Az elmúlt héten egyes nemzetközi pénzintézetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap (FMI) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD), nyilvánosságra hozták az úgynevezett tavaszi jelentéseiket a közép- és délkelet-európai régióra vonatkozóan. Az előbbi esetében például a jelentést Alejandro Hajdenberg, a Valutaalap romániai és bulgáriai képviselője ismertette Bukarestben, s az eseményen jelen volt a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu, valamint egyik helyettese, Liviu Voinea is. Ugyancsak a múlt héten hozott nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS) egyes makrogazdasági ismérvekkel kapcsolatos helyzetjelentéseket is. A Valutaalap szóban forgó je­lentéséből többek között az derül ki, hogy az említett régió gazdaságait továbbra is meg kell reformálni, mert csak így képzelhető el a termelékenység növelése, a befektetések serkentése és a munkaerő-piaci kedvezőbb körülmények megteremtése. A jelentésben elismerik, hogy a régió országainak nagy többségében a 2015-ös esztendő során egy erőteljes növekedés következett be, de a jelenlegi tendencia a turbulencia irányába „mutat”. Ebben pedig meglesz, megvan a szerepe annak, hogy a globális pénzügyi feltételek megszigorodtak, egyes országok gazdaságai pedig az „elernyedés” jeleit mutatják. Ezzel együtt és ezen túl a gazdasági növekedés tekintetében lesznek olyan országok, amelyek esetében jelentősebb visszaesés nem fog bekövetkezni. Országunk esetében a mostani előrejelzés szerint az idei várható gazdasági növekedés elérheti a 4,2 százalékot, míg a 2015 októberében nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint a várható arány még csak 3,9 százalékos volt. Ha bekövetkezik a mostani előrejelzésben szereplő növekedés, akkor Románia e tekintetben európai viszonylatban a második helyet fogja elfoglalni Írország után, amely esetében 5 százalékos növekedésre számítanak. Amúgy Európa szintjén az előrejelzés szerint 2 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, s abban a régióban, amelyhez Románia is tartozik, a GDP 3,5 százalékos növekedését vetítik előre a Nemzetközi Valutaalap illetékesei. Románia esetében utalás van a Valutaalap jelentésében arra is, hogy a gazdasági növekedésnek továbbra is amolyan serkentője lesz a fogyasztás, aminek hátterében továbbra is a múlt esztendő során eszközölt béremelések és az áfacsökkentés áll. Ugyanakkor azonban hangsúlyozzák azt is, hogy indokolt lenne a beruházások fokozása, és ez nemcsak az infrastrukturális beruházásokra vonatkoztatható, hanem ösztönözni kellene a magánszektor beruházásait is. Kedvező tendencia Május 13-án, pénteken az Unió statisztikai intézete, az Eurostat nyilvánosságra hozta a GDP első évnegyedi alakulására vonatkozó sajtóközleményét. Annak számsorai átböngészéséből az derül ki, hogy országunk esetében nem torpant meg a kedvező tendencia: a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva a GDP 1,6%-kal bővült, s e tekintetben a rangsor első helyét foglaljuk el. Uniós viszonylatban egyébként a szóban forgó növekedési arány 0,5%-os volt, s voltak olyan országok is, amelyek esetében visszaesés következett be, így történt az Görögországban, Lettországban, Lengyelországban és Magyarországon (ez utóbbi esetében a visszaesés már-már aggasztó volt, nevezetesen 0,8%-os). A megelőző, azaz 2015 negyedik évnegyedéhez viszonyítva is Románia érte el a legiramosabb növekedést, 4,2%-ost, míg az uniós átlag 1,7%-os volt. E tekintetben is voltak uniós tagállamok, ahol a visszaesés úgymond felerősödött, illetve a növekedési arány a vártnál jóval alacsonyabb volt (például Magyarországon alig 0,5%-os). A múlt szerdán nyilvánosságra hozta újabb előrejelzéseit a BERD is. Románia esetében 0,3 százalékponttal „javított” azaz 3,7%-ról 4%-ra. Az európai pénzintézet értékelése szerint a növekedés az áfa kiigazításának és a múlt esztendei béremelések, illetve a garantált minimál bruttó bér idei megemelése javára írható. Ugyanakkor üdvözlendőnek tartják az infláció csökkenését, s nem tartják kizártnak azt sem, hogy az általános áfakulcs csökkentése jótékony hatással lesz a privát beruházások bővülésére is. A 2017-es évre vonatkozóan a BERD országunk esetében a GDP 3,5%-os növekedését valószínűsíti, de ugyanakkor nem tartja kizártnak a növekedési ütem lelassulását sem… Több nap, mint kolbász A lelassulás esélye akár nyugtalanságot is kelthet. Talán ezt tarthatta szem előtt a Valutaalap romániai küldöttségvezetője, Riza Baquir, akinek a meglátása szerint el kellene halasztani a jövő esztendőre beütemezett fiskalitás enyhítési intézkedéseket (az általános áfakulcs további 1%-os alászorításáról, az építményadó, azaz a közismert „oszlopadó” kivezetéséről stb. van szó). Ezt azért tartaná indokoltnak, hogy a költségvetési hiány az idei előrejelzett 2,5%-ról 2017-ben 2%-ra mérséklődjön, majd 2018-ban 1,5%-ra. Visszatérve a Valutaalap jelentésére, abban utalás van arra is, hogy túlontúl nagy a különbség a jegybanki alapkamat és a kereskedelmi bankok kamatjai között, s ezt mindenképp csökkenteni kellene, továbbá nem tartják szerencsésnek a garantált bruttó minimálbér 1250 lejre történt megemelését, mert annak nyomán rossz irányba mozdult el a minimálbér és az átlagbér közti arány, arról nem is beszélve, hogy a munkatermelékenység dinamikája nem tart lépést az országos bruttó minimálbér növekedési ütemével. A Valutaalap jelentése „nem hagyta szó nélkül” az időközben, pontosabban május 13-án hatályba lépett „hitelcsere” törvény várható következményeit sem. Tulajdonképpen egy rosszalló hangvételű értékelésről van szó, amely szerint a bankok mérlegei kedvezőtlen irányba billennek el, megrendülhet a befektetők bizalma és aláásódik a magántulajdonba vetett „hit”. Ha összegeznünk kellene a nemzetközi pénzintézetek értékeléseit, talán úgy fogalmazhatnánk, hogy az idei év vonatkozásában a gazdasági növekedés, illetve egyes makrogazdasági mutatószámok alakulása tekintetében nem számolnak különösebb problémákkal, gondokkal (bár ilyenek is lehetnek, vannak, például a kereskedelmi mérleghiány hovatovábbi fokozódása). Ám a 2017-es esztendő vonatkozásában a jelentést átolvasva az a közmondás jutott eszünkbe, miszerint „több nap, mint kolbász”… Hecser Zoltán