A csapból is a szemét folyik
Új hulladékgazdálkodási rendszerünk lesz. Nem akarok belemenni ennek részleteibe, mert már mindent is megírtunk, megírtak az újságírók, mindent is elmondtak vezetőink, és mindent is megkérdeztek a közösségi oldalakon kommentelők a téma kapcsán.
Én inkább a szemét jelenségével foglalkoznék. Romániának, és ezen belül Hargita megyének is, csökkentenie kell a vegyes hulladékát, és nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a szelektív gyűjtésre.
Értem azt, ami az elvárás mögött van, de azt nem, hogy megint miért tüzet oltunk, és miért nem a valódi problémával foglalkozunk.
Az alapproblémánk az, hogy sok a szemét. De hogyne lenne sok, amikor egy bármilyen termék megvásárlásával a vett mennyiség szinte fele csomagolóanyag, tájékoztató címke és ehhez hasonló szemét! Amit aztán még nejlonzacskóba teszünk, és egy szintén műanyagból készült szatyorban viszünk haza. Egy újonnan megvásárolt nadrágon van egy húszcentis kivágható varrott címke a használati útmutatóval, egy műanyagból és papírból ráakasztott címke, amiből megtudjuk, hogy az Európai Unió egyes országaiban mennyibe kerül a ruhadarab, egy műanyag öntapadó címke a nadrág elején annak méretével. Mindezt beleteszik egy műanyag szatyorba, és mellédobnak egy lepedőnyi kasszaszalagot, bankkártyával fizetést igazoló nyugtát. Mindezt nem a gyártó akarja így, hanem kötelezi rá a törvény. Én pedig mindezt hazaviszem, és bevallom, nem szoktam minden felsorolt elemet különválogatni meg egyenként más-más szemeteszsákba dobni.
Viszont lehet, hogy ha csak egy papírcímke lenne benne, és minden termékkel csak a valóban szükséges csomagolás, akkor könnyebben tudnék szelektíven gyűjteni. De amíg szemetet is kapunk a pénzünkért, nem akarunk azért is sokat fizetni, hogy visszaadhassuk azt.
