– Hogyan indult a farm története, milyen ötleten alapszik?
– 2020-ban indultunk, egy egészen praktikus döntéssel: volt egy telek, amit sehogy sem tudtunk értékesíteni, ezért a hasznosítása mellett döntöttünk. Elsősorban saját szükségletre, a család részére hoztunk létre egy kis gazdaságot, ahol mindent megtermelünk, amit megeszünk. Bárányokkal, tyúkokkal kezdtünk, majd jöttek a tehenek, lovak hobbiszinten, és persze a zöldségeskert – fóliasátorral. Amikor láttuk, hogy mindez működik, és valóban egészen más érzés azt fogyasztani, amit mi termeltünk, akkor döntöttünk úgy, hogy bővítjük. Idővel már segítségre is szükség volt, így munkaerőt alkalmaztunk, és próbáltunk profitábilis irányba mozdulni. A teheneket már tudatosan vásároltuk, és azóta is ők képezik a farm gerincét.

– Milyen nehézségekkel találkoztak a kezdetekkor és később?
– A kezdéskor természetesen akadtak nehézségek – és igazából most is akadnak. Először ki kellett alakítani egy olyan környezetet, ahol kényelmesen és hatékonyan lehet dolgozni, az állatokat gondozni. A géppark is fokozatosan épült ki, mivel a takarmányt magunk termeljük. Nagy kihívás volt megfelelő, megbízható munkatársakat találni, olyanokat, akik lelkiismeretesen dolgoznak. Ezen túl nagy kérdés volt, hogyan és kinek adjuk el a termékeket. A vevők bizalmát ki kellett építeni, és bár gyermekkoromban is voltak állataink, az állattartás mint hivatás teljesen új terep volt számomra. Sok mindent ki kellett tapasztalni, de mára egyre gördülékenyebben mennek a dolgok, kezd kialakulni egy jól működő rendszer.

– Miért döntöttek éppen a jersey tehénfajta mellett?
– Alaposan körbejártuk a lehetőségeket, mielőtt döntöttünk. Fontos szempont volt, hogy milyen fajtából tudjuk kihozni a legtöbbet – nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. A választásunk a jersey tehenekre esett, amelyek Dániából származnak, és nem véletlenül hívják őket „vajteheneknek”. A tejük rendkívül magas minőségű, A2-es típusú, a tejzsírtartalom akár a 7,2%-ot is elérheti – szemben a más fajtáknál megszokott 3,5–4,5%-kal. A jersey fajta nem esett át annyi genetikai módosításon, így a teje „igazi tej” maradt – olyan, amilyen régen volt. Ráadásul kilenc hónapos korára ivarérett, így egy borjazási ciklust is lehet nyerni. 2021-ben vásároltuk az első törzsállományt – 15 vemhes üszőt –, ma már 30 állatunk van, ebből 20-at fejünk.

– Hogyan értékesítik termékeiket?
– Napi 350–400 liter tejet termelünk, ennek kb. 40–45%-át mi magunk dolgozzuk fel. Készítünk kétféle olvasztott sajtot (füstölt és natúr), telemeát, érlelt sajtot, vajat és parmezánt is, amely több mint egy évig érlelődik. A parmezán időszakos, a többi termék viszont folyamatosan elérhető. A nyers tejet mindennap üvegbe töltjük és hűtőbe visszük. Az értékesítés egy kis „bizalmi kuckóban” zajlik: a vásárlók maguk választják ki, mire van szükségük, kifizetik, és mennek is tovább. Ez a bizalmi kasszás rendszer nálunk tökéletesen működik – örömmel látjuk, hogy az emberek értékelik, és tisztességgel fizetnek.

– Bemutatná az istállót és annak felépítését?
– Az istállót én terveztem, a fő szempont az volt, hogy kényelmes és praktikus legyen. A takarmányozás teljesen elkülönítve zajlik, kint van az épület előtt, így jobban szellőzik, nem romlik. Etetőkocsival etetünk, ez gyorsabb és hatékonyabb. A trágyázást bobcattel végezzük, az anyag egy gyűjtőbe kerül. Hetente egyszer friss almot kapnak a tehenek – fűrészport szórunk alájuk, ami nemcsak tisztaságot, hanem puha fekvőhelyet is biztosít. Van gumiszőnyeg is, de a moszt sokkal kényelmesebb. Még hátvakaró keféjük is van – gyakran használják, és már látszik is, hogy a vége kopott.

– Hogyan fejnek?
– A fejőrész az istálló legfontosabb része. A teheneket áttereljük oda, egyesével belépnek a fejőállásba, ahol felhelyezzük a fejőgépet. A lefejt tej a hűtőtartályba kerül – egy részét feldolgozzuk, a másikat felvásárló viszi el. Sajnos jelenleg még nincs akkora kapacitásunk, hogy mindent magunk dolgozzunk fel.

– A zöldséges rész milyen szerepet tölt be a gazdaságban?
– A fóliasátor a kezdetek óta a farm fontos része. A cél az volt, hogy amit csak lehet, saját magunk termeljünk meg, ne kelljen megvenni a boltból. Paprika, paradicsom, padlizsán, uborka, amit csak el lehet képzelni – mind megtalálható. Ezeket el is tesszük télire, sokszor akár két évre elegendő mennyiség is megterem. Nagyon más az íze, ha saját termésről van szó, és nem utolsósorban lelki feltöltődés is a kertészkedés: az ember gyönyörködhet benne, amit a saját keze munkájával hozott létre.

– A lovak is különleges színfoltjai a farmnak.
– A farm alapját valójában a lovak jelentették – gyermekkoromban is nagyon vágytam rájuk. Fríz fajtájú lovaink vannak, ezek rendkívül intelligens, elegáns állatok. Jelenleg három ménünk és egy kancánk van, korábban több is volt, de a fenntartásuk sok munkát és figyelmet igényel, ezért tudatosan csökkentettük az állományt. Most inkább arra figyelünk, hogy a meglévő lovak jól érezzék magukat, legyen nekik megfelelő tér, takarmány, gondoskodás.

– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
– Az állományt már nem szeretnénk jelentősen bővíteni, a 20-25 fejőstehén számunkra ideális. Jelenleg a feldolgozók nem fizetik meg a tej valós értékét, és a saját feldolgozókapacitásunk is véges. Ugyanakkor gondolkodunk a jövőben a feldolgozórész modernizálásán, esetleg joghurt, tejföl és más tejtermékek bevezetésén is. Emellett tervben van egy filagória kialakítása is a farm területén. Egyre többen jönnek gyerekekkel vásárolni, gyakran körbejárják a farmot, megsimogatják az állatokat, itt töltenek akár egy órát is. A filagóriával szeretnénk egy kis pihenőhelyet biztosítani a családoknak, ahol meg lehet állni, le lehet ülni – a vásárlás így élmény is lesz, nem csupán rutin.

– Mi a legfontosabb önnek ebben a munkában?
– A legfontosabb számunkra, hogy amit csinálunk, azt a lehető legjobban végezzük – minőségben ne engedjünk. A cél nem a mennyiségi növekedés, hanem az, hogy a termékeink valóban értéket képviseljenek, és ezt a vásárlók is érezzék. Azt a tejet, azt a sajtot, amit mi készítünk, mi is esszük – ez a legfontosabb visszajelzés. Ha magunknak jót adunk, a vevőnek is azt fogjuk adni.