Hirdetés

Kevesebb szemét, nagyobb szennyvízgond

A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség aktív szerepet vállal a lakosság biztonsága, kényelme és nyugalma szavatolásában. Sorozatunkban az intézmény osztályainak munkáját mutatjuk be, elsőként a Környezetvédelmi osztály tevékenységét Bodrogi Előd osztályvezető ismerteti.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 9 perc
Kevesebb szemét, nagyobb szennyvízgond
Tömbházak szennyvize mérgezi a Nagy‑Küküllőt Fotó: Helyi Rendőrség

Amióta működünk – 2015-ben hozták létre a helyi rendőrség Környezetvédelmi osztályát –, nagy mértékben változott a közterületen való szemeteléshez, az egyéb szennyezéshez való hozzáállás, ugyanis a büntetések hallatán visszarettennek a kihágásoktól az emberek – nyilatkozta lapunknak Bodrogi Előd, a helyi rendőrség munkatársa.
Mint kifejtette, a rosszul kezelt hulladék problémája főként arra vezethető vissza, hogy korábban nem volt a városnak jól kiépített és megfelelően elhatárolt gyűjtőrendszere, így ha egy szemeteskonténer megtelt, a lakosok kénytelek voltak melléje tenni a hulladékot.


Hirdetés

– Elsősorban a rendszert kellett javítani, megfelelő előgyűjtő pontokat kellett létrehozni, ezzel lehetőséget adva a lakosságnak, hogy szabályosan tudják tárolni a hulladékot

– hangsúlyozta.
Bodrogi Előd szerint a rendszer korszerűsítésének hála, mára drasztikusan csökkent az illegális szemetelés száma, ám ehhez három év kemény és hatékony munka kellett hatósági oldalról is.

– A törvény szigorúan bünteti a szemét nem megfelelő kezelését, ennek értelmében három és hatezer lej közötti bírsággal számolhat minden magánszemély, aki nem megfelelő helyre dobja a szemetet

– fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a büntetés mértéke nem függ a rosszul kezelt hulladék mennyiségétől. – Mindegy, hogy három tonna vagy egy fél zsák szemétről van szó, a hatóság jóindulatától függ, hogy a megadott értékek között mekkora büntetést ró ki – jegyezte meg.

Szelektív gyűjtés gondja és a guberálók

Bodrogi Előd arra is kitért, hogy a hulladéklerakók megépítése következtében bár nem tudják sem az állatok, sem a szél széthordani a szemetet, a guberálókkal így is meggyűlik a hatóságok és a hulladékkezelő vállalat baja.

– Harcolunk a guberálók okozta kellemetlenségek ellen, ám ha nem hagyjuk őket, hogy úgymond ebben leljék az örömüket, más formát fognak keresni a megélhetésükhöz

– utalt ezzel arra, hogy szigorúbb fellépés esetén rohamosan megnőhet a lopások száma. – Azt szoktuk tenni, hogyha ott találjuk őket a gyűjtőpontoknál, feltakaríttatjuk velük a hulladéklerakó környékét. Ez odáig alakult, hogyha meglátják a rendőrautót, már hozzá is látnak összeszedni a környéken a szemetet – számolt be a rendőr.
Bodrogi Előd arra is kitért, hogy milyen szankciókat róhatnak ki azokra, akik nem tartják be a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó szabályokat, megjegyezve, hogy egyelőre ezeket nem alkalmazzák.

– Egyszer legyünk túl azon, hogy a szemét kerüljön a kukába, ugyanis nagyon gyerekcipőben járunk még. 2011 óta kötelezik a szelektív hulladékgyűjtést, ami a lakónegyedekben elég jól működik, de még sokat kell alakuljon a lakosság magatartása, hogy operatívan menjen a hulladékgyűjtés. A 2021/92‑es törvény szerint a nem megfelelő szelektív hulladékkezelésért ötezer és tizenötezer lej között lehet bírságolni a magánszemélyeket, ezt egyelőre nem szeretnénk alkalmazni, de mindenkit felszólítunk, hogy tartsa tiszteletben az előírásokat

– hangsúlyozta.
Az osztályvezető szerint a város határaiban szemetelés visszaszorult, gyakran jelzik, ha hasonló történik és az esetek többségében sikerül azonosítani a szemét lerakóját vagy tulajdonosát.

Helyi Rendőrség

Hulladékégetés – az a fránya füst

Az osztály felügyeli a károsanyag‑kibocsátással járó tevékenységeket is, mint a hulladékégetés vagy a kerttakarítás után a növényi maradványok elégetése.

– A vonatkozó helyi tanácsi határozat értelmében 1500‑3000 lej között lehet büntetni azokat, akik növényi hulladékot égetnek, ilyen esetben általában nem jövünk el a jelentett helyszínről jegyzőkönyv nélkül, mivel a helyieknek nagyon zavaró a növényi hulladék füstje

– közölte, hozzátéve, hogy a hasonló esetek mára szintén visszaszorultak, de a tavaszi és őszi időszakban még jócskán érkeznek bejelentések.
Elmondta, korábban háromezer szórólapot készítettek, ezt a hulladékgyűjtő vállalat munkatársai terjesztették a lakosok között.

– Ez hatásosnak minősült, azóta rendszeresen kommunikáljuk a lakosságnak, hogy bizonyos időszakokban mire kell fokozottan figyelniük

– jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy hulladékégetés esetén már nem ússza meg pénzbírsággal az elkövető, mert bűncselekménynek minősül, amiért 3–5 évi fegyházbüntetést is kaphat az elkövető.
Bodrogi Előd arra is kitért, hogy ilyen esetekben nem szokták mérni a füst szennyezési mutatóját, mivel az sok papírmunkával és engedélyeztetéssel jár.

– Adott a lehetőség a növényi hulladék elszállítására, ha nem akarja vagy nem tudja valaki komposztálni: a hulladékkezelő vállalattól lehet vásárolni egy 120 literes zsákot, aminek az ára tartalmazza a szállítás költségeit is

– hívta fel a figyelmet.

Állattetemek, szennyvíz és hányódó autóroncsok

Az osztályvezető szerint annak köszönhetően, hogy divatosabbá vált fajtiszta állatokat tartani otthon, mára kevés azonosító chippel vagy oltásokkal el nem látott elkóborolt állattal találkoznak.

– Az örökbe fogadott kutyák a menhelyről eleve könyvecskével kerülnek ki, aki pedig kézből fogad örökbe és elviszi oltásra, az állatorvos szokta ajánlani a chipezést is. A fő gondot az ivartalanítás hiánya okozza, az, hogy sokan a kölykökkel elképesztően embertelen módon bánnak el

– hívta fel a figyelmet. – Az elgázolt állatok esetében nehezebb a dolgunk, mivel a törvény értelmében egy, az állattetemek égetésére szakosodott, krematóriummal rendelkező szakcég kell összegyűjtse azokat, mivel veszélyes hulladéknak számítanak. Csakhogy erre országos szinten kevés a lehetőség, ráadásul igen költséges lenne havonta néhány tetem semlegesítése az önkormányzat számára – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy az állattetemek összegyűjtését és elszállítását Székelyudvarhelyen a hulladékkezelő vállalat végzi.
Bodrogi Előd a közterületen állomásozó, elhagyatott autók kérdését is az osztály munkakörébe sorolta, mint kiderült, hosszú és a mai napig tartó ügyek is folyamatban vannak még.

– Mivel nem volt annyi autó, hogy megérje elszállíttatni, a város nem kötött szerződést egy céggel sem, így csak a szép szó maradt. Idén hetvenhét autót vitettem el úgy, hogy a tulajdonos többszöri felszólításával megoldódott a probléma

– számolt be az osztályvezető. 
Emellett az elavult szennyvízvezetékek okozta problémákat emelte ki, mint rámutatott, sok helyen nem tudják követni a bekötéseket, mivel több helyen aszfaltréteg borítja a korábbi aknákat.

– Nagy gond, hogy a szennyvíz és az esővíz ugyanazon a vezetéken kerül a szennyvíztisztító állomásra, technikai nehézségeket okozva a telepen. De a legfőbb gond az, hogy a 1970-es években épült tömbházak szennyvízvezetékét a városi esővízcsatorna-hálózatra csatlakoztatták, így a tisztítatlan szennyvíz az esővízcsatornán át a közelben folyó patakokban, végül a Nagy-Küküllőben köt ki. Ezek felderítésére nem kevés terepmunka szükségeltetik, különféle technikai eszközök bevetésével. Hogy ezt lehessen megszüntetni, külön vezetéket kell építeni az esővíz elvezetésére, ugyanis a város legtöbb részében jelenleg ez nincs meg

– hangsúlyozta.
Közölte azt is, hogy a Varga‑patak és a Nagy‑Küküllő szennyezését sem sikerült teljesen megfékezni, mivel a mai napig több mint tíz tömbház csatornavezetéke ömlik egyenesen a várost átszelő folyóba. Az osztályvezető szerint korábban sokkal több tömbház okozott gondot, ám azoknál sikerült a problémát kikü­szöbölni.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!