Az anyagi ösztönzés ön­magában nem elég a munkaerő meg­tar­tásához – figyelmeztet egy friss tanulmány, amely szerint míg 2012-ben még 1532 orvos hagyta el Romániát, addig 2021-ben már csak 461-en vándoroltak ki. Az egészségügyi munkaerő elvándorlásának mérséklése Ro­­mániában: szakpolitikai ta­nul­ságok Európa számára című tanulmányt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a román egészségügyi minisz­térium szakértői készítették. 

Csökkent az elvándorlás üteme, de az alapgondok változatlanok

A szerzők az elvándorlás üte­mének csökkenését a hazai szak­politikai intézkedések sike­ré­nek tulajdonítják, mi­közben elis­merik: a szak­orvosok egyenlőtlen területi eloszlása továbbra is ko­moly kihívást jelent. Mint részletezték, az uniós csatlakozást követő évek­ben Romániának még jelentős orvosel­vándorlással kellett szembenéznie, ám 2012–2021 között az éves kivándorlások száma kétharmadával csökkent, mi­közben 2015–2022
között 32 százalékkal nőtt az orvosok szá­ma az országban. A 2018-ban végrehajtott jelentős bér­emelések ugyan lassították az elvándorlás ütemét, de ez az intézkedés a rossz mun­ka­körülményeken nem vál­toztatott és a korszerű fel­szerelésekhez való korlátozott hozzáférés problémáját sem oldotta meg. Ugyanígy: bár az orvosképzés kiterjesztése és a rezidenshelyek számának növelése hozzájárult az egészségügyi munkaerő bőví­téséhez, ezek az intézkedések nem orvosolták a szakemberek területileg egyenlőtlen elosz­lását.

Egészségügyi munkaerő számokban

Románia egészségügyi rend­szere – akárcsak sok más országé világszerte – az elmúlt években komoly nehézségekkel szembesült, például elég­te­len finanszírozással, az egész­ségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi egyen­lőtlenségeivel, a krónikus betegségek magas arányával és az ellátás hatékonyságának hiányosságaival. Ehhez hoz­zá­járult a világjárvány, a gazdasági körülmények, szak­politikai döntések, valamint a globális és regionális környezet változásai is – írták. Jelenleg a romániai egészségügyben összesen 370 293 munkavállaló dolgozik, ami a lakosság kö­zel két százalékát, valamint az összes munkavállaló 6,5 százalékát teszi ki. Az egész­ségügyi személyzet leg­na­gyobb része nővérként dol­­gozik, ugyanakkor csak ti­ze­­­­dük rendelkezik egyetemi vég­­zettséggel. A máso­dik legnagyobb csopor­tot a segédszemélyzet al­kot­ja, akik­nek többsége ápoló­asszisz­tensként dolgo­­zik. Az orvosok az egészségügyi munkaerő tizenkilenc százalékát képezik, csaknem egyharmaduk ép­pen rezidensképzésben vesz részt. A gyógyszerészek és a fogorvosok egyaránt hat százalékát teszik ki az ága­zati munkaerőnek, és mindössze egy százaléknyi a fizioterapeuták aránya. A ta­­nulmányban ugyanakkor meg­­említik: az egészségügyi munkavállalók között magas a nők aránya: több mint 80 százalékos, ami meghaladja az EU-átlagot. Az alkalmazottak kétharmada állami fenntartású kórházakban dolgozik, a többiek magán egészségügyi szol­gáltatóknál vállalnak mun­kát. A tanulmány szerint a hazai orvosállomány fiatalnak számít, a családorvosokat nem számítva az orvosok 63 százaléka 45 év alatti. 
Kevés a családorvos

A családorvosok esetében azonban ez nem jellemző: ke­vesebb mint egyharmaduk fia­talabb 45 évnél, míg 40 szá­zalékuk 55 éves vagy annál­ is idősebb. A családorvosi ellátást tovább súlyosbítják a földrajzi egyenlőtlenségek. Vidéken a 3181 önkormányzatból 328-ban nincs családorvos, országos szinten 2187 családorvos hiány­zik a rendszerből. A házi­orvoshiány több tényező együttes követ­kezménye: idetartozik a háziorvosi pá­lya alacsony presztízse, a korlá­tozott szakmai elő­meneteli lehetőségek, vala­mint a szű­kebb feladatkör. Ezeket a nehézségeket tovább sú­lyos­bította az orvosok ki­vándorlása, bár a külföldre távozó orvosok szakirány sze­rinti megoszlásáról nem áll rendelkezésre pontos adat.

A kivándorlások története

A kivándorlás jelentős mér­tékben befolyásolta az egész­ségügyi munkaerő ala­kulá­sát Romániában, 2007–2013 között a Romániai Or­vo­si Kollégium adatai sze­rint mintegy 14 000 orvos keresett munkát más EU-tagállamokban, ami az ak­tív munkaerő jelen­tős csökke­né­séhez vezetett. 2021-re to­vábbra is számottevő maradt az orvosok elvándorlása: csaknem 22 000 romániai or­vos dolgozott főként Nyugat-Európában.  A legnépszerűbb célország Franciaország volt, ezt követte Németország, az Egyesült Államok, Izrael, Ma­gyarország, Belgium, az Egyesült Királyság, Svédország és Írország. Ez a kilenc ország az elvándorolt romániai orvo­sok 90 százalékát fogadta be.

Ennyit keresnek itthon az orvosok

A tanulmány szerint az orvosok kivándorlásának ütemét a 2015–2018 között fokozatosan végrehajtott béremelésekkel tudta csökkenteni az ország. A versenyképesebb fizetések – amelyek már közelítették a nyugat-európai szintet – erős ösztönzést jelentettek a hazai munkavállalásra. 2018 után a bérnövekedés üteme lelassult, de ezzel együtt 2022-re az állami kórházakban dolgozó orvosok havi mediánbére közel 200 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban. Egy legmagasabb bérkategóriába sorolt orvos bruttó bére meghaladta a havi 3800 eurót, ami 250 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest. Az ápolók bére ugyanezen időszakban kevésbé nőtt, de így is jelentős volt a bérnövekedés: a medián bruttó bér reál értéken számolva 40–70 százalékkal nőtt. A tanulmány szerzői szerint ugyanakkor az orvosok itthon tartásához a pénzügyi ösztönzés önmagában nem elegendő: a hosszú távú megoldáshoz a munkakörülmények javítására, szakmai fejlődési lehetőségekre és az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködésre is szükség van.