Az 1888-ban épített lövé­tei Római Katolikus Nép­­iskolában 2019 ta­vaszán egyház- és hely­tör­téneti kiállítást léte­sí­tettek. A tárlat bővítésének cél­já­ból 2021-ben Mihály János helytörténész kezdeményezte a népi ájtatosság és a hit­élet helyi emlékeinek – első­sorban a régi, használaton kí­vül lévő imádságos- és éne­kes­könyveknek, nyomtat­vá­nyok­­nak – az összegyűjtését és azokból egy imakönyv-kiállítás létrehozását. Nos, a történész buzdítása és a régi imakönyvek helyi számbavétele nem volt hiábavaló: a szekrények zugai­ból, kasztenek fiókjaiból, pad­lásokon őrzött öreg ládák­ból előkerült ritkaságok mind jelentős eszmei és kultúr­tör­téneti értéket képviselnek, és ami legalább ennyire fontos: mindegyiknek megvan a maga saját története.

Háromszázhuszonöt éves lelki táplálék

A gyűjtemény legrégebbi da­rabja a már említett, 1700-ban kiadott imádságoskönyv, amelyet jelenleg a település egyik legértékesebb kulturális kincseként tartanak számon. A kötet nemcsak vallási tar­talma, hanem történeti és sze­mélyes vonatkozásai miatt is igazi ritkaság. Teljes címe önmagában is hiteles lenyo­mata a 18. századi nyelv­hasz­nálatnak: „Lelki para­dicsom, mely sok-féle lelki kertekböl öszve-szedettetett taplalo gyü­möltsfakkal, gyö­nyör­köd-
­te­tö viragokkal, ele­veni­tö or­­vos­sagokkal. Az-az: különb-különb-fele aitatosságokkal, imadsagokkal, litaniákkal, in­te­­sekkel es oktatasokkal bé-ültetett. Es most leg-elösz­ször a keresztyének lelki vigasz­talásokra, gyönyörü­ségekre, táp­lálásokra és orvoslásokra, a gyula-fe­­jérvari paterek-által ki-nyittattatott. Es a meltosagos groff Zabolai Mikes Mihaly urnak ö nagysaganak istenes költsegevel, a keresztyén lel­keknek elejekbe-tétettetett: 1700. esztendöben Boldog Asz­szony havának 25-dik napján”. 

„Paradicsom sommaja”

A könyvre Mihály János nem közvetlenül a célzott gyűjtés alkalmával, hanem korábban, a plébánia használaton kívüli könyvtárszekrényének egyik fiókjában talált rá.
– Adományozóját nem is­merjük, de a benne lé­vő be­jegyzés megőrizte egykori tu­­lajdonosának a nevét. A sé­rült állapotban fenn­ma­radt könyv 1700-ban, gróf Mikes Mihály költségén, név­telenül és helymegjelölés nélkül – fel­tehetően Csík­som­­lyón – jelent meg. A szak­­­irodalom Erdély „lelkes misszio­náriusának”, az 1657 és 1719 között élt Baranyi Pál jezsuita prédikátornak tu­lajdonítja. A címnegyedben egy rövid tartalmi összefoglalás – „Paradicsom sommaja” –, egy ajánlás zabolai gróf Mikes Mihály háromszéki főkapitány és az erdélyi Királyi Tábla ülnöke részére olvasható, ezt követik a kalendáriumok, majd az „Intés a ke­resztény olvasóhoz” – is­mer­tette Mihály János.

Szülői ajándék volt

A fejezetekre tagolt könyv első része hiányos, illetve az ötödik rész he­tedik cikkelye utáni lapok nagyon sérültek, vagy teljesen hiányoznak.
A három és egynegyed évszázados könyvben a kö­vetkező bejegyzés olvas­ha­tó: „Ezen könyv az Lövétei Egyed Jstváne honvédé Szü­leitől kapot ajándék me­lyért Az Nagy Ur-Jsten fi­zesen Örök BolDogsággal az örökévaloságba. S, aki meg­kapja ha el talalja ejteni vagy téveszteni adja oda néki mert meg fogja köszöni. Dicsértesék az Ur Jézus szent neve mind­örökké Amen.”
– A rendelkezésre álló anyakönyvi adatok szerint az egykori tulajdonos, vagyis a bejegyzést író Egyed István honvéd 1852. március 31-én született Lövétén, és ugyanott hunyt el 1903. június 2-án. Szülei, akik az imakönyvet neki ajándékba adták, idős Egyed István és Páll Mária voltak – magyarázta a történész.
A gyűjtemény további régi darabjai között szerepel Nyéki Vörös Mátyás Tintinnabulum tripudiantium című műve, Benedict Pictet egyik magyar fordításban fennmaradt kö­tete, valamint Kájoni János Cantionale Catholicumá­nak harmadik kiadása. Az ér­dek­lődők Lövétén, az egykori Római Katolikus Népiskola épületében tekinthetik meg őket.