Ordas nagy csúsztatás olvasható abban a szakértői anyagban, amellyel Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) elnöke megakasztotta az Alkotmánybíróság döntéshozatalát a bírák és ügyészek nyugdíjáról – írta a G4Media. A hírportál emlékeztetett: a legfelsőbb ítélőszék múlt pénteken ismét elérte, hogy még egy hónappal elhalassza az Alkotmánybíróság döntését a bírák különnyugdíjáról – arról a jogszabálytervezetről van szó, amelyért a Bolojan-kormány felelősséget vállalt. 

A legfelsőbb ítélőszék szakvéleménye

A legfelsőbb ítélőszék Lia Savonea elnök aláírásával múlt csütörtökön egy külön megrendelt szakértői anyagot küldött az Alkotmánybíróságnak, amelyre hivatkozva a testület február 11-re ismét elhalasztotta a döntés kihirdetését, mert a dokumentum tanulmányozására hivatkozott. A szakvélemény azt állítja, hogy ha a bírák és ügyészek nyugdíját járulékfizetés alapján számolnák, az jóval magasabb lenne a Bolojan-féle tervezet szerinti különnyugdíjnál. A szakvélemény példaként azt állítja, hogy egy legfelsőbb ítélőszéken tevékenykedő bíró a Bolojan-féle tervezet alapján számolt különnyugdíjjal nagyjából csak a felét kapná annak az összegnek, amit akkor kapna, ha ugyanazt a nyugdíjat a „rendes”, járulékfizetésen alapuló állami nyugdíjrendszerben számolnák ki. Lia Savonea ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kormány ezzel a változtatással gyakorlatilag megszüntetné a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíját, és ez szerinte több szempontból is súlyos jogsértés: ellentétes az alkotmánnyal, veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és szembemehet azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyekhez Románia csatlakozott.

Nem biztos, hogy jól számoltak

A G4Media szerint a legfelsőbb ítélőszék által megrendelt szakértői anyaggal az a fő gond, hogy a számítások egy teljesen életszerűtlen feltételezésre épülnek: arra, hogy Romániában a bruttó átlagbér több mint negyven éven át, egészen 2067-ig nem fog változni. Emiatt a szakvélemény olyan összeget számolt ki az állami nyugdíjrendszer szabályai alapján, amelyek a valóságtól elrugaszkodva indokolatlanul magasak, és így azt a látszatot kelthetik, mintha a tervezett változtatás drasztikusan „levágná” a bírák és ügyészek különnyugdíját. A szakvéleményt Ana Carp bírósági könyvszakértő készítette a legfelsőbb ítélőszék megbízásából, aki a portál szerint nem volt hajlandó nyilatkozni titoktartási kötelezettségre hivatkozva.

A csúsztatás lényege

A G4Media szerint a nyugdíjszámítás lényege egyszerű: azt nézik, hogy egy személy fizetése mekkora az „országos átlagbérhez” képest. Ha valaki jóval az átlag felett keres, több nyugdíjpontot gyűjt, ha az átlag alatt, kevesebbet. Ana Carp a számítás egy részét még „normálisan” kezelte: abból indult ki, hogy egy bíró fizetése az évek során emelkedik, és a nyugdíjpont értéke is nőni fog. A példában szereplő, csak elméletben létező „virtuális” bíró bruttó bére a karrierje elején (2026-ban) nagyjából 10 ezer lej lenne, a pályafutása végére (2067-re) pedig 47 052 lejre nőne. Ugyanígy a nyugdíjpont értékét is úgy számolta, hogy az évente 3 százalékkal emelkedik.
A gond ott van, hogy közben a másik, ugyanilyen fontos számot – a gazdaság bruttó átlagbérét, amihez a fizetéseket hasonlítják – nem emelte vele együtt, végig változatlannak vette. Azt feltételezte, hogy az átlagbér 41 éven át ugyanannyi marad (8620 lej), mintha évtizedekig nem nőnének a bérek, nem lenne infláció, és semmi nem drágulna. Ez azért torzítja el a végeredményt, mert ha a fizetések egyre nőnek, de az átlagbér papíron ugyanannyi marad, akkor úgy tűnik, mintha a bíró fizetése egyre jobban elszakadna a társadalom átlagától – ezért a rendszer sokkal több nyugdíjpontot számol neki, és a végén irreálisan magas állami nyugdíj jön ki. Így jutott a szakvélemény arra a következtetésre, hogy 2067-ben a bírák nyugdíja közel 40 ezer lej lenne, miközben a különnyugdíj csak 20 ezer, vagyis nagyjából a fele. A hírportál számítása szerint 2067-ben a szakvéleményben szereplő 53 nyugdíjpont helyett csak 15,7 nyugdíjpont jönne ki, ha a gazdasági átlagbért is reálisabban, évi 3 százalékkal emelnék. E szerint a köznyugdíj nagyságrendileg jóval alacsonyabb lenne: a szakvéleményben szereplő összegnek nagyjából a harmada körül alakulhatna.