Késve, de annál nagyobb… határozottsággal
Ötéves csúszással kezdi el behajtani az Országos Adóhatóság (ANAF) az „elmaradt” járulékokat azoktól az egyéni vállalkozóktól, akik 2020-ban átlépték a 12 és 24 minimálbér közötti éves bevétel küszöbét.
Azzal a panasszal fordult lapunkhoz egy olvasónk, hogy bár korábban azok az egyéni vállalkozók (PFA, II), akiknek teljes munkaidős bejelentett állásuk is van, nem voltak kötelesek egyéni vállalkozásuk után nyugdíjbiztosítás-befizetésre, mégis arról kapott értesítést az adóhatóságtól, hogy elmaradása van, törlesztenie kell. Úgy fogalmazott: a váratlan kiadás nehéz terhet ró az egyéni vállalkozókra, ráadásul olyan időszakban, amikor az utóbbi két év intézkedéseivel amúgy is „egyre-másra sanyargatta” őket a kormány.
Esete nem egyedülálló: Hargita megyében egyes egyéni vállalkozóknak az elmaradt nyugdíjbiztosítást, másoknak az egészségügyi biztosítást, esetenként mindkettőt kiszámlázta az ANAF a 2020-as évre – utóbbi esetben a két tétel együttesen a 12 ezer lejt is meghaladhatja.
Ide-oda módosított törvénnyel inkasszál a kormány
Az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségét a 2015/227-es fiskális törvény szabályozza, melyet utólag 2017-ben és 2018-ban is módosítottak, növelve az adóterheket, és módosítva azt a küszöbértéket, ami a bevételek utáni adókötelezettséget szabja meg. A hatályos törvény szerint, függetlenül attól, hogy az egyéni munkavállalónak van-e vagy nincs más bejelentett munkahelye, köteles vállalkozása után nyugdíjbiztosítást (CAS) és egészségügyi biztosítást (CASS) is fizetni. A szabályozást 2018-ban terjesztették ki a nyugdíjbiztosítás-befizetésre is, azelőtt azok az egyéni vállalkozók, akiknek más bejelentett munkahelyük volt, valóban nem voltak kötelesek azt kifizetni.
A törvény tehát világos, az viszont vethet fel kérdést, hogy az adóhatóság miért csak öt év elteltével hajtja be ezeket a járulékokat.
Nem a méltányosság az erőssége az adózási rendszernek
Bálint Csaba közgazdász, adószakértő lapunk megkeresésére elmondta, hogy az ANAF munkája projektekre tagolódik, melyekről központilag döntenek – így kerülhetett most „terítékre” a 2020-as évi adókötelezettségek kiszámlázása és az értesítések postázása.
– Sajnálatos módon Romániában nem elég csupán az egyik munkahely után adózni, így az egyéni vállalkozók, akik szerződéses munkaviszonyban is vannak, oda kerülnek, hogy sokkal többet fizetnek, de csak annyit érnek el vele, hogy a „járni jár, de nem jut” iratcsomójuk vastagabb lesz, mint a többi munkavállalóé
– fogalmazott.
A közgazdász ugyanakkor megjegyezte, elvi kérdéseket vet fel visszamenőleg olyan járulékok behajtása, melyeket „a múltban nem használt fel” az adófizető.
– Ott van az egészségügyi biztosítás: 2020-ban, ha igénybe is vett egészségügyi szolgáltatást a vállalkozó, azt a másik munkahelyéből eredő biztosításból törlesztette. Most visszamenőleg kérik a vállalkozása után is annak a kifizetését, és a helyzetet árnyalja, ha az utóbbi öt évben egyáltalán nem szorult a munkavállaló-vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra
– vázolta.
Készülhetnek a további törlesztésekre
Dimén Hunor Dénes, a megyei adóhatóság vezetője lapunk kérdésére megerősítette, hogy országos munkatervek szerint végzi munkáját az adóhatóság, így ha központi szinten döntés születik egy ágazat vizsgálatáról vagy az adóbehajtásokról, azt az intézkedés kiközlését követően végzik el. Ugyanakkor jelezte, a következő évben a vállalkozók számíthatnak arra, hogy a 2021-es és 2022-es elmaradásokat is be fogja hajtani az adóhatóság. A törlesztési kötelezettség azokra a személyek is érvényes, akik már bezárták a vállalkozásukat: mivel az adózás egyéni vállalkozás esetében a vállalkozó személyazonossági száma szerint zajlik, ha például 2022-ben bezárta vállalkozását, még ki kell fizetnie a „tartozásait” az ellenőrzésre kerülő három évre.

