Sokéves ellentétek, anyagi nézeteltérések gyűrűztek be odáig, hogy a Madarasi-Hargitán lévő sípályákat 23 éve üzemeltető Bagolykő Kft.-vel ma csupán egy további szezonra hosszabbítana szerződést a területtulajdonos Kápolnásfalusi Közbirtokosság. A vagyoni társaság áprilisi közgyűlésén arról hozott döntést, hogy 2027-től egy helyi vállalkozókból álló konzorcium vinné tovább a pályák üzemeltetését.

Csakhogy a jelenlegi szerződési feltételekkel a Bagolykő Kft. nem fogja előkészíteni a pályákat és nem fogja működtetni a felvonókat az idei szezonban. Árnyalja a helyzetet, hogy az egyik felvonó olyan területen van, ami Székelyudvarhely város tulajdona, míg a sípályák kápolnásfalusi tulajdonban vannak. A pálya üzemeltetője szerint, ha nem sikerül megegyezni a feltételekről, jogi útra terelik a kérdést. Ez viszont feltételezhetően akár több évre szünetelteti a téli sportolás lehetőségét a hegyen – több érintett önkormányzat vezetője szerint ez a kiesés a parajdi bányakatasztrófához hasonló léptékben sújthatja Hargita megye (téli) turizmusát.

Tízéves ellentétek, nyomasztó akadályok

A sípályák működtetését 2003 óta végzi a Bagolykő Kft. 

A cég tulajdonosai szerint a Kápolnásfalusi Közbirtokossággal a 2016-os vezetőségváltást követően vált nehezebbé az együttműködés. Állítják: azóta több esetben, a korábbi szerződéses megállapodásokat áthágva, egyoldalú lépéseket tett a közbirtokosság, ami akadályokkal tűzdelte a kapcsolatuk. Bartók Béla és Starmüller Csaba, a Bagolykő Kft. tulajdonosai a Hargita Népe megkeresésére elmondták, hogy bár igyekeztek a nézeteltéréseket „békésen és megértéssel” kezelni, a közbirtokosság vezetőségével „nem sikerült az együttműködést olyan közös alapokra helyezni, ami a síközpont fejlődését szolgálta volna. A pályaüzemeltetők szerint számos nézeteltérés bontakozott ki a két fél között az évek során: előbb egy drasztikus szerződésmódosítás, majd egy megnyert pályázat ellenére a közbirtokosság részéről elutasított, és így végül meghiúsult székes sífelvonó építésének ügye, és egy egyoldalú, önkényes bérleti díjemelés is megnehezítette a munkájukat.

– A vezetőség váltásakor a korábbi 50 éves szerződés idejét lerövidítették, és a 13 éves együttműködést csak további 10 évvel hosszabbították meg, ami az eredeti időkeret kevesebb mint felére rövidítette a szerződésben garantált üzemeltetési időt. Már akkor tisztában voltunk vele, hogy valószínűleg nem térül meg a beruházásaink értéke ez alatt az üzemeltetési időszak alatt, de a síközpont működése érdekében elfogadtuk, azzal a kitéttel, hogy a 10 éves időszak lejártát követően előbérleti jogot biztosítanak számunkra a szerződés meghosszabbítására. 2017–18 között nyertes pályázatunk volt felvonórendszer cseréjére és korszerűsítésére, aminek a terveit többször módosítottuk és terjesztettük elő a vezetőtanács elé, abban reménykedve, hogy sikerül olyan megoldást találnunk, amire megkapjuk a területtulajdonos részéről a támogatást, de végül azt mondták, se így, se úgy nem fogják elfogadni. 2023-ban pedig, arra hivatkozva, hogy nem tartjuk be a szerződésben foglalt feltételeket, szerződésmódosítást kezdeményeztek, és egyoldalúan a több mint négyszeresére emelték a korábbi bérleti díjat – sorolták a területet bérlő cég tulajdonosai.

Sokmilliós beruházás megtérülése hiúsul meg

A Bagolykő Kft. tízéves szerződése idén december 23-án járna le, amit még egyetlen szezonra hajlandó hosszabbítani a közbirtokosság – erősítették meg értesülésünket, egyúttal azt, hogy helyüket egy helyi vállalkozókból álló csoportosulás venné át. Bartók és Starmüller szerint, bár konkrét egyeztetések is voltak arra vonatkozóan, hogy a közbirtokosság beszállna az üzemeltetésbe, ez az ötlet eddig minden évben elvetődött, holott ők nyitottan, partnerként fogadták a kezdeményezést. 

– Azért építettünk 2003-ban felvonókat, rendeztük a terepet, vezettünk vizet és villanyt más cégekkel partnerségben, hogy a Madarasi-Hargita teljen meg élettel. Bár felmerült, hogy a közbirtokosság tulajdonosként beszállna az üzemeltetésbe, de végül különutas maradt – fogalmaztak, megjegyezve, hogy a beruházásuk megtérülésének ideje jóval meghaladja a jelenlegi szerződéses időszakot. Mint elmondták, a hegyen telepített ingóságokat, felfonókat, gépparkot és a cég egyéb vagyontárgyait tekintve nagy összegű, húsz éven keresztül tartó beruházásról van szó, amire beruházási jelenérték-becslést készítettek a közbirtokosság kérésére – ekkor még úgy hitték, hogy a közbirtokosság részarányt kíván vásárolni, hogy beszálljon az üzemeltetésbe. A beruházások jelenértéke a számítások szerint meghaladja a két és fél millió eurót (kb. 13 millió lej).

Ha nem lesz egyezség, nem lesz szezon

Az üzemeltetők szerint az egy szezonra szóló szerződéshosszabbítást olyan konstrukcióban állította össze a közbirtokosság, ami jelenlegi formájában számukra elfogadhatatlan. 

– Ha ebben nem tudunk eredményre jutni, hogy a mi szempontjainkat is figyelembe vegyék, akkor ebben a szezonban biztosan nem lesz síelés a Madarasi-Hargitán, és megkockáztjuk, hogy még jó néhány éven át nem lesz síszezon a hegyen – szögezték le, felhívva a figyelmet, hogy ha nem sikerül egyezségre jutni, jogi úton keresnek megoldást a kialakult helyzetre. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy az új bérlők nem tervezik átvenni a felvonókat és a gépparkot, hiszen erre vonatkozóan még semmilyen ajánlattal nem jelentkeztek, ám mint fogalmaztak: az eddigi események fényében úgy vélik, hogy az említett csoportosulás nem „megvenni”, hanem „megszerezni” próbálja azokat. 

– A Kápolnásfalusi Közbirtokosság nem partner abban, hogy tiszta helyzetet teremtsen egy esetleges átadás-átvétel lebonyolítására, emellett megpróbál olyan helyzetet teremteni, amiben az előbérleti jogunkat nem adják meg és nem tartják tiszteletben. Ebben a tekintetben eltérő jogi értelmezéseink vannak – hangsúlyozzák a Bagolykő Kft. tulajdonosai, felvetve a kérdést, hogy egy még bejegyzésre váró jogi személy, ami nem rendelkezik engedélyekkel, nincs eszközparkja, és egy meglévő eszközparkot átvenni nem akar, tulajdonképpen mivel tervezi nyújtani a szolgáltatást? 

– Egy új eszközpark megépítése, kivitelezése, az engedélyeztetés, üzembe helyezés 5-8 évig is eltarthat. Látjuk a Pongrác-tetői példát, hisz ott még mindig nem indult be a síelés – vetették fel, megjegyezve, hogy bár az együttműködésre nyitottak, ők továbbra is szívesen üzemeltetnék a pályákat, és nem egy esetleges eladás a szándékuk. Ha azonban mindenképpen át kell adniuk az üzemeltetést, akkor azt „csakis korrekt pénzügyi feltételekkel történő megvásárlás esetén” tartják elképzelhetőnek.

„A közösségi érdeket nem írhatja felül egy cég”

Both Lajos, a területtulajdonos Kápolnásfalusi Közbirtokosság elnöke szerint a korábbi években gyakran összetűzésbe kerültek a pályaüzemeltető céggel, legtöbbször „a piszkos anyagiak” miatt. Mint mondta, bár a bérleti szerződésben fix ár volt meghatározva, azt minden évben igazították az inflációhoz: sok esetben 100-200 eurón vitatkoztak egy egész nyáron keresztül, állította.  

– Mi elsősorban a közbirtokosság és a kápolnásfalusi közösség javát kell néznünk. Funkcióját és minőségét tekintve a közbirtokosság egy olyan társulás, ami a saját területe felett a közgyűlés hatályos felhatalmazásával határozhat, köthet szerződést és folytathat tevékenységet. A közgyűlés pedig áprilisban úgy döntött, hogy a helyi vállalkozóknak ad lehetőséget a sípályák üzemeltetésére – közölte lapunkkal Both, kizárva annak valószínűségét, hogy nyomásgyakorlás történt volna. – Több mint 600 tagot számlál a közbirtokosság, ennyi ember döntését, akik tulajdonképpen a saját területükről döntenek, nem írhatja felül egy bérlő cég, aminek záros határidőn belül lejár a szerződése. Úgy láttuk, hogy a közösségnek előnyösebb és hasznosabb lesz, ha egy helyi vállalkozói csoportosulás kezébe adja a sípályák üzemeltetésének feladatát – szögezte le, egyúttal kitérve a meghiúsult felvonóépítési projektre, amiről azt mondta, hogy a rossz kommunikáció szabott gátat a megvalósításának.

A síszezont nem, de a vizet és az élőhelyet féltik

Both abban bízik, hogy a pályaüzemeltetés kérdésének tisztázása nem fog jogi útra terelődni, ezért tárgyalásokat folytatnak a Bagolykő vezetőivel. Mint mondta, az üzemeltetést átvenni kész, néhány közbirtokossági tagból, valamint kápolnásfalusi és egy székelyudvarhelyi vállalkozóból álló társulás a közbirtokosságnak kedvezőbb ajánlatot adott, és folynak az egyeztetések efelől, hogy a hegyen levő értékekre milyen sors vár. 

– Mi felajánlottuk, hogy még egy szezont vigyék a pályaüzemeltetést. Vélhetően az új csoportosulás sem fog egyszerűen beavatkozásokat végezni, így a meglévő eszközparkkal kell elindítania a pályát leghamarabb a 2027-es szezonban – vázolta. – Látjuk, milyen időket élünk, egyre később indul a síszezon, egyre kevesebb hó esik, a régen bőséges vizet adó források elapadóban vannak. Fent ugyanez a helyzet, hol az időjárás miatt, hol azért, mert nem volt miből ágyúzni, mindig tolódott a kezdés. Jómagam nem attól tartok, hogy lesz-e ahol sízni vagy nem, mert ez teljesen mellékes lesz, ha nem lesz elegendő vizünk, és kiszáradnak az erdeink, forrásaink. Ilyen éghajlati változások mellett felelőtlenség kizárólag a turizmus javát nézni a helyi közösség rovására – emelte ki, amikor arról kérdeztük, hogy kit terhelne a felelősség abban az esetben, ha évekre leállna a síelés a Madarasi-Hargitán.

A vállalkozói csoport még vonakodó

Megkerestük Bodó Jenőt, azt a székelyudvarhelyi vállalkozót, aki tagja a pályákat 2027-től bérlő csoportosulásnak. Elmondása szerint, bár ő külsősként érkezett a kezdeményezésbe, döntését az indokolta, hogy elégedetlen volt a Madarasi-Hargitán levő szolgáltatással. Mint mondta, az eszközpark elavult, ráadásul úgy látja, hogy a jelenlegi pályaüzemeltető monopolhelyzetet alakított ki, nem engedve, hogy más cég is részt vehessen a pályaüzemeltetésben. Bodó egyúttal utalt arra, hogy ha nem is azonnal, de terveik közt szerepel, hogy székes felvonókat telepítsenek a sípályákhoz, ami a jelenlegi üzemeltetőnek nem sikerült. Kérdésünkre, hogy milyen jövőképet látnak a hegyen levő turizmus fejlesztését tekintve, annyit mondott, erről korai még beszélni, viszont kijelentette, hogy amint tisztázódott, hogy a 2027-es szezont hogyan és milyen körülményekkel kezdik – amennyiben ennek nem lesz egyéb jogi akadálya –, értesíteni fogja a sajtót.

A turizmus „második Parajdja lesz” 

A helyzet kapcsán megkerestük Benedek László kápolnásfalusi és Lőrincz Csaba szentegyházi polgármestereket. Mindketten egybehangzóan állították, hogy a parajdi sóbánya elvesztése után a legnagyobb turizmust sújtó katasztrófa lesz, ha a Madarasi-Hargitán évekre megszűnik a síelési lehetőség. Lőrincz szerint ez a szállásadóknak, a turizmusban érdekelt vállalkozóknak egyaránt nagy kiesést jelentene, nem beszélve arról, hogy a síelési lehetőség megszűntével „a Madarasi-Hargita könnyedén letörlődhet a turisztikai térképről”. Szerinte jogos a félelem, hogy a síszezon évekre leáll a hegyen, mert ha a pályaüzemeltető jogi útra tereli az ügy tisztázását, az elhúzódó pereskedést vonhat maga után. 

Benedek László polgármester úgy véli, a közbirtokosság vezetősége részéről megfontolatlan volt a közgyűlés elé terjeszteni a pályaüzemeltető lecserélését, ami, bár „helyzetbe hozza” a helyi vállalkozásokat, helyet adott a nyomásgyakorlás lehetőségének is. – Ha elmaradnak a síszezonok, az a közbirtokosságnak és a közösségnek egyaránt kár. Ahogy én tudom, mindig a pénz és a területek felett volt vita a hegyen. Ezért nem lehetett rendezési tervet készíteni, és ezért nem lehet tisztázni a zetelaki, csíkmadarasi, kápolnásfalusi közbirtokosságok közötti területvitákat – jegyezte meg.