Az Unió alulról (5.)

HN-információ
Érdekes volt hallani-látni a Regio Star díjkiosztó ünnepségen vetített kisfilmeket, s meghallgatni a díjazottakat, azt, hogy mi motiválta őket abban, hogy kitalálják és megvalósítsák elképzeléseiket. A kis- és középvállalkozások intelligens szakosodása az innováció érdekében kategóriában a határokon átnyúló együttműködés keretében megvalósított Észak-Nyugat-Európai Bio-Központ vitte el a pálmát: belga, német, ír, holland és egyesült királyságbeli térségek közös munkájának eredményeként jött létre, a bio-innovációs szakembereket összefogó partnerség döntő fontosságúnak bizonyulhat abban, hogy Európában más forrásokra cseréljék a nem megújuló energiaforrásokat és kialakítsák a bio alapú gazdaságot. A központ projektjei támogatták a megnövekedett innovációs kereskedelmet, annak érdekében, hogy az északnyugat-európai térségek vezető szereplőivé váljanak a növekvő biogazdaságnak. Az Energetikai Unió – klímaváltozás kategóriában az InnoHiili – Alacsony Szén-dioxid-kibocsátású Innovatív Közszolgáltatás elnevezésű projektjével a finnországi Ii város lett a nyertes, a projekt életbe ültetése révén a városban felére csökkent a szén-dioxid-kibocsátás 2007 és 2015 között, ez volt a leggyorsabb csökkentés az északi országban. Az InnoHiili project segíti a várost, hogy elérje a Finn Környezetvédelmi Intézet által kitűzött célt: 2030-ig 80%-kal csökkenjen a kibocsátás. Ii városa ezt a cél 10 évvel korábban akarja elérni, a városlakók közreműködésének segítségével. A nők emancipációja és az aktív részvétel kategóriában a spanyolországi Murcia projektje nyerte el a zsűri tetszését: a nemi megkülönböztetés és szexuális erőszak áldozatai munkaerő-piaci és társadalmi integrációját szolgáló koordinációs központ segíti a megkülönböztetés vagy erőszak áldozataivá vált nőket szakképzésben részesíti, munkához segíti és fórumot biztosít a közös fellépésre, az összetartozás megélésére. Az oktatás és képzés kategóriában egy horvátországi zöld kezdeményezés bizonyult a legjobbnak: az EkoBiz – A fiatalok vállalkozó szellemének népszerűsítése a biogazdálkodási szektorban elnevezésű projekt révén a kezdeményezők a hangsúlyosan rurális Split-Dalmácia térségben célt adni a fiataloknak, megmutatni, hogy nem kell városokba költözni a jobb jövő érdekében. Az EkoBiz kezdeményezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy túllépte eredeti célkitűzéseit, a tervezett 25 fiatal helyett 70 részesült biogazdálkodási képzésben, segítve üzleti tervek elkészítésében is. Az EkoBiz 10 iskolát és 10 óvodát is támogatott az ökológiai gazdálkodással és mezőgazdasággal kapcsolatos kisüzemi tervek kidolgozásában. Az ötödik kategória a CityStar – városok a digitális átmenet korában címet viselte, s a németországi Düsseldorf Smart Service Power nevű terve lett a kategóriagyőztes. A projekt révén a kezdeményezők számítástechnikai technológiák egész sorát használták az idősek segítésére abban, hogy minél tovább maradhassanak saját otthonaikban. Az all-in rendszer leveszi a terhet az ápolók és egészségügyi szolgáltatók válláról. A Smart Service Power célkitűzése az e-egészségügyi funkciók integrálása az okos otthonokkal, a környezet által támogatott életvitellel, a sürgősségi hívásrendszerrel és házfelügyelő szolgáltatásokkal. Az eredmény egy olyan platform létrejötte, amely lehetővé teszi az idősek felügyeletét, annak érdekében, hogy teljes értékű életet éljenek saját otthonukban. A díjazott projektek széles skálán mozogtak: volt, amelyik banálisnak tűnő, de zseniálisnak bizonyult ötletre épült, más pedig a sci-fivel határosnak tűnő műszaki megoldásokat vonultatott fel. A díjazottak mindegyike meghatódva vonult a díjkiosztó gála színpadára, s megilletődve vette át a díjat Corina Creţu biztostól és Lambert van Nistelrooij EP-képviselőtől. A műsort egy szintén európai uniós pályázatból megvalósított, kallódó gyermekeket felkaroló program fiatal kedvezményezettjeinek hangulatos hip-hop műsora zárta, a sokféle nációhoz tartozó, különböző bőrszínű fiatalok a nagyvárosok mellékutcáinak szubkultúráját hozták közelebb a nézőkhöz. Kissé szomorúan állapítottam meg, hogy sem idén, sem az elmúlt két esztendőben nem találkoztam hazai vagy magyarországi döntősökkel, a Bizottság kiadványait böngészve pedig arra jutottam, hogy a díj alapítása óta eltelt tízéves időszakban e két országból nem sikerült olyan pályázatot beküldeni – ha egyáltalán pályáztak itteni régiók-városok –, amelyek felvegyék a versenyt az innovatív térségekkel. Lám, a 2013-ban csatlakozott Horvátország egyik vidéki térsége idén a győztesek között volt. A nyertesek tiszteletére adott fogadáson viszont sok hazai ismerőssel találkoztam. Jelenlétük azt bizonyítja, hogy érdeklődnek az Unióban zajló folyamatok iránt, s érdeklődésük – remélhetőleg – oda vezet majd, hogy sajátjainknak is drukkolhatunk a „lenti” Európa térségeinek versenyében. (Folytatjuk) Sarány István




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!