borús égbolt
szórványos felhőzet
Az Unió alulról (6.)
Nemcsak az öreg kontinens, de a világ legnagyobb régiófejlesztési eseményének nevezte Winkler Gyula európai parlamenti képviselő A régiók és városok európai hete (The European Week of Regions and Cities – EWRC) évente ismétlődő rendezvénysorát. Örömömre szolgál, hogy ennek az átfogó seregszemlének minden évben aktív részese Hargita megye is, a megyei önkormányzat révén.
Idén a Go local! – Best practices of sustainable food policy on local level (ami szabad fordításban annyit tenne, mint: Fordulj helyi termelőhöz! Menj helyihez! – A fenntartható élelmiszer-politika jó gyakorlata helyi szinten) címmel szerveztek műhelybeszélgetést Hargita Megye Tanácsa a Régiók Bizottsága székházában. A már idézett Winkler Gyula EP-képviselő által moderált beszélgetésen a megyei önkormányzat képviselői mellett részt vettek Bács-Kiskun, Pest és Vas, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviselői Magyarországról, Daniel Buda EP-képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja, Páczay György, az Európai Parlament szakértője, Robert Sorin Negoiță, a Régiók Bizottsága romániai delegációjának elnöke, Alin-Adrian Nica, a romániai delegáció korábbi vezetője, valamint Arno Kompatscher dél-tiroli raportőr.
A kiemelt téma a fenntartható mezőgazdaság és a Székely termék-mozgalom volt. Borboly Csaba előadásában a kistermelők támogatásának fontosságáról beszélt, kiemelve a különböző társulási formák megvalósításának szükségességét. A Székely termék-mozgalomról szólva elmondta, hogy a védjegy 2009-es létrehozása óta több mint ezer termékre kérték használatát, a hagyományos termékek vásárát pedig egyre több helyen megszervezik. A mozgalom képzési részéről, no meg a termékeknek a nemzetközi színtéren való megjelentetéséről is szó esett. Az interregionális csoport létrehozásának igényét fogalmazta meg Borboly Csaba, mondván, hogy az uniós jogszabályokban minél hangsúlyosabban kellene megjelenjenek a helyi termelők érdekei, illetve olyan intézkedéseket kellene foganatosítani, amelyek segítik a minőségi hagyományos termékek előállítását és értékesítését.
Daniel Buda szerint „a pontos időt Brüsszelben jelentik be”. Az EP-képviselő szerint minden uniós jogszabálytervezet elfogadását széles körű konzultáció előzi meg, de sajnos Romániában nem élnek a jogi normák alakításának ezzel az eszközével. A hazai mezőgazdaság potenciálját nagynak nevezte, de „sajnos a politikai tényező nem mindig járul hozzá sikeréhez”. Megjegyezte, hogy idehaza olykor rosszul értelmezték az uniós szabályzókat, gátolva ezáltal a termelőket.
Páczay György a rövid ellátási láncok szerepéről beszélt, Robert Negoiță pedig a helyi termelők támogatásának szükségességéről szólt többek között.
Vas megye közgyűlésének elnöke, Majtényi László az általa vezetett megyei önkormányzat tapasztalatairól számolt be, a megye városainak többségében osztrák és szlovén példák alapján szervezték át a termelői piacokat, ugyanakkor az iskolák, a kiséttermek 40 kilométeres körzetből szerzik be a helyi termelésű alapanyagokat. A rövid ellátási lánc mint a vásárlóval való szorosabb kapcsolat kiépítésének lehetőségéről beszélt Wolf Péter, Pest megye közgyűlése elnökének tanácsadója, hangsúlyozva az erre irányuló piaci modellek kiépítésének támogatását. Temerini Ferenc Bács-Kiskun megyei önkormányzati képviselő pedig az e téren szerzett pozitív tapasztalatokról, jónak bizonyult kezdeményezésekről számolt be. Alin Adrian Nica a téma időszerűségét ecsetelte, majd a helyi termékeknek a gasztronómiában való megjelenítéséről beszélt.
Érdekes volt az olaszországi Dél-Tirol tartomány kormányzója, Arno Kompatscher előadása, aki a Régiók Bizottságának a témában illetékes jelentéstevőjeként arra adott receptet, hogy a térségek miként válhatnak modell értékűvé a fenntartható mezőgazdaság területén. Beszélt a körkörös gazdaság fogalmáról („360 fokos megközelítés kell”), no meg arról, hogy e téren a politika elsődleges célja a mezőgazdaság támogatása és a biodiverzitás megőrzése kell legyen. Pénzügyi támogatást kell biztosítani a gazdaságoknak – hangsúlyozta az előadó, kiemelve, hogy a kis gazdaságok tartják fenn és őrzik meg a biológiai sokszínűséget. A szakpolitika célja biztosítani a hozzáférést a helyi szezonális termékekhez – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy változtatni kell az élelmiszerek közbeszerzési eljárásán az egészséges étkeztetés biztosítása érdekében.
A Hargita megyei tapasztalatokról Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője számolt be, majd vita következett. Többen felvetették a kistermelők és a multinacionális cégek viszonyát, gazdasági erejük aránytalanságát.
A műhelybeszélgetés következtetéseit Sógor Csaba EP-képviselő foglalta össze, mondván, hogy „erősíteni kell a termelőket, s nem az Uniót okolni a kudarcokért”. Kiemelte, hogy térségünkben olyan gondokat okoztak az elmúlt száz esztendő politikai történései, mint bizonyos termékek – a tokaji bor, a pálinka vagy a kürtőskalács – megnevezésének védelme, s mintha a politikai játszmák tétje az lenne, hogy „miként toljunk ki egymással: magyar a magyarral, román a magyarral, szlovák a magyarral”. A helyi termékek népszerűsítése terén pedig a személyes példát ajánlotta, ugyanakkor fontosnak tartotta a helyi termelők támogatását.
A beszélgetés informálisan az előtérben folytatódott, ahol a Hargita megyei kistermelők vendégelték meg termékeikkel a népes társaságot.
(Folytatjuk)
Sarány István
_web.JPG)
