Hirdetés

Közösségi tér Tamási Áron szellemiségében

Tizenkét éve újították fel Farkaslaka egyik kis utcájában Tamási Áron testvérének, Ágnes húgának házát, ahol az író is szívesen vendégeskedett. Az udvaron lévő csűrt ugyan nem tudták megmenteni, de a régi mintájára egy teljesen újat épített a Farkaslaki Tamási Áron Egyesület, amely az elmúlt években számos kulturális és közösségi esemény helyszíne volt.

Nagyálmos Ildikó
Becsült olvasási idő: 8 perc
Közösségi tér Tamási Áron szellemiségében
Fotó: Nagyálmos Ildikó

Akik Farkaslakára látogatnak, legtöbben az író főút mellett lévő sírját látogatják meg, néhányan pedig el­jutnak a közel kétszáz éves szülői házhoz is. Azt már kevesebben tudják, hogy Tamási Áron, amikor hazalátogatott Bu­­­dapestről, a legtöbb időt húga, Ágnes házában töltötte. Nyaranta akár egy-egy hónapot is töltött itt fe­­­­­­le­­­­­­ségével az író, itt érezte magát otthon, ide jöttek a rokonok látogatni. Itt kaszált a kert­ben, a kedvenc körtefája alatt írt, ami mai napig dísze a kertnek.

Nagyálmos Ildikó
– A legfontosabb célkitűzése az egyesületnek az volt, hogy meg­­­­­­­­­mentsük az omladozó házat. Irodalomtörténeti értékű a hely annál is inkább, mivel nem csupán Tamási Áron töltött itt sok időt, de kortársai is megfordultak: Benedek Elek, Kányádi Sándor, Illyés Gyula, Féja Géza, Németh László, Tímár Máté, S­ü­tő András, Nagy Imre, Tompa László, Czine Mihály, Izsák József… Ágnes szeretettel fogadott mindenkit, aki a bátyjára hivatkozott, még akkor is, ha épp Tamási nem tartózkodott otthon – osztja meg a részleteket Hadnagy Jolán, az egyesület elnöke.

A házat a közösség mentette meg

A felújított ház és csűr az egyesület és a helyi önkormányzat tulajdonában van, 1993-ban vásárolta meg a kolozsvári EMKE és a Farkaslaki Tamási Áron Egye­­­­­sület, Dáné Tibor Kálmánnak köszönhetően nem került idegen kézre a ház. 2011-től többségi tulajdonos az egyesület és a helyi önkormányzat.

Nagyálmos Ildikó
– A házat tulajdonképpen a kö­­zösség mentette meg, hisz erre nem voltak nagy pályázati pénzek. Műsoros esteken gyűjtöttük rá a pénzt, téglajegyeket áru­­­­­sítottunk, embereket szólítottunk meg, födőkalákát szerveztünk. Ugyan építészt külön nem kértünk fel a ház felújításakor, de a jellegét igyekeztünk megőrizni kívül-belül, ugyanaz a gerendás mennyezet maradt, és az egyik szoba padlózata is a régi, a másik szobában kénytelenek voltunk kicserélni a teljesen elkorhadt padlót. Az ajtók, ablakok is megmaradtak, a bútorzat is ugyanaz, amit Tamási is használt. A ház tetejére a farkaslaki templom lebontott cserepei ke­rültek, azok a cserepek, amelyek alatt egykor felravatalozták az írót – mondja Hadnagy Jolán, majd hozzáteszi: a székely ház és kapu őrzi a test, lélek és szellem szinteződést: a test a pince, a lélek a ház belseje, a tető pedig a szellemszint. Ma sok épület tető nélküli, hívja fel a figyelmet.

Nagyálmos Ildikó
– A házban lévő ágyterítők, szőnyegek és függönyök a környékről származnak, csupán egyet­len függönytartó eredeti, a többit annak a mintájára készítette el az asztalos. Kisebb csodákat is megéltünk ezen a helyen: amikor kalákában födtük a házat, a kinyitott ajtón berepült egy galamb a házba. Aztán egy este bonyhádi fiatalokkal népdalt tanultunk, hogy „Fenyőkúton van egy nagy almafa, annak tetejében három piros alma…”. Másnap a Tamási-emlékhelyeket jártuk körbe a fiatalokkal, és itt a csűr előtt három piros alma fogadott – meséli a megélt eseményeket az egyesület vezetője.

Nagyálmos Ildikó

A régi mintájára építették újra a csűrt
A csűrt régi fotók alapján tervezte újra a székelyudvarhelyi Urban Design tervezőiroda. A melléképület a szerkezet miatt (is) megőrizte háromosztatúságát, és új funkciót kapott, kultúrcsűrként szolgálja a helyi közösséget: például a gyakori népdalkörre is itt gyűlnek össze a helyiek. A kezdetekkor a csűr galériájában állandó fotókiállítás kapott helyet, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Székelyföld ezer pillanata című kiállítása, de mivel a farkaslaki néhai Jakab házaspárnak – Jakab Zsigmondnak és Rózsikának – haza­adományozták a munkáit Budapestről, így a képeket más helyszínre vitték át, és jelenleg az ő faragványaik, szőtteseik, faliszőnyegeik kaptak helyet.

Nagyálmos Ildikó
Időszakosan más kiállítások szervezését is tervezik. Az alsó szinten lévő terem közösségi térként funkcionál.
– Olykor különféle csoportok jönnek be, és emellett számos helyi eseményre is sort kerítünk: könyvbemutatót, filmvetítést, vetített képes előadást, művészek estjét szervezünk. Idéntől bevettek a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózatba, amelynek célja a kultúrcsűrök megtöltése élettel – mondja Hadnagy Jolán.

Nagyálmos Ildikó
A csűr LEADER-es pályázatból épült, a kivitelezést a korondi Árcsó cég vállalta és végezte el. A kerítés és a kapu a helyi Fehér-Nyikó Közbirtokosság támogatásával készült el.


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!