Megnyílt az erdélyi írók és költők parkja Nagygalambfalván

Egész napos rendezvény keretében adták át szombaton az erdélyi írók és költők parkját Nagygalambfalván, ahol mintegy harminc alkotó munkásságával ismerkedhetnek meg a látogatók. A verspark kivitelezését külhoni forrásból biztosították a liget megálmodói.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 3 perc
Megnyílt az erdélyi írók és költők parkja Nagygalambfalván
Megnyílt a verspark. Harminc erdélyi író és költő munkásságát ismerhetik meg egyetlen helyen Fotó: Farkas Endre

Sokoldalú, kiemelkedő turisztikai és kulturális értéket viselő beruházást adtak át szombaton Nagygalambfalván: megnyitották a külhoni állami támogatásból megvalósult versparkot, amit Kányádi Sándor örökségének megőrzése és a „nagygalambfalviak álmai” ihlettek. A Kányádi versligeten sétálva, ami több tíz másik erdélyi író és költő munkásságát is ismerteti, olyan meghatározónak számító udvarhelyszéki értékeket is beemeltek, mint a Nagy-Küküllő forrása és a Zetelaki-víztározó, viszont egy kisebb falumúzeumot és éttermet is létesítettek a helyszínen.

Gyerkó Levente, Nagygalambfalva polgármestere az átadón kiemelte: az, hogy Nagygalambfalva Kányádi Sándor szülőfaluja, nemcsak megtiszteltetés, hanem felelősség is a közösség számára.

– Felelősség azért, hogy halála után is továbbvigyük hagyatékát, megőrizzük szellemi örökségét és átadjuk unokáinknak – fogalmazott az elöljáró megjegyezve, hogy 2021, a filagória megépítése óta azon ábrándoztak, hogyan tudják gyarapítani a közel hathektáros területet. – Bízunk abban, hogy a verspark érték és erkölcsi haszon tud lenni az emberek számára, és hogy ezáltal Nagygalambfalva felkerül az egész Kárpát-medence turisztikai és kulturális térképére – húzta alá.

Megnyílt az erdélyi írók és költők parkja Nagygalambfalván

Antal Lóránt szenátor arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy Kányádi Sándornak sikerült összekötnie Nagygalambfalvát Székelyudvarhellyel és Udvarhelyszékkel, Udvarhelyszéket Erdéllyel, és sikerült feltennie az erdélyi magyar költészetet a nemzetközi térképre. A szenátor hangsúlyozta, ezt a munkát folytatta csapatával a polgármester, ami által Nagygalambfalva az erdélyi turisztikai térképre is felkerült. A szenátor kiemelte: három-négy évvel ezelőtt senki nem hitte volna el, hogy ennyi és ekkora mértékű beruházást – uszoda, sportcsarnok, verspark – tud a községvezetés megvalósítani úgy, hogy azokkal pénzt generáljon. – Ez a teljesítmény, munka és kitartás példaértékű, amit nem irigyelni, hanem másolni kell akár más településeknek is – szögezte le.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében arra mutatott rá, hogy Nagygalambfalva a példa arra, hogy korlátolt lehetőségekkel is lehet nagyot álmodni, ám az álmok megvalósulásának kulcsa az, ha csapatot, közösséget építenek és kitartóan dolgoznak érte.

– Ez a verspark tiszteletet állít Kányádi Sándornak és a község lakóinak, azt mutatja nekünk, hogy nyelvében él a nemzet. Azoknak állít tiszteletet, akik a szavakkal oly mesterien bánnak, reményt, hivatástudatot adnak az egész erdélyi magyar közösség számára. És nekünk, egyszerű halandóknak, akik a szavakkal nem bánunk oly mesterien, számunkra is azt üzeni, hogy a szavaknak olyan ereje van, hogy amit kiejtünk a szánkon, ahogy egymás mögé fűzzük, egymásba láncoljuk, azzal nagy dolgokra is képesek lehetünk – zárta beszédét.

Az egyházi elöljárók adta áldást követően a helyiek kulturális előadásait, néptáncelőadást és egy zenés-verses előadást is meghallgathattak a jelenlevők, a kulturális programokat a Siculus Jazz Collective koncertje és a Nagygalambfalvi Színjátszókör előadása zárta.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!