Sokan érdeklődnek, foglalnának, kérdezik, hogy lesz-e szezon. Én csak azt mondom: helyeink vannak, foglaljanak, de ígérni nem tudunk semmit. Ezen a döntésen áll vagy bukik a panziók léte, de egyszerűen kívülállók vagyunk, nem tudunk beleszólni… – ennyit mondott lapunknak az egyik, a Madarasi-Hargitán működő vendéglátóegység alkalmazottja, akivel azt követően beszéltünk, hogy a hegyen tevékenykedő szolgáltatók múlt csütörtökön este egyeztettek, megoldást keresve a kérdésessé vált szezonkezdésre. A találkozót megelőző szerdán a területtulajdonos és a pályaüzemeltető cég is jelen volt meghívottként a szállásadók által szervezett találkozón, melyet abból a célból kezdeményeztek a panziótulajdonosok, hogy egyeztessenek a szezonkezdés lehetőségeiről. A találkozó nem hozott gyakorlati eredményt, ugyanis a Kápolnásfalusi Közbirtokosság vezetősége ragaszkodik a közgyűlés áprilisi döntéséhez, miszerint jövő év májusától egy új vállalkozói csoportosulással kötnek szerződést a Madarasi-Hargitán levő sípályák üzemeltetésére, míg a Bagolykő Kft., aki nem egyszerűen csak üzemeltető, hanem a pályákon levő építmények és eszközpark tulajdonosa is egyben, ragaszkodik a bérleti szerződésben szereplő előbérleti jogához, aminek betartására bírósági úton köteleznék a területtulajdonos közbirtokosságot.

Két találkozó, csekély előrelépés

Azontúl, hogy a felek belátták, a síszezon mindenki számára egyaránt fontos, és érkeztek javaslatok arra is, hogy a hegyre vezető aszfaltút takarításába miként segítenének be a vendéglátóegységek, gyakorlati előrelépést nem hozott a közbirtokosság és a Bagolykő Kft. közti egyeztetés. A vállalkozás egyik tulajdonosát, Bartók Bélát kérdezve megtudtuk: volt egy számukra elfogadható javaslat, ami lehetőséget adott volna több szezon lebonyolítására is, ám ezt a területtulajdonos elvetette. 

– A javaslat arról szólt, hogy a jogi eljárás végéig a területtulajdonos hagyja nyitva a szerződést, vagyis amíg a bíróság nem dönt, minden a jelenlegi szerződéses keret szerint folytatódjon. Ha megvan a jogerős ítélet, bárki javára is dől el, azt tudomásul vesszük

– fogalmazott, ám kiemelte, hogy a közbirtokosság kizárólag olyan szerződést kötne ezután, amiben nincs a jelenlegi üzemeltetőnek előbérleti joga. 
Bartók szerint több olyan megjegyzés is elhangzott a közgyűlés áprilisi döntésével kapcsolatosan, ami felveti a kérdést, miszerint a közbirtokosság vezetőségének néhány tagja magánérdekek szerint irányította a döntéseket. A Bagolykő Kft. tulajdonosai szerint a másik ajánlat feltételeiről a közgyűlés döntését követően haladéktalanul értesítést és az elfogadott ajánlati feltételekről részletes tájékoztatást kellett volna adnia a közbirtokosság vezetőségének, tiszteletben tartva a vállalkozás törvény szerinti előbérleti jogát, ami nem valósult meg.

– Sokat elárul erről a kapcsolatról, hogy több éven keresztül rendszeresen kértük, engedjék meg, hogy beszéljünk a közgyűlésen a falubeliekkel, mondjuk el a terveinket, beszéljünk a tervezett beruházásokról, de egyszer sem kaptunk erre lehetőséget

– egészítette ki Bartók, tisztázva: azért fordultak végül peres eljáráshoz, mert az eddigi egyeztetések és levelezések kudarcba fulladtak.

Felkészülnek a szezonra, de…

A jelenlegi helyzet ellenére a vállalkozás felkészül a szezonra: ellenőrzik az ágyúkat, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat, előkészítik a felvonókat, hogy minden készen álljon az esetleges kezdésre. Bartók szerint november második felében már el szokták kezdeni a hóágyúzást, viszont ha az előbérleti jog betartása mellett nem születik egyezség, a jelentős költségek miatt nem fognak ágyúzni. 

– Úgy látjuk helyesnek, ha az utolsó percig kiállunk az érték mellett, amit 23 év alatt felépítettünk, amiért keményen megdolgoztunk. Bízunk abban is, hogy a szerződésben leírt konkrét jogainknak érvényt tudunk szerezni, és nem jogi értelmezések és kibúvók keresése fogja ellehetetleníteni a síközpont működését. Mindennap megtapasztaljuk, hogy a kilátástalan helyzet próbára teszi a vállalkozói, szolgáltatói közösséget is. Megjegyezte: a csütörtöki találkozón tapasztalta, a vendéglátók tartanak attól, hogy utólag hátrányuk is származhat abból, ha a sípálya mostani üzemeltetői mellett állnak ki.

Bontás és füvesítés

Lapunk október 5-én úgy értesült, egy újabb épület bontását rendelték el a Madarasi-Hargitán, ám ezúttal nem szentegyházi, hanem kápolnásfalusi adminisztratív területen. Mint megtudtuk, a Bagolykő Kft. ügyvezetőjének, Sipos Zoltánnak a tulajdonában levő síkölcsönző épületéről van szó, aki lapunk megkeresésére azt nyilatkozta: a közbirtokosság felszólította, hogy a bérelt területet az eredeti állapotában adja át a tulajdonosnak, mivel a továbbiakban nem kívánják azt bérbe adni. 

– A felszólításban azt írják, a területet az eredeti állapotában adjam át, vagy az épületre vonatkozó eladási szándékomat jelezzem a közbirtokosság felé. Viszont a területre vonatkozóan nekem is előbérleti jogom van

– fogalmazott Sipos, kijelentve, hogy nincs szándékában eladni az épületet, így ha jogerősen kötelezni fogják, elbontja azt és befüvesíti a területet. 

A közbirtokosság mostani felszólításának hátterét árnyalja, hogy korábban a szentegyházi önkormányzat épp annak a síkölcsönzőnek az elbontását rendelte el, amelyiknek működtetője egyben tagja annak a csoportosulásnak, amelyik a sípályák üzemeltetését venné át. 

Bérbe adott területek – törvényes tulajdonos nélkül?

Az épület feltételes bontása kapcsán elsőként Both Lajos közbirtokossági elnököt kerestük meg, ám kérdésünkre nem erősítette meg, hogy efféle felszólítást küldtek volna a Bagolykő Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedő Sipos Zoltánnak. Both a jogvita kapcsán lapunknak elmondta: még nem válaszoltak a bíróság kiértesítésére alperesként, hiszen nem mentek ki a 25 napos határidőből, ám azt megerősítette, hogy a birtokosok döntését tiszteletben tartják, és nem állnak el a pályaüzemeltetőnek felajánlott ideiglenes szerződésben megfogalmazottaktól. Mivel Both nem adott egyértelmű választ, a helyi polgármesterhez, Benedek Lászlóhoz fordultunk, aki tisztázva a helyzetet kijelentette: az érintett terület valójában az önkormányzat ügykezelésébe tartozó úgynevezett „tartalék területekhez” tartozik, melyeknek tisztázatlan a tulajdonosi viszonya. 

– Több olyan vendégház van, melyekre ilyen bérleti szerződéseket kötöttek, egy adott díjat fizetnek a közbirtokosságnak a bérlők, de jogerősen nincs tisztázva, hogy azoknak a területeknek ki a tulajdonosa, így az is kérdőjeles, hogy valójában törvényesen kötöttek-e azokra bérleti szerződést

– fogalmazott Benedek.