Az Alkotmánybíróság tegnapi ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a Legfelsőbb Bíróság beadványának elutasítását, így a kormány gyakorlatba ültetheti a bírák és ügyészek nyugdíjreformját. Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban több alkalommal is elnapolta az ügyet: legutóbb február 11-én, arra hivatkozva, hogy előbb megvizsgálják a Legfelsőbb Bíróság indítványát, amely azt kérte, hogy forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB) előzetes döntéshozatalért a reform ügyében. Egy bő hónappal ezelőtt, január 16-án is elnapolták a döntéshozatalt, akkor dokumentumok tanulmányozására hivatkozva, korábban pedig határozatképtelenség miatt. Az Agerpres beszámolójában emlékeztetett: a testület azért volt határozatképtelen, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) által delegált Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók nem jelentek meg az üléseken. 

Így szavaztak az alkotmánybírók

A szerdai ülésen viszont végre meghozták a döntést, a hírügynökség név szerint is közölte, hogyan szavaztak az alkotmánybírák. Ezek szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos legfelsőbb bírósági beadvány elutasítását Simina Tănăsescu, Asztalos Csaba, Dacian Dragoș, Iulia Scîntei, Mihaela Ciochină és Mihai Busuioc támogatta, Cristian Deliorga, Gheorghe Stan és Bogdan Licu pedig az elutasítás ellen szavaztak. A döntésnek az adja a jelentőségét, hogy ellenkező esetben akár évekig elhúzódhatott volna a pereskedés az ügyben. Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bíróságának a döntéséig akár két év eltelik hasonló esetekben. 

A tervezet története és előírásai

Mint arról lapunk is beszámolt, a Bolojan-kormány de­cember elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. Az új jogszabály előírja, hogy a bírák nyugdíjkorhatára 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő.  Eredetileg a kormány csupán 10 éves átmeneti időszakot tervezett, végül ezt a kompromisszumos megoldást választották. Ugyanis a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az Alkotmánybíróság, hogy a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) – amúgy konzultatív jellegű –véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát. 

Savonea nem hagyja annyiban

Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) elnöke az Alkotmánybíróság döntését követően a HotNews portálnak úgy nyilatkozott: „Az igazságszolgáltatás függetlensége nem képezi alku tárgyát, és a Legfelsőbb Bíróság minden törvényes és intézményi eszközt fel fog használni annak védelmére, beleértve az illetékes európai intézmények megkeresését is.” Mint ismert: a Legfelsőbb Bíróság tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek nyugdíjreformjának ügyében. Azzal érveltek: a törvény „megsérti a nemzetközi normákat, durván sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, de facto megszünteti a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíját, sérti az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatában rögzített nemzetközi normákat, valamint megsérti az Alkotmánybíróság határozatainak kötelező jellegét is”.
Az Alkotmánybíróság döntése után a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet Nicușor Dan államfő elé kerül, aki majd kihirdeti a jogszabályt.