Változtatott a dokumentumalapú ellenőrzések eddigi eljárásmódján az Országos Adóhatóság (ANAF), már akkor befagyasztják a cégek számláit, amikor megállapítják, hogy tartoznak az államnak – írta az Adevărul. Ez azt eredményezi, hogy az adófizető gyakorlatilag csak az eljárás végén értesül arról, hogy ellenőrzés alatt állt, amikor a tartozást megállapító határozatot kézbe kapja. 
A román portál adóügyekre szakosodott ügyvédek állításaira hivatkozva írta, hogy az első félévhez képest az elmúlt három hónapban az adóhatóság elkezdte blokkolni a bankszámlákat és lefoglalni a vagyontárgyakat.

Jogászi aggályok 

Az ügyvédek szerint, ha a második megszorító csomag valamennyi intézkedése törvényerőre emelkedik, akkor a több százezer lejes bírságokat is automatikusan, azonnali zárolással fogják biztosítani. Emellett az adóhatóság a tulajdonosokat és az ügyvezetőket is felelősségre vonhatja majd anélkül, hogy bizonyítania kellene bármiféle rosszhiszeműséget. 
Az egyik ügyvéd, Luisiana Dobrinescu úgy nyilatkozott: a dokumentumalapú ellenőrzés egy villámgyors eljárás, amelynek a végén az ANAF egyszerűen kiad egy megállapító határozatot – nem úgy, mint az adócsalás elleni igazgatóság ellenőrzései, ahol jegyzőkönyvek készülnek. 
„Mostanában ráadásul a megállapító határozattal együtt rögtön biztosítási intézkedést is elrendelnek. Gyakorlatilag pillanatok alatt az ANAF adósává válsz, és már az első másodperctől kezdve zárolják a számláidat” – részletezte. 
A biztosítási intézkedések zárlatot és végrehajtási jellegű letiltást jelentenek, amelyek célja, hogy megőrizzék az adózó pénzeszközeit egy közelgő végrehajtás esetére.
A jogszabályok szerint a biztosítási intézkedéseket csak kivételes esetekben szabad elrendelni: akkor, ha valódi veszélye van annak, hogy az adózó eltünteti, szétszórja vagy eladja a vagyonát.
Jogász szakértők szerint önmagában a tartozást megállapító határozat – vagy annak puszta lehetősége – nem indokolja a biztosítási intézkedést. Ilyet csak akkor lenne szabad elrendelni, ha az ellenőrök ténylegesen azt látják, hogy az adózó már elkezdi kimenteni a vagyonát, például későbbi fizetéssel ad el vagyontárgyakat, vagy nagy összegeket vesz fel kölcsönként.
Dobrinescu szerint az ANAF gyakran azzal indokolja a zárolást vagy a letiltást, hogy a cégnek nincs annyi pénze a számláin, amennyit szerintük fizetnie kellene. Az ügyvéd úgy látja: ilyen logika mellett szinte minden vállalkozásra rá lehetne húzni a biztosítási intézkedést, hiszen nagyon kevés cég tart a bankszámláján akkora pénztartalékot, amekkorát az adóhatóság bármikor megállapíthat.

Nem tudják megvédeni magukat a cégek

A jogász arra is figyelmeztet, hogy dokumentumalapú ellenőrzésben annyira gyors az eljárás, hogy a cégeknek gyakorlatilag nincs idejük fellebbezést benyújtani vagy érdemben védekezni. Néhány nap alatt adóssá válnak, miközben az ANAF azonnal zárolja a számláikat és lefoglalja a vagyonukat. Rámutatott: a fizetési határidő mindig 30 napnál rövidebb, a bíróságoknak esélyük sincs időben elbírálni a fellebbezést, így a végrehajtás megtörténik, mire egyáltalán sor kerülne az ügy tárgyalására. Az elmúlt hónapokban már a bírságokra is automatikusan elrendelik ezeket a biztosítási intézkedéseket, és a második megszorító csomag elfogadásával a tulajdonosok és ügyvezetők is automatikusan felelőssé válhatnak, rosszhiszeműség bizonyítása nélkül.