szórványos felhőzet
kevés felhő
borús égbolt
Hitét vesztett világ
Mivel a jelen helyzetben sok időm van az olvasgatásra, kutakodtam kicsit az interneten. Nem statisztikákra vagy adatokra voltam kíváncsi, hanem leginkább a véleményekre. A személyes történetek sokkal többet elárulnak egy emberről, és sokkal érdekesebbek is. Hála a blogoknak, vlogoknak, a Facebooknak és minden más felületnek, nem nehéz „kitalálni”, hogy egy-egy ember hogyan vélekedik a világról. Most nem egészen a járványra gondolok, de ettől sem tekinthetek el teljesen, hiszen hatással van az emberek gondolkodására. Vegyes érzelmekkel eltelve böngésztem a posztokat, írásokat. Hol örültem, hol a sírás kerülgetett. Az az igazság, hogy a vélemények többsége negatív és lehangoló. Úgy érzem, elfogadott tény lett, hogy a világ, az emberiség és minden, ami általa jött létre, rossz, egyenesen a sátántól való dolog. Úgy éljük a mindennapjainkat, hogy azt hisszük, az univerzum, amiben élünk, már menthetetlen. Hogy minden, amit használnunk kell életünk során, legyen az tárgy vagy magatartás, nem helyes, még sincs más választásunk.
Szerintem a világmindenség a reményt és a valódi hitet vesztette el. Tény, hogy hibát követünk el dögivel, hogy rossz döntéseket hozunk, és csak századik alkalommal tanulunk a hibákból. De a Föld nem rossz hely, sem az élet, amit kaptunk. Valahogyan meg kellene találni azt a szöget, ahonnan szépnek látunk mindent. Ha elveszítjük az utolsó csepp hitet abban, hogy a létezés csodálatos, akkor leszünk elveszve. Egész életemben hittem abban, hogy egy kis remény és egy jó adag szeretet megmentheti a világot, és meg is fogja, bármekkora is legyen a probléma.
Fülöp Orsolya
