borús égbolt
Segíts magadon
Segíts magadon, Isten is megsegít – szól a közismert mondás. Igazságtartalmát számtalanszor megtapasztalhattuk már, ennek ellenére a napi apró megpróbáltatások özönében mégis könnyen megfeledkezünk róla. A hírtelevíziók hisztériakeltő adásait nézve, a „befolyásos” politikus agymenéseit hallgatva, a túlkapási kísérletek és korrupciós botrányok sorozatát látva és tapasztalva, ez nem is csoda. A naponta érkező negatív hírek sodrásában vergődve a székelyföldi gazdálkodók, mezőgazdaságból élők ajkát is túl könnyen és túl sokszor hagyja el a megállapítás: abba kell hagyni, nem éri meg, nem érdemes csinálni. Úgy érzik, túl gyakran szembesülnek a falba ütközés nyomasztó érzésével, túl hamar adják fel állásaikat, mondanak le ügyeikről, céljaikról, álmaikról, a megélhetést biztosító fő- és melléktevékenységekről. Már azelőtt belefáradnak, még azelőtt sikertelenségünket könyvelik, mielőtt bármibe is belefognának. Túl hamar elanyátlanodnak. Nincs ez így jól. A valóság ugyanis nem épp ilyen komor. A megoldás, a továbblépéshez erőt adó és irányt mutató felismerés gyakran kéznyújtásnyira van. Csak ne restelljük kinyitni a szemünket, ne szégyelljünk szétnézni környezetünkben. Bátran merjük észrevenni lehetőségeinket. Lehetőségek ugyanis vannak.
Itt vannak például az állattenyésztő közbirtokossá-
gok példái. Tegnapi lapszámunkban a kászonimpériek angusos kezdeményéséről számoltunk be – megjegyzem, mint minden hasznos, a közösség egészséges tenni és élni akarását bizonyító példáról, örömmel. De hasonló terveket láthat az érdeklődő a zetelaki közbirtokosságnál is, ahol egyfajta közösségi programként limousine- és szürkemarhacsordát egyaránt tart. Az elképzeléseikben pedig – legalábbis a korábbi elnök ideje alatt – a térséget kiszolgáló kisvágóhíd létrehozása is szerepelt.
A lehetőségek tárházát bizonyítják a pityóka–búza–cukorrépa vetésforgójából kitörni akaró gazdálkodók is. Alcsíkon – igaz, egyelőre csak kísérleti jelleggel – a repce mellett a szója termesztésével is megpróbálkoztak már, a borzsovai határban pedig lassanként nem számít csodának a sárga, mustármaggal bevetett parcella látványa sem. Mind-mind egy-egy új kísérlet, egy-egy új alternatív kenyérkeresési, megélhetési lehetőséget kutató próbálkozás. Más, nyikómenti gazda – idén, szintén próbajelleggel – a gyógynövénytermesztés és -szárítás lehetőségeit kutatja, az új ismeretekért pedig nem restell más megyékbe menni, nem szégyell a tudományos tanácsokért a kolozsvári és bukaresti agrárakadémiai körökhöz fordulni. Egy ismerősöm hetente kétszer 10-20 liter tejet vásárol a környező falvak szarvasmarhatartóitól, esetenként pedig tömbházuk konyhájában dolgozza fel rövid érlelést igénylő sajtokká, amit ugyancsak a baráti körön belül értékesít. Csinálja, mert szereti. Teszi, mert megéri. De gyümölcsfát is lehet ültetni, áfonyát, szedret, ribiszkét termelni.
A havi – csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyó-
szentmiklósi – termékvásárok is olyan lehetőségek, amivel egyre többen mernek élni. Kézműves sajtokat, házikenyereket, lekvárokat eladásra is, nem csak a saját szükségletünkre készíteni. Házi szőtteseket, fából faragott tárgyakat, mézből vagy éppen levendulából készített szappanokat, a hajnali kaszálás, a disznóvágás vagy az esztenázás, lovas szekerezés élményét árulni egyaránt szabad és lehet. Mind-mind lehetőség, amivel a falun élő székelyföldi családoknak, gazdálkodóknak élni, fő vagy mellékbevételt termelni szabad is és lehet.
Egy-egy jó ötlettel, komolyan kidolgozott üzleti tervvel pályázati források is bevonhatók, eredményesen hasznosíthatók. Nem talált pénzek az uniós tíz- és százezer eurók, de a játékszabályokat betartva élni, boldogulni lehet vele.
Csak ne legyünk közönyösek, a lemondásba ne törődjünk, a napi apró megpróbáltatások özönébe ne keseredjünk bele. Ha nem teszünk semmit, a semmiből csak semmi lesz. A kudarcokból is lehet tanulni. A gondjainkat, bajainkat más helyettünk úgysem oldja meg. Segíts magadon ember, s akkor az Isten is veled!
Domján Levente
.jpg)
.jpeg)
