A klímaváltozás árnyékában
A klímaváltozás hegyvidéki ökoszisztémákra gyakorolt hatásaira hívták fel a figyelmet nemzetközi és hazai előadók a Hegyvidéki ökoszisztémák és fenntartható erőforrások a klímaváltozás tükrében című, a csíkszeredai Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézetében szerdán megrendezett tudományos konferencián. A rendezvény célja a tudományos párbeszéd erősítése és a fenntartható hegyvidéki erőforrás-gazdálkodás előmozdítása a klímaváltozás kihívásai közepette.
Évente megrendezendő nemzetközi találkozó nyitánya volt a Csíkszeredában debütált Hegyvidéki ökoszisztémák és fenntartható erőforrások a klímaváltozás tükrében konferencia, mutatott rá dr. Szép Róbert, a házigazda Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézet (ICDCRM) igazgatója. Mint közölte, a kutatóintézet az elmúlt években tudományos szempontból eljutott arra a szintre, hogy kutatási eredményeiket nemzetközi szinten is megoszthassa.
A konferencia központi témájául a hegyvidéki térségek klímaváltozással szembeni ellenálló képességét választották.
– Az éghajlatváltozás következményeit mindannyian érzékeljük, ugyanis a természetes és az emberi ökoszisztémák, különösen az erdők és a mezőgazdaság, egyre nagyobb nyomás alatt állnak – magyarázta a szakember. Példaként azt említette, hogy a lucfenyő sok hegyvidéki térségben már kikerült a számára optimális éghajlati feltételek közül, és évente több ezer hektárnyi állomány pusztul el az aszály és a kedvezőtlen viszonyok miatt.
Az intézet mérései szerint a hegyvidéki területek a klímaváltozás szempontjából súlyosabban érintettek, mint az alföldi zónák: nő a hőmérséklet, miközben csökken vagy egyenetlenül oszlik el az éves csapadékmennyiség. A negatív trendek várhatóan a következő évtizedekben is folytatódnak, ezért egyre fontosabbak az ilyen szakmai fórumok, amelyek párbeszédet teremtenek a kutatók, a hatóságok, a gazdák és a közbirtokosságok között, hogy gyakorlati megoldásokat találjanak a problémákra, hangzott el. Az igazgató kiemelte, hogy a mezőgazdaságban, különösen a burgonyatermesztésben is drámai visszaesés tapasztalható – részben a támogatási háttér hiánya, ugyanakkor a kedvezőtlen éghajlati feltételek miatt is.
Az ünnepélyes megnyitón Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere gratulált az ICDCRM kutatói munkaközösségének, amiért kitartó tevékenységük eredményeként intézetük az ország élvonalába tartozik.
Dr. Keresztesi Ágnes tudományos igazgató rámutatott, hogy a csíkszeredai intézet Romániában az egyetlen, kifejezetten a hegyvidéki ökoszisztémák és a vadvilág kutatásával foglalkozó központ. A mostani esemény megszervezésével interdiszciplináris tudományos fórumot kívánnak létrehozni, melynek célja, hogy feltárja a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatásait a hegyvidéki környezetekre és helyi közösségekre, hiszen a hegyvidéki ökoszisztémák rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra – mondta.
A hallgatóság számára Gârbacea Florin George, az Országos Erdészeti Őrség főfelügyelője többek között azt hangsúlyozta: a klímaváltozás már nem a jövő problémája, hanem a jelen valósága, és hatása a romániai erdőkben is egyértelműen érezhető. Kiemelte, hogy a lucfenyő és a jegenyefenyő különösen érzékenyen reagál a megváltozott éghajlati feltételekre: a felmelegedés, a szárazság és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt tömeges fapusztulás és szélvihar okozta kidőlések tapasztalhatók. Az erdészetnek alkalmazkodnia kell az új klimatikus viszonyokhoz, és rugalmasabb fajösszetételt kell kialakítania, vagyis a korábbi fenyvesek helyett fokozatosan szárazságtűrő lombos fafajok telepítésére van szükség – mutatott rá a főfelügyelő. Megtudtuk: az Országos Erdészeti Őrség fokozni fogja az ellenőrzéseket, célzottan végezve azokat. Céljuk, hogy az ellenőrzések átláthatóbbak és hatékonyabbak legyenek, mely által a jogszabályi kereteket a jelenlegi kihívásokhoz lehet igazítani.
A konferencia az ICDCRM szervezésében valósult meg, partnerségben a Brassói Országos Burgonya- és Cukorrépa-kutató és Fejlesztő Intézettel (INCDCSZ), valamint a Magyar Tudományos Akadémia kolozsvári regionális bizottságával. A rendezvényre Európából – Románia, Magyarország, Németország, Lengyelország – és Ázsiából – Kína, Thaiföld – érkeztek kutatók, szakemberek, gazdálkodók, civil szervezetek képviselői, akik a fenntartható megoldások kidolgozását, a nemzetközi együttműködés erősítését és a tudományos eredmények hatékonyságának a növelését tűzték ki célul.
