Még múlt év júliusában jelent meg a Hivatalos Közlönyben, hogy a Parajdon tevékenységet folytató cégek közül – a 2024-es év bevételére vonatkozó 15%-os de minimis támogatás mellett – azok, amelyeknek vagyonértékei, eszközei, épületei vagy áruja a vízzel elárasztott bányában maradtak, állami kártérítésben részesülhetnek. Mint arról tavaly, a bánya lezárását követően is beszámoltunk, több cég, vendéglátóipari egység és egy kalandpark mondhatni teljes felszerelése, eszköztára a kezelőszinten maradt, miután a Korond-patak vizének gyors beáramlása miatt alig maradt idejük a cégek tulajdonosainak, dolgozóinak, hogy bár a könnyebben mozdítható anyagi javak közül valamit kihozzanak. 
Hasonló helyzetben van az Országos Sóipari Társaság (SNS Rt.), azaz a Salrom is, amelynek több millió euró értékben rekedtek munkagépei a tárnákban – információink szerint a vállalat veszteséglistájának legnagyobb tételei olyan óriási dömperek és sómarók, melyeket korábban csak „darabokban”, alkatrészenként tudtak a tárnákba szállítani, majd a mélyben szerelték össze azokat. 

Hét lakat alatt álló lista?

Cikkünk megírásakor meglepetéssel konstatáltuk, hogy hiába szeretnénk a pontos tájékoztatás érdekében közölni a kárpótlásban részesült vállalkozások nevét és a kapott összegek nagyságát, az információ nem könnyen hozzáférhető. Több csatornán való hiábavaló próbálkozás után hivatalos adatigényléssel fordultunk a gazdasági minisztériumhoz, kérve az adatokat. Csakhogy hiába fogalmaztuk meg pontosan igényünket, feltüntetve a kártérítésről szóló rendelet számát (2025/1433) is, a tárca azt a listát küldte el, ami a 72 vállalkozásnak odaítélt de minimis támogatásokat tartalmazza, amit más iktatószámmal bocsátottak ki. Ez a lista a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozási és Turisztikai Minisztérium (MEDAT) oldalán elérhető, a kártérítést összegző lista viszont nem. 
A Hivatalos Közlönyben megjelent határozat kitér arra, hogy minden 100 000 euró (mintegy 500 000 lej) feletti állami támogatást meg kell jelentetni az ajutordestat.ro oldalon, ám ezekről a RegAS, az állami támogatási adatbázis oldalán sincs információ. 

Kétszázmillió lejes keretösszeg

A Versenytanács (CC) által kiadott tájékoztató szerint a kárt szenvedett cégeknek kiutalt nem visszatérítendő támogatások keretösszege 200 millió lej, melyre legtöbb 20 érintett vállalkozás adhatott be kárigénylést, annak függvényében, hogy milyen vagyoni, eszközi és bevételkiesési károkat szenvedtek el. A gazdasági minisztérium felhívása szerint a vállalkozások múlt év október 29-éig kellett benyújtsák a kártérítés igényléséhez szükséges dokumentumokat. 
A kártérítési szerződések megkötését tudomásunk szerint Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor jelentette be január 7-én egy, a Star Rádiónak adott interjúban. A politikus lapunk megkeresésére azt mondta, hogy az erre a célra megszavazott keretösszegből a Salrom sóipari vállalattal együtt közel tíz vállalat kap kártérítést. A cégek névlistája kapcsán is hozzá fordultunk információért, ám tudatta, hogy az nem publikus, a Hivatalos Közlönyben megjelent összeg felhasználásáról a minisztérium szabadon dönthetett. A szenátor azt viszont leszögezte, hogy mindegyik jogosult vállalkozás megkapta már a számára megítélt kártérítést – bár a rendelet megengedte annak lehetőségét, hogy az összegeket 2026. de­cember 31-ig, részletekben folyósíthassa a tárca.

Elégedetlenséget válthatnak ki a számok?

A minisztérium oldalán elérhető kiírás szerint a bányakatasztrófában közvetlen módon érintett vállalkozások nemcsak az eszközeikben és anyagi javaikban keletkezett károk helyreállítására, illetve azok pótlására, hanem tevékenységük teljes vagy részleges szüneteltetése miatt elszenvedett bevételkiesés után is kárpótlást kaphatnak. 
Egy, az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk szerint az lehet az oka annak, hogy a lista – bár közpénzek kiutalásáról van szó – nem publikus, mivel az eszközkárok és az elmaradt bevétel után – hat hónapos időintervallumra – járó támogatás elégedetlenséget válthatna ki az elbocsátott alkalmazottak részéről. Egy másik forrásunk szerint a lista visszatartása mögött az áll, hogy a kártérítés oroszlánrészét a Salrom kapta, és ezt a közvélemény esetleg nehezményezné.

Ki tud talpra állni: a munkaadó vagy a munkavállaló?

A kártérítés kapcsán egy névtelenséget kérő vállalkozó megkeresésünkre elmondta, hogy hálás a támogatásért, viszont nehezményezi, hogy az ígéretek csak részlegesen valósultak meg. 

– Azt ígérték, hogy a károsult cégek alkalmazottjai is fognak részesülni a „szeretetcsomagból”, de ez nem így lett. A sóvállalat (ti. a Salrom – szerk. megj.) munkásai kaptak fizetéseket, a SalSind volt alkalmazottai kompenzációt, de akiket más vállalkozásoknak kellett elbocsátani, mert nem volt miből fizetést adni nekik, vagy kaptak munkahelyet, vagy nem

– fogalmazott a vállalkozó, akinek több mint 100 000 euró értékben maradtak berendezései és eszközei a bányában. – Olyan emberekről van szó, akiknek családja, gyermekei vannak, akikkel éveken át együtt dolgoztunk, és munkavállalókból barátokká váltak. Ezeknek az embereknek egy része ma munkanélküli, vagy olyan munkát tud vállalni, ami messzire sodorja a családjától – summázta, hozzátéve még, hogy véleménye szerint turistaattrakciókkal sem tudja Parajd visszanyerni vonzerejét, ha nem lesz másik bánya.

Ismét hosszabbították a vészhelyzetet

Tavaly május óta álladó vészhelyzeti állapot van érvényben Parajdon, amit a helyi vészhelyzeti bizottság januárban újabb harminc napra hosszabbított meg, február 7-ig. A lakosság és a községbe látogatók továbbra sem léphetnek be a bányatárnák feletti veszélyes területre, és a Sószoros is lezárva marad.