Az Európa Tanács és az Európai Bizottság által 2001-ben elindított nyelvek európai napja (szep­tember 26. – szerk. megj.) kezdeményezéshez idén a Csíkszeredai Kar fordító és tolmács másodéves, illetve az újonnan indult Többnyelvűség és interkulturalitás európai kontextusban elsőéves mesterképzéses hallgatói is csatlakoztak. A kétnapos műhelyt dr. Dégi Zsuzsanna és dr. Mihály Vilma-Irén szervezte. Házon kívülről is érkeztek meghívottak, dr. Doró Katalin és dr. Balla Ágnes, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészet tanszékének oktatói. Az esemény helyi meghívottja pedig drd. Molnos Sándor, a Hivatalos Közlöny magyar szerkesztőségének főállású alkalmazottja volt.

A kétnapos foglalkozás dr. Doró Katalin Mesterséges intelligencia és szövegalkotás című előadásával kezdődött. A résztvevők újdonságokat tanulhattak a generatív mesterséges intelligenciáról és annak felhasználási területeiről. A bemutatót gyakorlat követte: az elhangzottak alapján a hallgatók ki kellett szűrjék, melyik szöveget írta ember, és melyiket generálták mesterséges intelligencia segítségével. Dr. Doró Katalin azt is elárulta, miért tartja fontosnak pedagógusként a mesterséges intelligencia használati módjainak ismeretét.

– Mindennapi életemet nem szövi át túlságosan a mesterséges intelligencia, de úgy gondolom, fontos, hogy belelássak abba, a hallgatók mire használhatják vagy éppen használják

– mondta az oktató.

Jogi szövegek hálójában

A pénteki nap második tömbjében drd. Molnos Sándor, a Hivatalos Közlöny magyar fordítójaként első kézből nyújtott betekintést mind a jogi szövegek sajátosságaiba, mind az ebből adódó szövegértési és fordítási nehézségekbe. A jelenlévők számára ez az előadás nagyon sok újdonságot tartalmazott, abból fakadóan is, hogy a magyar és román jogi terminológia nagyban eltér egymástól. Az előadó irányításával a diákok kipróbálhatták magukat a jogszabályfordítás terén is. Molnos Sándor kiemelte, bár az MI-nek megvannak az előnyei, és sokat segít a fordításban, ő maga is gyakran használja, szeretne lelket önteni a diákokba, ne csüggedjenek, az MI nem veszi át a helyüket.

– Változó világot élünk, sokan elgondolkodnak, jól választottak-e, például, amikor bölcsész szakra jöttek tanulni. Maradjunk reálisak. Nagyon sokat segít maga az irányultság. Esetünkben a humán műveltség az életben mindenhol fog segíteni minket

– biztatta Molnos a hallgatóságot. Majd hozzátette: a meghívottak, bár más területet fednek le, és teljesen más pályaívet mutatnak be, illetve képviselnek, az angol nyelvészettől, a tanári pályán át a román–magyar jogszabályfordításig, nem csupán sikertörténetekről van szó, hanem bejárt életpályákról, ami rávilágíthat valamire, és ez elindíthat valamit a diákokban.

A magyar és román nyelven zajló műhelymunkát a többnyelvűség nevében az angol követte. Az est hátralévő részében dr. Doró Katalin angol nyelvű szövegeken, feldatokkal teletűzdelve mutatta be, hogyan lehet az MI-t hatékonyan, illetve tanulásra is használni.

Nyelvi piknik

Szombat, a nyelvi piknik napja volt, és a többnyelvűséget állította a középpontba. Az oktatók irányításával a hallgatók előbb a témáról fejtették ki véleményüket: ki mit gondol a többnyelvűségről. A beszélgetés végére sikerült közös nézőpontot kialakítaniuk. A szombati napot valódi közös műhelymunka koronázta meg. A hallgatók csoportokat alkotva kiélhették kreativitásukat. Plakátot készítettek, melynek témája a nyelvek egyesülése volt, és habár a szlogen mindenki számára ugyanaz volt, mindegyik csapat más-más módszerrel teljesítette a feladatot. Az esemény zárómozzanataként a csapatok bemutatták munkáikat, a plakátokról készült fotókat pedig feltöltötték az európai nyelvek napja weboldalára.

A kétnapos műhelymunkát jókedv, kacagás és nem utolsósorban tanulás jellemezte. A szervezők, az előadók és a hallgatók hasznosnak vélték az interaktív foglalkozásokat.

– Szerintem egy ilyen műhely nagyon célszerű olyan szempontból, hogy a hallgatók külsős szakemberekkel találkoznak. Ugyanakkor új arcokat látnak, ami megtöri a monotonitást, és motiváló lehet. Olyan témákról is hallanak, ami esetleg a saját tantervükben nem szerepel, de nagyon hasznos számukra. A csapatmunka során láthatják, ha együtt dolgoznak, hogyan is dolgoznak ilyen közegben. Nyelvileg és tartalmilag is jók ezek az események, a diákok világa is tágul picit általuk. Belelátnak az előadók munkájába, és kapcsolatokat építenek vagy elgondolkodnak azon, hová lehet továbblépni

– összegezte tapasztalatait dr. Doró Katalin.