Gazdát cserélő praxisok: csak látszólag egyszerű folyamat

Talán amiatt is, hogy nem helyben kell fizessünk érte, vagy csak mert hozzászoktunk az 1998 óta működő rendszerhez: a családorvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférésünket hajlamosak vagyunk magától értetődőnek gondolni. Pedig egy családorvosi praxis nem intézmény, hanem magánvállalkozás – és mint ilyen, előfordulhat, hogy váratlanul, egyik napról a másikra megszűnik. De mi történik ilyen esetben a betegekkel?

Kovács Andrea
Gazdát cserélő praxisok: csak látszólag egyszerű folyamat
Páciensek egy székelyudvarhelyi családorvosi rendelő várótermében. Konzultáció, recept, injekciók végett jöttek, de tulajdonképpen szolgáltatást vásárolnak Fotó: Hodgyai István

A családorvosi rendszer problémái – például, hogy a nyugdíjba vonulók helyett mind kevesebb fiatal orvos lép be a rendszerbe, vagy hogy a vidéki praxis kevésbé vonzó – többé-kevésbé közgondolkodás részét képezik. Az országban jelenleg több mint 10 ezer, Hargita megyében 132 családorvos biztosítja az orvosi ellátás „első vonalát”. Az kevésbé tudatosul az emberekben, hogy a családorvosok, bár – kevés kivétellel – az egészségbiztosítóval állnak szerződéses viszonyban, voltaképpen magánvállalkozást vezetnek és visznek. Vállalkozásuk pedig korántsem örök életű: megszűnik (vagy átalakul), ha az orvos nyugdíjba megy, elköltözik, bármilyen más okból úgy dönt, hogy nem folytatja a praktizálást, vagy elhalálozik.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Nincs mindig megoldás

Egy aktív családorvos halála mindenekelőtt emberi, családi tragédia, viszont a páciensei – esetenként akár 2000–3000 ember – számára is bizonytalanságot okoz: kihez fordulhatnak ilyenkor, ki láthatja el őket, ki adhat igazolást, és mi lesz a praxis sorsa? Pár évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen, idén Csíkszeredában is előállt ilyen helyzet. 

Az udvarhelyi esetben sem az örökösök (a család), sem a biztosító nem talált akkor senkit, aki átvegye a praxist, a páciensek végül maguk kellett új orvost keressenek, és lapunk úgy tudja, többen a mai napig sem találtak. A csíki esettel kapcsolatban pedig jelenleg az egészségbiztosító pénztárnak sincs még konkrét információja arról, hogy mi lesz a praxis sorsa.

A praxis mint vállalkozás

A családorvosi praxis magánpraxis, vagyis magánvállalkozás, ezért haláleset következtében ugyanúgy öröklődik, mint bármely más cég: az örökösök – a család, a házastárs, a gyermekek vagy unokák – döntenek arról, mi történjen vele. Ők határozzák meg, hogy a praxist eladják, amennyiben lenne, aki átvegye, elajándékozzák vagy megszüntetik. Ez a helyzet egészen más, mint egy állami intézményben, ahol, ha valaki nyugdíjba megy vagy elhalálozik, egyszerűen új munkatársat vesznek fel a helyére – mutatott rá érdeklődésünkre dr. Soós Szabó Klára családorvos, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke.

És valóban: már egy egyszerű webes vagy közösségi médiás keresés több ilyesféle találatot ad: „Családorvosi praxis és rendelő átvételre […], községben, […] megye. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni a […] telefonszámon.”

Ha felépítették, sokat érhet

Egy családorvosi praxis értékét hasonló tényezők határozzák meg, mint bármely más vállalkozásét: a bevételek, a gazdálkodás stabilitása, valamint a fejlesztési lehetőségek. Dr. Soós Szabó erről úgy fogalmaz: ahhoz, hogy egy praxisnak legyen értéke, az orvosnak nap mint nap bizonyítania kell a páciensei felé, el kell nyerje és meg is kell tartsa a bizalmukat. Aki ezt felépíti, az egy működő, értékes vállalkozást teremt, amit akár továbbadhat.

A praxis átadása alapvetően két orvos – vagy más esetben az örökös(ök) és egy orvos – közötti megállapodás kérdése. A pácienseket mindenképpen átadják, de a rendelőben lévő berendezésekről, gépekről, bútorokról külön kell egyeztetni. Ha a rendelő önkormányzati tulajdonú épületben működött, a bérleti szerződés folytatható, ha az épület magántulajdon, akkor a tulajdonossal kell megállapodni; ugyanakkor a rendelőben dolgozó asszisztenst sem kötelező átvenni. Az egészségbiztosító hivatalos szerepe mindössze annyi, hogy a jogilag hiteles dokumentum alapján átírja a pacienslistát az új orvoshoz, a további működéshez pedig az új orvosnak saját nevére kell újraszerződni és engedélyeztetnie a rendelőt – közölte kérdésünkre Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatója. Egy praxis ára változó, több tényező is meghatározza, de nincsenek ezzel kapcsolatos konkrét számok, minden egyedi megállapodás szerint történik, és ebbe az egészségbiztosító pénztárnak sincs beleszólása, jelezte.

Az árakról az orvosi körökön kívül nehéz megbízható információt szerezni. Lapunk több orvost is faggatott erről, de nagyon eltérő adatokat kaptunk, amelyeket nem állt módunkban ellenőrizni. Annyi megállapítható, hogy árkülönbség van a vidéki és városi praxisok között, illetve az árat leginkább befolyásoló tényező, hogy ingatlanvagyon (a rendelő) is gazdát cserél-e, vagy sem. Ugyanakkor a praxis megléte önmagában nem garantálja, hogy az pénzzé is tehető – itt is minden a kereslet–kínálat viszonyán múlik. 

(Nem) visszautasítható páciensek

Persze családorvosi praxist nem vásárolhat bárki. Amennyiben az örökösök úgy döntenek, hogy eladják, azt kizárólag olyan orvos vásárolhatja meg, aki rendelkezik családorvosi szakvizsgával és engedéllyel.

– Ilyen esetben, aki átveszi, a teljes, működő vállalkozást vásárolja meg annak szellemi és anyagi értékével együtt. Természetesen a pácienseknek így is megmarad a joguk arra, hogy másik orvoshoz iratkozzanak át, ha úgy döntenek. Ellenben, ha az örökös nem az eladás, hanem a felszámolás mellett dönt, a pácienseknek maguknak kell új családorvost keresniük – ami nem mindig egyszerű, mivel a legtöbb családorvos már így is túlterhelt

– ismertette dr. Soós Szabó Klára.

És valóban: nem magától értetődő, hogy egy orvos bizonyos számon túl betegköre bővítésére törekedjen. Érdeklődésünkre dr. Kecskés-Lázár Rita székelyudvarhelyi családorvos elmondta: amennyiben a páciensek jelzik az általuk választott doktornál, hogy átiratkoznának hozzá, az adott orvos mérlegeli a helyzetet: mi lenne jó a pácienseknek, és belefér-e még a praxisába. A törvény szerint a várandósokat és a gyermekeket nem lehet visszautasítani, felnőtteket viszont igen: őket át lehet irányítani máshoz, vagy megkérni, hogy próbálkozzanak tovább. Számít, hogy kinek mennyire telített a praxisa: akinek négyezer pácienst kell ellátni, az már túlterhelt, akinek kevesebb betege van, jobb lehetőség nyílhat felvételre. 

Az egészségbiztosítási pénztár alkalmazottai a legtöbb esetben eligazítják a hozzájuk forduló, új háziorvost kereső pácienseket, a családorvosok listája is nyilvános és bárki számára elérhető, de konkrét tanácsot arról, hogy ki hová menjen, nem adnak.

Gazdát cserélő praxisok: csak látszólag egyszerű folyamat
Kartotékok egy háziorvosi rendelő fiókjában. Egy Hargita megyei     családorvos statisztikai átlag szerint 2200 beteget lát el

Bárkihez, bárhová mehetünk – de legalább fél évre

Duda Tihamér szerint a rendszer működése Romániában alapvetően egyszerű: mindenki szabadon választhat családorvost, lakhelytől függetlenül. Ha valaki Csíkszeredában él, de Brassóban van olyan orvos, akiben jobban megbízik, feliratkozhat hozzá – már ha a földrajzi távolság elfogadható tényező számára. Az egyetlen feltétel, hogy ha valaki feliratkozik egy családorvos listájára, legalább hat hónapig ott kell maradnia, mielőtt újra válthatna. Ez egyfajta bizalmi kötődést alakít ki a páciens és a választott orvos között. Az egészségbiztosítási pénztár bizonyos létszám fölött nem tud további finanszírozást biztosítani az adott praxis számára, sokan emiatt inkább a fizetett esetszám szerint dolgoznak.

A több nem mindig jelent többet

Van, aki arra hivatkozik, hogy a biztosító nem fizet bizonyos betegszám felett, de valójában ez nem jelent akkora veszteséget, hogy emiatt ne vegyenek fel új pácienst. Sokkal inkább a napi terhelés számít, véli dr. Kecskés-Lázár Rita. Ha egy háziorvos kétezer pácienst lát el, napi negyven páciens ellátása is megterhelő, ha három­ezret, ez könnyen hatvan, téli hónapokban akár nyolcvan beteg is lehet egy nap. Az elsődleges akadály tehát az emberi kapacitás.

Azt, hogy a biztosító hány konzultációt fizet ki naponta, részben a háziorvossal kötött szerződés határozza meg. Minimum napi 5 órára (20 páciens fogadására) lehet szerződni, sokan napi 7 óra rendelést plusz 1 óra terepmunkát vállalnak. Ha egy családorvosnak például 2700 páciense van, napi 7 órás szerződéssel a biztosító 28 konzultációt fizet ki, óránként négyet, és amit e fölött elvállal, azért nem kap fizetést.

A helyettesítés rendezetlen kérdés

Ha egy családorvos váratlanul elhunyt, jelenleg nincs egyértelműen szabályozott eljárás arra, hogy ki és hogyan helyettesíti őt addig, amíg praxisának sorsa eldől.

– Régebben volt egy olyan elképzelés, hogy az egészségbiztosítási pénztárnak legyen egy listája olyan orvosokról, akik vállalják a helyettesítést az átmeneti időszakban, de ezt a lehetőséget időközben eltörölték, így jelenleg nincs alkalmazható módszertan erre vonatkozóan

– nyilatkozta dr. Soós Szabó Klára. Hozzátette: ő és több kollégája jelezte, hogy szívesen segítenének ilyen esetekben, amíg a praxis ügye rendeződik, de pillanatnyilag erre nincs hivatalos megoldás.

Kihelyezett munkapont is szóba jöhet

Egy családorvos elhalálozása esetén több lehetőség is van a betegkör tekintetében – vázolta Duda Tihamér. Az örökösök dönthetnek úgy, hogy ideiglenesen alkalmaznak egy másik családorvost a praxis működtetésére, amíg a jogi folyamatok lezajlanak, illetve amíg a praxist el nem adják. Ha azonban az örökösök úgy döntenek, hogy megszüntetik a praxist, akkor az összes feliratkozott személy saját feladata új családorvost találni.

– Olyan lehetőség is létezik, hogy egy kevésbé leterhelt orvos nyit egy második rendelési pontot, és heti néhány alkalommal rendel a másik családorvos helyett is, akár egy másik településen. Ezt a biztosító is támogatja, és átmenetileg vagy akár tartósan is működhet

– mutatott rá dr. Kecskés-Lázár Rita. 

A kihelyezett munkaponttal kapcsolatban Duda Tihamér azt mondta: a jelenlegi szabályzás szerint egy orvosnak maximum két munkapontja lehet, egy munkaponton heti minimum tíz órát kell dolgozni, de a munkaidőt teljes mértékben ő osztja be, figyelembe véve saját kabinetjében és a munkaponton végzett tevékenységét.

Türelmet receptre

Fontos kérdés, hogy mit tehet egy páciens, ha családorvosa hirtelen elérhetetlenné válik, neki viszont sürgős vizsgálatra, küldőpapírra, igazolásra vagy receptre lenne szüksége. A háziorvosok egyesületének elnöke szerint a legtöbb esetben ilyenkor sincs ok pánikra: egy igazolás kiállítása nem minősül sürgős ügynek, „más intézményeknél is harminc nap a határidő”. Sürgős esetben bármely kórház ellátja a beteget beutaló nélkül is, a krónikus betegségek kezelésére használt gyógyszereket pedig néhány napos csúszással meg lehet vásárolni. „A többi ügy pedig intézhető, csak egy kis türelemre van szükség” – fogalmazott. 

Még egy helyzetre felhívta a figyelmet: sokan úgy gondolják, hogy egy személy halotti bizonyítványát kizárólag a családorvosa állíthatja ki, de ez tévedés. A törvény szerint Romániában a halál beálltát bármely olyan orvos megállapíthatja, aki rendelkezik praxisgyakorlási joggal – jegyezte meg dr. Soós Szabó. Hozzátette: a családorvosnak a szerződött rendelési programján kívül nincs hivatalos kötelezettsége, így nem várható el tőle, hogy hétvégén vagy ünnepnapon is szolgáltatást nyújtson, kivéve, ha ezt önként vállalja.

Pontok és páciensek

A családorvosok fizetése pontrendszerre épül, amely két fő részből áll: egy részét a „per capita” díjazás adja, amit a praxisban regisztrált páciensek száma és korosztályos összetétele – a gyermekek és idősek „pontértéke” magasabb – határoz meg, a másikat pedig az orvos napi tevékenysége alapján számolják ki. Valamennyi szolgáltatás egyenként meghatározott pontértékkel bír, és a hónap végén az összegyűlt pontok alapján történik a kifizetés. Mint a székelyudvarhelyi családorvos is rámutatott: a konzultációk, receptírás, krónikus betegek vagy kismamák gondozása, injekciók beadása, újszülöttek fejlődéskövetése stb. különböző pontértékű, az otthoni vizsgálat például „többet ér”, mint a rendelői konzultáció.

A Hargita megyei térkép

A családorvosok településenkénti számát az országos szabályozás határozza meg: egy orvosra átlagosan 1800 lakossal számol, de ez természetesen csak átlag a lakosság eloszlása és a páciensek saját választása miatt. Például egy 3500 fős községben két praxisra lenne szükség, míg egy 2500 fős településen már csak egy teljes praxis fér el – mutatott rá Duda Tihamér.

Megyénkben jelenleg 127 szerződés van érvényben, amelyek 132 orvos munkáját fedik le, mert egyes szerződések több orvosra vonatkoznak. Az ideális az átlag 1800 lakos/fős számítás alapján 154 orvos lenne, tehát jelenleg 22 fő hiányzik az optimális ellátottsághoz. A valóságban azonban ez a szám valamivel kisebb, mivel a páciensek szabadon választhatják orvosukat, így a településenkénti ideális eloszlás nem mindig valósul meg. A Hargita megyében praktizáló családorvosok például átlagosan 2200 pácienst látnak el, de ez a szám sem egyenletesen oszlik el: vannak, akiknek „mindössze” 1100 betegük van, míg másoknak akár 4000 fölötti is lehet a páciensi körük.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!