Ha az idei természeti pusztításokat a teljesség igénye nélkül vizsgáljuk, már úgy is drasztikus a helyzet: van település, ahol az éves helyi költségvetés ötödét kellett a károk helyreállítására fordítani, máshol pedig egyszerűen nem tudtak elegendő pénzt fordítani a helyreállításra, így az csak részlegesen valósult meg.

Az előző két év kárfelmérési jegyzőkönyveit összesítve megyénkben közel negyvenmillió lejre rúgnak a vihar okozta anyagi károk – az idei évre pedig még nincs pontos összesítés. Az érintett önkormányzatok nehéz helyzetben vannak: egyes községekben az egész éves költségvetés mintegy negyedét kénytelenek viharok és áradások okozta károk helyreállítására fordítani, miközben a saját működésüket, saját projektjeiket és a pályázati forrásból finanszírozott önrészek biztosítását is szavatolniuk kell. 

A kártérítések kifizetése viszont várat magára: információink szerint négy éve sem a kormány tartalékalapjából, sem az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nem utaltak ki pénzeket a településekről jelentett károk értékének megtérítésére, holott azokról minden bizottsági jelentés és jegyzőkönyv a fejlesztési minisztériumhoz került.

38 millió két év alatt 

Megyénkben csak a villámárvizek és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt keletkezett anyagi kár értéke 5,6 millió lejre rúgott 2024-ben, kilenc település és a megyei önkormányzat kárfelmérési jegyzőkönyvét összevetve – közölte a Hargita Népe megkeresésére a Megyei Prefektusi Hivatal. Az összeg 2025-ben jelentősen megnőtt: 32 településen és a megyei önkormányzat tulajdonainál mintegy 32,98 millió lejre rúgott a szélsőséges időjárás miatt keletkezett károk összértéke. A kormányhivatal válasza szerint a 2026-os évben szeptemberig 13 közigazgatási területi egységben jegyeztek károkat, ezek felmérése még folyamatban van, ugyanakkor év végéig még nőhet a károk száma, így idénre pontos értéket nem tudtak rendelkezésünkre bocsátani. A prefektusi hivatal egyúttal megerősítette értesülésünket a kártérítések elmaradására vonatkozóan. Mint válaszukban írják: a kormány rendelkezésére álló beavatkozási alapból 2022-től kezdődően egyetlen településnek sem utaltak ki támogatást, annak ellenére, hogy az erre vonatkozó kérelmeket minden esetben letették.

A bizottságok lépnek, a pénz toporog

Még 2023-ban hagytak jóvá megyeszinten egy szabályzatot, ami meghatározza azt a munkafolyamatot, amit villámárvizek és egyéb veszélyes hidrometeorológiai jelenségek okozta vészhelyzetek során keletkezett károk megállapítására alkalmaznak. A prefektusi hivatal közlése szerint minden felmérés esetében egy prefektusi rendelettel létrehozott bizottság méri fel, állapítja meg és értékeli a keletkezett károkat, egyben meghatározva azok összértékét. A bizottság tagjai között az infrastrukturális károk felmérésekor rendszerint a katasztrófavédelem, a vízügyi igazgatóság és az építési felügyelőség képviselői vannak jelen a megyei tanács műszaki osztályának képviseletével együtt. Ha műemlék, mezőgazdasági terület vagy erdős terület károsodott, a bizottságban a megyei kulturális igazgatóságtól, a megyei erdészeti igazgatóságtól és a mezőgazdasági igazgatóságtól is neveznek ki biztosokat. Az önkormányzatoknak ilyen esetben nem kell külön kérést benyújtaniuk a kártérítés igénylésére, ugyanis az elkészült jegyzőkönyvben szereplő összeg bekerül abba a kérelembe, amit kormányhatározat formájában nyújtanak be a fejlesztési minisztériumhoz. Ehhez a dokumentumhoz kell csatolniuk még egy adatlapot is, ami az Európai Unió Szolidaritási Alapjából igényelt összegekre vonatkozik. 

Üres zsebekből veszik ki a pénzt a viharkárok

Székelyvarságon a község teljes éves költségvetésének mintegy ötödét fordították az idén bekövetkezett viharkárok helyreállítására: az első nagyobb vihart követően, a június 30-án született jegyzőkönyvben 1,53 millió lejes kárt, a Boros-patak áradását követően, július 15-én keltezett jegyzőkönyvben 2,75 millió lejes kárt állapított meg a bizottság, ami javarészt a megyei és helyi önkormányzatok költségét terheli.

Pál Lajos polgármester szerint, tekintve, hogy éves szinten nagyjából 4 millió lejből tudnak gazdálkodni, az idei viharkárok miatt pedig közel 800 ezer lejt kellett javításokra fordítaniuk, méltányos és fontos lenne, hogy visszakapják a ráfordított összeget. 

– Nehéz helyzetben vagyunk, és a legtöbb önkormányzat abban van. Lassan kisebb munkálatokat sem lesz miből elvégeznünk. Annyi tennivaló volna útjavításoktól pályázati önrészek fedezéséig, hogy fel nem tudom sorolni, mennyi mindenre fordíthatnánk az így kiesett pénzt

– közölte lapunkkal az elöljáró, kiemelve, hogy idén a Környezetvédelmi Alaptól hívtak volna le forrást napelemrendszer létesítésére, de lemondtak róla, mert a 600 ezer lejes önrészt nem tudják vállalni.

Várólistára került útfelújítás, hídépítés

Zeteváralján ugyancsak idén okozott jelentős károkat egy villámáradás: mintegy 600 méter hosszan mosta el a kövezett utat, betörve három gazdaságba is. Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere szerint a helyszínre érkező bizottság július 14-én 408 800 ezer lejre becsülte a károk értékét, melyből 25 800 lejt a gazdaságokban keletkezett kár tett ki. 

– Tekintve, hogy az idei évben 700 ezer lejt szavaztunk meg az utak karbantartására, a lehetőségeink több mint felét elvitte az, hogy a viharkárokat, ha csak részlegesen is, kijavítsuk

– emelte ki Nagy, néhány részletre is kitérve a jegyzőkönyvből.

– Az elmosott híd újjáépítésére 25 ezer lejt, az átereszek kijavítására 6-8 ezer lejt állapított meg a bizottság, a külterületre eső erdei út helyreállítására pedig 150 ezer lejt. Ki tudna a mai árak mellett 25 ezer lejből hidat építeni?  

– vetette fel az elöljáró, kiemelve, hogy a károsodott útnak csak a felét volt keretük helyreállítani, az elmosott hídnál pedig két betongyűrű biztosítja, hogy a fát el lehessen szállítani az erdőből, ami állítása szerint korántsem felel meg a hatályos előírásoknak.

– Egyszerűen le kellett mondani arról, hogy idén újjáépítsük a hidat. 300 méter út rendbetétele még hátravan, ebben is az erdőtulajdonosok segítségét kell kérnünk

– húzta alá.

Uniós projektek sínylik meg

Gyimesközéplokot sem kímélte a szélsőséges időjárás idén: a község polgármestere szerint három áradás során mintegy 2,4 millió lejes kár keletkezett a község területén, melyből 2 millió lej a község saját kára, a fennmaradó 400 ezer lej a megyei önkormányzaté. Gergely Károly polgármester lapunknak elmondta: tekintve, hogy az éves költségvetésük alig haladja meg a 9 millió lejt, jelentős hiányt okoz a károk helyreállítására fordított pénz. 

– Idén ez különösen nagy teher, hiszen számos elkezdett infrastruktúra-fejlesztési projektünk van folyamatban, és mivel a kifizetésre letett számlák összegeit nem utalta a finanszírozó, az önrészeinket és a saját pénzünket tettük bele a projektekbe. 6 millió lejre tettünk le igénylést számlák kifizetésére, mi 2 milliót tudtunk önrészből kifizetni. A kivitelezők pedig nem hitelezik meg tovább a munkálatokat, már jelezték nekem: ha nem lesz pénz, leállnak

– panaszolta az elöljáró. Közölte, azért, hogy a projektek ne álljanak le, elhatározták, hogy hitelt vesznek fel, ám mint mondta, az idei évre ez is meghiúsult, mivel az előirányzott keretet már kimerítették, így jó esetben is jövő évre tolódik a kérelem leadása.