Elhunyt Gálfalvi Gábor néptanító, néprajzi gyűjtő, közíró

Életének 88 évében 2025. október 22-én, rövid, de türelemmel viselt betegség után adta vissza lelkét a Teremtőnek Gálfalvi Gábor, sokak Gabi bácsija. Halála előtt bő héttel még felhívott. Hangja halk volt, tiszta és kimért. Ez egyszer úgy éreztem, hogy nem engedi, sokat beszéljünk. Finoman, de szinte ellentmondást nem tűrően utasított arra, hogy ha meghal, várjak egy hetet, majd az alábbi, vele készített beszélgetést küldjem el a Hargita Népe napilapnak. Azt mondta, bevezetőnek írjak, amit akarok, csak rövid legyek. Ekképpen tettem. Nyugodj békében, Gabi bácsi!

Iancu Laura: én a válasszal már nem érem be

Beszélgetés Iancu Laura költővel, íróval, néprajzkutatóval

A moldvai, magyarfalusi származású, de Budapes­ten élő Iancu Laurát nemrég Székelyföld-díjjal tüntették ki. Hovatartozásról, hétköznapokról, az iskolaváltás nehézségeiről, csíkszeredai emlékeiről, moldvai csángó közösségének kutatásáról és hitről kérdeztük.

Néprajz és környezetvédelem

Társadalmi párbeszédre hívnak

A Gyergyói-medence ter­­mészeti értékeit gyűj­­tötte egy kiad­ványba a Gyergyói Szemle tu­dományos-is­meretterjesztő folyóirat legfrissebb lapszáma. A hi­ánypótló, egyedi ter­mészetfotókkal illu­sztrált kiadvány húsz fejezetben, 33 ter­mé­szettudós se­gítségével mutatja be térségünk élővilágát az itt zajló tudományos ku­tatások tükrében.

A megkésett csíki hozomány

A Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye

Mintegy kilencezer kisebb-nagyobb tárgy képezi a Csíki Székely Múzeum folyamatosan bővülő néprajzi gyűjteményét, amelynek kezelője Málnási Levente néprajzkutató, muzeológus. De a textilekből, fa–fém–kerámia tárgyakból, írott tojásokból és épített örökségből álló gyűjtemény nemcsak kilencezer tárgy, hanem legalább ugyanennyi történet is. Egyet kiválasztottunk.

Csergő Bálint élete és munkássága

Küküllőkeményfalván született 1920. szeptember 9-én Csergő Ferenc és Lukács Terézia második gyermekeként. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte 1927–1932 között, elmondása szerint palatáblán tanulta az írás tudományát. Az édesapja 1931-ben bekövetkezett korai halála miatt az édesanyja kénytelen volt a székelyudvarhelyi ferencesek iskolájába íratni. A középiskola utolsó éveit Csíksomlyón végzi, ahol sikeres érettségi vizsgát tesz 1939-ben.

Ahol a brit uralkodó és a székely hagyomány találkozik

Beszélgetés Préda Barna néprajzkutatóval

Zalánpatak mintegy véletlen folytán került fel újból a térképre, ugyanis pár évvel ezelőtt itt vásárolt birtokot az akkor még trónörökös Károly herceg, ma az Egyesült Királyság uralkodója. Ez egyből ismertté tette a kis háromszéki települést, és segített Préda Barnának abban, hogy a nagyközönség is felfigyeljen az új telepítésű, korábban etnikai szempontból vegyes, többnyire polgári foglalkozású – üveghutai munkás – lakosságú falura.

Megnyílt Budapesten a Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás

Tárlat

A székely közösségekre azért is tekintünk csodálattal, mert példát adnak összetartásból és értékőrzésből – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás hétfői megnyitóján a budapesti Néprajzi Múzeumban.

A budapesti Néprajzi Múzeum örökségpont-hálózatának első bázisa Csíkszeredában

Innovatív értékközvetítés az Etnospotban

Megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum Kárpát-medencei hálózatának első bázisát hétfőn délelőtt Csíkszeredában. Az Etnospot nevű kulturális tér kiemelt célja és küldetése a múzeum kiállításaihoz és gyűjteményeihez kötődő ismeretközvetítés. A hivatalos megnyitón Závogyán Magdolna, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára azt mondta: szimbolikus értékkel bír, hogy a Néprajzi Múzeum hálózatépítésének első állomásaként a megyeszékhelyen nyitják meg az Etnospotot.

Újabb látványosság készül Etéd községben

A múltból merítkezve építik a jövőt

A vidékre jellemző eszközök, berendezések kapnak helyet főként a jelenleg készülő etédi falumúzeumban. A hagyományos portát élettel is megtöltik, rendezvényeknek, összejöveteleknek biztosít majd helyszínt a jövőben.

A tojás felülete nagy üzenetek hordozója lehet

Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval

Három évtizedes kutatás eredményeként Az őstojástól húsvétig címmel írt Kisné Portik Irén átfogó, a tojás kultúrtörténeti jelentőségét bemutató könyvet, amelyben mondák, hiedelmek, népszokások ismertetésével és 1400 tojáshím segítségével kalauzolja az olvasót ennek az időtlen jelképnek a megismerésében.

Kifigurázástól a ciberelevesig

A farsangi ünnepkör mozzanatairól beszélgettünk Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatóval

Javában benne vagyunk a far­san­gi időszakban, amely a karácsonyi ünnepkör végeztével, vízkereszt napját követően kezdődik, és hamvazószerdáig, a böjt kezdetéig tart. A régmúlt szokásvilága fellazulni látszik, de a farsangi szokások egy részét ma is megélik a közösségek. Hogyan változnak, alakulnak téltemető szokásaink, milyen jelentéstartalommal bírnak és mit üzennek a nagyvilágnak rólunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kisné Portik Irén gyer­gyó­szent­mik­ló­si néprajzkutatóval, több könyv és tanulmány szerzőjével.