Hirdetés

Címke: farm

Ha adott a minőség, kliens hozza a klienst

Ha adott a minőség, kliens hozza a klienst

László Emil lázárfalvi gazda hat éve kezdett el komolyabban disznótartással foglalkozni, amikor megvásárolta az első kocát, majd négy malacot. Kitartó munkával fejlesztette a telepet, és 2024 decemberére sikerült megszereznie az úgynevezett A típusú minősítést. A cél megvalósítása előtt a fejlődést beárnyékolta egy tűzeset, amely a farm jelentős részét elpusztította, de nem adta fel, és sikerült újraépítenie a gazdaságot, modern, konform épületrészekkel. Az alcsíki tenyésztő a sertéstartás szabályairól, az ágazat kihívásairól osztotta meg tapasztalatait.

„Mi termeljük meg, amit megeszünk”

Beszélgetés Antal István vállalkozóval

Antal István, az Antal Jersey Farm alapítója olyan gazdaságot hozott létre, amely túlmutat a megélhetésen: életforma, küldetés és példa mások számára. Egy eladhatatlan telekből indult minden, mára azonban napi 400 liter tej, kézműves sajtok, házi vaj, fríz lovak, fóliasátor és bizalmi kasszás értékesítés teszi különlegessé ezt a csíki farmot. A cél nem a tömegtermelés, hanem a lehető legjobb minőség.
„Mi termeljük meg, amit megeszünk”

Mérföldkőhöz érkezett a mangalica jelenkori székelyföldi története

Szinte a nulláról ugrik nagyot a szektor

Ágazati kimutatások szerint Szé­kelyföldön, így Hargita megyében is egyre keresettebbek a man­galica húsából készült termékek – ennek ellenére az őshonos sertésfajta tar­tása egyáltalán nem elterjedt, megyénkben alig néhány száz egyedet tartanak hagyományos, háztáji körülmények között. Most viszont mérföldkőhöz érkezett a mangalica jelenkori székelyföldi története: a Székelykeresztúr mel­letti Csekefalván egy több ezer sertést befogadó telep – úgynevezett malacoztatófarm – épül, és ha­ma­rosan egy Keresztúr melletti hiz­lalda építése is megkezdődhet.
Mérföldkőhöz érkezett a mangalica jelenkori székelyföldi története

Jószágot terelő zsurnaliszta

Pásztorbottal, diktafonnal a Hargitán

Pirkadatkor a rőt hajú nap felbukkanó korongjának fénye épphogy megcsiklandozta a Hargita tetején lévő legelők füvén a harmatot, hirtelen valami láthatatlan kéz elhúzta az éj színházi függönyét a horizont mögé, s a természet színpada pillanatok alatt nyüzsgő forgataggá változott. E látvány varázsa fogadott az erdei úton a Kongo Farm felé, amikor a gépkocsival kigördültünk a sűrű fák mögül.
Jószágot terelő zsurnaliszta

Beszélgetés Țăpuc Loránddal, a Kongo Farm tulajdonosával

Fontos megőrizni az örökölt nemzeti kincseket

A Homoródalmáshoz tartozó Kongófa elnevezésű részen található Kongo Farmon őshonos haszonállatok – kárpáti borzderes, veres pofájú berke, báznai sertés – tenyésztenek és tartanak génmegőrzési céllal. A Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás által nemrég megrendezett Pásztornap a Hargitán elnevezésű szakmai konferencia egyik szünetében beszélgettünk a farm tulajdonosával, Ță­puc Loránddal.
Beszélgetés Țăpuc Loránddal, a Kongo Farm tulajdonosával

Két fiatal a semmi közepén

Remények születnek a farmon

Juhász Szép Anna és Goldmann Dávid nagyvárosban nőtt fel, és kezdetben csak önellátásban gondolkodtak, amikor tanyára költöztek. Majd beleszerettek az etikus, regeneratív mezőgazdálkodásba, melyet ma már hetven hektáron művelnek. Céljuk nemcsak az, hogy kisebb kárt okozzanak a természetben, hanem az is, hogy pozitív folyamatokat indítsanak el. Gazdaságuknak a Remény Farm nevet adták, mert remélik, hogy törekvéseikkel felvehetik a harcot a klímaváltozással.
Két fiatal a semmi közepén


Hirdetés