Székelyföldi geológusokkal – Márton Istvánnal, Serfőző Antallal, András Eduárddal, Deák Ferenccel, Silye Lóránddal –, illetve parajdi bányászokkal (a helyi polgármester és a Maros Vízügyi Igazgatóság képviselőinek jelenétében) konzultálva, három kockázati övezet létezését feltételezi, írja a közösségi médiában Kovács J. Szilamér, a sóbánya geológusa, aki ezeket az övezeteket térképre is vetítette, és megállapításait a helyi önkormányzathoz és a prefektusi hivatalhoz is eljuttatta. 

Vörös, narancssárga és sárga veszélyességi övezetek

Mint közli, a vörös, vagyis magas kockázatú zónában „a Párhuzamos, valamint a József-bánya 20 m vastag födémjeinek besuvadása jelenti a legnagyobb kockázati veszélyt, ami ha egy darabban történik meg, sósvíz-árhullámot is generálhat, végigsöpörve a közeli faluszakaszt”. Kovács úgy véli, arra, hogy ez bekövetkezzen, két-három hét múlva lesz a legmagasabb, körülbelül 50 százalékos esély. Így szerinte ebbe az övezetbe nem javallott nehézgépekkel bemenni, még az sem ajánlott, hogy gyalogos munkások hosszasan időzzenek ott.

A narancssárga, közepes kockázatú zóna azokat a területeket fedi, ahol az esetleges árhullám levonul, ha a vörös zónában a besuvadás megtörténik, és az részben további helykitöltő lejtőmozgásokhoz vezet. Szerinte itt áradásveszély fenyeget.

A fenti veszély részben a sárga, alacsony kockázatú övezetre is érvényes, csak mérsékeltebben, mivel az térben jobban kiterjedt. „Az út túloldala egy mikroregionális vető levetett tömbjére esik, ott a só már 1 km mélyen van, amint a Wellness ACEX fúrásai mutatják, itt oldódási veszéllyel nem kell számolni, csupán utólagos helykitöltő csuszamlásokra lehet számítani” – állapítja meg a szakember.

A jelzőrendszer adott esetben életeket menthetne

A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a folyamatok gyorsan és kiszámíthatatlanul mennek végbe a föld alatt, a kőzetrétegek mozgását és az omlásveszélyt sem tudják előre jelezni egy megfelelő monitoringrendszer hiányában.

– Egy konkrét szakmai megbeszélés előzte meg a lakosságvédelmi övezetek kijelölését, ám azt teljes mértékben a bányavállalat egyetlen geológusa, Kovács Szilamér jelölte ki, mi a megbeszélésen csupán ajánlásokat tettünk a tapasztalataink tekintetében. Jelen pillanatban nem tudni, mi zajlik a föld alatt, lehet drasztikus elváltozás is a bánya szerkezetében, és az is lehet, hogy az nem annyira számottevő. Egy hatalmas bányarendszerről beszélünk, amelynek a különböző részeit eltérő erősséggel érte a betörő víz – nyilatkozta lapunk megkeresésére Serfőző Antal hidrogeológus.

Elmondása szerint arra az ajánlásra, amelyben az átfogó elemzéshez szükséges monitoringrendszer kiépítésére tettek javaslatot, még nem érkezett válasz a bányavállalattól. Úgy fogalmazott, a késlekedés elsősorban a lakosság, másodsorban a bánya részleges megmentésére is negatív hatással lehet.

– Sejtéseink vannak csak, hogy mi lehet odalent. A mikroszeizmikus mérések arra lennének jók, hogy akár egy órával az esemény előtt tudjunk riasztást kiadni, hogy omlás fog történni. Ezt, ha ki van építve a rendszer, meg lehet jósolni, és a jelzés emberéleteket menthet adott esetben – fogalmazott Serfőző, aki szerint a bürokrácia és a szükséges pénzek lehívása is lassítja a terepen való cselekvést.

A védelmi övezetek kijelölése kapcsán Kovács J. Szilamért, a bánya geológusát is próbáltuk megszólaltatni, ő azt közölte: csak az ügyben érintett intézmények képviselőivel tarhatja a kapcsolatot.