A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2025-ös éves tevékenységi jelentése – amelyet a májusi prefektusi kollégiumi ülésen mutatott be Karda István, az intézmény vezetője – előrevetíti a háziorvosi praxisok működésének átalakulását. Az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló, tavaly év végén elfogadott 2025/163-as törvény értelmében ugyanis már megkezdődött a fix, úgynevezett fejkvóta (per capita) alapú finanszírozás fokozatos leépítése.

Míg korábban a családorvosok bevételeinek jelentős részét az biztosította, hogy hány személy szerepel a névjegyzékükben, függetlenül attól, hogy a páciens megjelent-e a rendelésen vagy sem, az év elejétől a hangsúly az orvos rendelkezésre állásáról az általa ténylegesen elvégzett munka volumenére került át.

Az új szabályozás szerint a háziorvosi alapnak már csak a 25 százaléka (majd jövő évtől a 20 százaléka) marad meg fix fejpénzként, és a költségvetésük jelenleg 75, majd 80 százalékát kizárólag a tényleges orvosi szolgáltatások, szűrővizsgálatok és megelőző tevékenységek után fizeti ki a biztosító. Ez az intézkedés a törvényhozás szerint többek között arra ösztönzi a háziorvosokat, hogy aktívabban foglalkozzanak a prevencióval.

„Itt a piros, hol a piros” játék

Dr. Soós Szabó Klára családorvos, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint viszont az új rendszer valójában burkolt elvonást jelent a praxisoktól: bár a döntéshozók szerint a támogatások összege nem csökken, a valóságban a szolgáltatások pontértékét nem emelték olyan arányban, mint amilyen mértékben a fejpénzt csökkentették. Rámutatott: az évek során ráadásul mind több és több feladatot „építettek be” a fix fejpénzbe, miközben a teljesítményalapú kifizetést meghatározott számú napi konzultációban maximálták – így az azon felüli munka kifizetetlen marad. A szakma régóta szorgalmazza a fejpénz eltörlését és a tiszta, szolgáltatásalapú elszámolást, a politika azonban hosszú évek óta inkább arra használja a jelenlegi struktúrát, hogy azzal vádolja az orvosokat, hogy érdemi munka nélkül, csupán a páciensek névjegyzéke alapján jutnak jövedelemhez – fogalmazott az egyesületi elnök.

Adminisztratív terhek, korlátozott hatáskörök

Dr. Soós Szabó határozottan visszautasítja azt a kormányzati érvelést, miszerint a szigorításokkal kellene a háziorvosokat prevencióra vagy felelősségteljesebb munkára ösztönözni. Úgy fogalmazott: felháborító, hogy „hosszú évek egyetemi és szakorvosi képzése után irodai aktatologatóként” kezelik őket olyan döntéshozók, akik nem találkoznak közvetlenül a páciensekkel.

Ráadásul a bürokrácia sok esetben szakmailag is ész­sze­rűtlen akadályokat gördít eléjük: a családorvos például nem utalhatja be a beteget közvetlenül egy indokolt MR- vagy CT-vizsgálatra, hanem át kell irányítania őt egy másik szakorvoshoz, aki végül megírja a küldőpapírt. Ez a felesleges kör a biztosítónak dupla konzultációs költséget, a páciensnek időveszteséget, az orvos esetében pedig a szakmai hatáskörök korlátozását jelenti. Eközben a beígért digitalizáció késik, a különböző speciális nyomtatvány- és zöld recepttömböket pedig a háziorvosoknak még mindig saját zsebükből kell megvásárolniuk a praxisuk számára.

Újabb keserű pirula a pályakezdőknek

A jelenlegi feltételek mellett – az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján – egyáltalán nem vonzó a családorvosi pálya a fiatalok számára – véli dr. Soós Szabó Klára.

A bizonytalan jövedelem mellett a pályakezdőket elriasztja a rengeteg menedzseri és könyvelői feladat, valamint a szociális biztonság hiánya: ha egy háziorvos megbetegszik vagy gyermeknevelési szabadságra menne, szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a praxist a helyettesítés megszervezése. 

Kötelező jelenlét a vidéki munkapontokon

A kihelyezett vidéki rendelőket érintő szigorítás a falvakon, elszigeteltebb közösségekben élők számára bír nagy jelentőséggel. Azok a családorvosok, akik a praxisuk mellett vidéki munkapontot is fenntartanak, már hetente legalább öt óra tényleges rendelési időt kötelesek helyben biztosítani. Ez véget vethet annak a régóta kifogásolt gyakorlatnak, hogy egyes falusi rendelők ajtaja szinte folyamatosan zárva van, és a betegeknek még a kisebb panaszaikkal is a városba kell utazniuk.