Sport, hobbi és munka egyben – 2. rész
AZ IGP összetett kutyássport, amely fegyelmet, irányíthatóságot és erős ösztönöket kíván meg a kutyától. Benkő Zsolt farkaslaki kutyatréner is ezt a sportot űzi négylábúival évtizedek óta. Számos kiemelkedő sikert értek el közösen, országos bajnokságot nyertek, illetve részt vettek 2021-ben a Magyarországon megrendezett világbajnokságon is. Kutyáival a sport mellett hivatásos mentőként is tevékenykednek.
Benkő Zsoltnak gyerekkora óta mindig volt kutyája, és tanította őket különböző trükkökre, a kutyák szolgálati képzésével azonban először a sorkatonai szolgálata alatt találkozott, a nagyszebeni országos rendőrkutya-kiképző központban.
– Nagyon megtetszett a dolog, az engedelmes gyakorlatok, de főként a nyomkövetés. Miután leszereltem, azt követően vettem meg első fajkutyámat, amely doberman volt. Sajnos nem sokáig, mindössze fél évig lehetett velünk, mivel egy nyári úsztatást követően tüdőgyulladást kapott és elpusztult – emlékszik vissza a kezdetekre.
Életének meghatározó részei a négylábúak
1997-ben egy orosz terriert vásárolt, ám csakhamar rájött, céljainak ez sem felelt meg, bár letették az alapengedelmességi vizsgát sikeresen. 2005-ben szerezte be első németjuhász szukáját Olaszországból. Ezzel az állattal komolyabban kezdett foglalkozni, versenyekre jártak, nyomkövetést és őrző-védő munkát gyakoroltak, és eljutottak a legfelsőbb szintig.
– Szilke nagyon jó ösztönű kutya volt – véli Zsolt.
Időközben egy másik, német vérvonalú kan németjuhászt is beszerzett Magyarországról, amellyel több sikeres almot is létrehoztak. Koromfekete kan kutyájával, aki Zeusz névre hallgatott, szárnyaltak a sportban.
– Amit csak lehetett, mindent megnyertünk, munkavizsgákat, országos bajnokságokat a legmagasabb szinten. Hetedik éves korára azonban könyökdiszplázia alakult ki nála, annak ellenére, hogy felmenői között nem szerepelt ez a betegség, s ez egyben a karrierje végét is jelentette. Ekkor nagyon elment a kedvem a németjuhászoktól – mondta Zsolt.
Ezt követően belga juhászok után kezdett el érdeklődni, és néhány év elteltével 2012-ben megvásárolta Jennát, aki francia vérvonalból származott, majd 2013-ban a holland vérvonalú Argót. Mindkét állat jó választásnak bizonyult, nagyon jól kiegészítették egymás munkáját, és számos kölykük született. Velük már nemcsak a sportban, hanem nyomkövetésben, mentőkutyaként is sikereket értek el, és mindketten Zsolt szíve csücskeivé váltak. A kilencéves Jenna még ma is aktívan dolgozik, bármikor bevethető, Argó viszont lebetegedett. Zsolt elmondása szerint ő vizuális típus volt, nagyon gyors, aktív, Jenna viszont nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, jobban használja a légszimatot, és ha szagot fog, célirányosan halad a szag forrásának irányába.
A tréner elmondta, tavaly Argó kutyájával részt vettek a Magyarországon megrendezett világbajnokságon, speciális nyomkövetés kategóriában, idén Lengyelországban tartják az eseményt. Az ukrán–orosz háború következtében a menekültek elszállásolása miatt tavaszról őszre halasztották a világversenyt, de még így is kérdéses, megtartják-e. Mint mondta, ő a román csapat kapitánya, ám idén az ő kutyája biztos nem indul betegség miatt. Ugyan már regisztrált, de őszig kiderül, hogy elindulnak-e, vagy sem.
Hivatásos mentőkutyák
Benkő Zsolt elmondta, mindig aktív életet élt, imád síelni, hegyet mászni, és egész fiatal kora óta önkéntes hegyimentőként tevékenykedett. 2012-ben felkérték arra, hogy mentéseket is végezzen kutyáival. Mindaddig kolozsvári kutyás mentőket vetettek be Hargita megyében az eltűnt személyek keresésére, mivel itt nem volt ilyen alakulat.
– Elvállaltam, bár nem kis feladatnak tűnt. Havonta jártam a kutyákkal edzésekre Kolozsvárra, voltunk Ausztriában, kapcsolatot alakítottam ki egy veszprémi kutyás mentőcsapattal, náluk is voltunk, ők is jöttek hozzánk, sokat tanultunk egymástól, s így szép lassan sikerül két nagyon jó képességű kutyát képezzünk belőlük – ismertette a kutyatréner szakember.
Mindehhez azonban komoly anyagi támogatásra is szüksége volt a speciális eszközök beszerzéséhez. Bár alkalmazni nem tudták hivatásos hegyimentőként, biztosították a munkához szükséges eszközöket számukra. Hivatásos hegyimentővé végül 2021 februárjában vált. Hargita megyében 2012-ben kezdődött el a kutyás mentés, két első kutyája még most is megvan, és jelenleg két fiatal kutyát képez a feladatra. Zsolt a kilenc hónapos belga juhászt, Joyst terepfelkutatásra készíti fel, a Sába névre hallgató németjuhászt pedig nyomkövetésre, úgynevezett mantrailingre.
– Ez abban különbözik a sportszerű nyomkövetéstől, hogy ott megvan egy adott koreográfia, hogy honnan indul, gyakorlatilag egy R betűt ír le, öt szár, öt törés és három tárgy. Itt azonban nem tudjuk, mi van, csak adott egy szagminta, és nagyjából megmondják, hol látták utoljára az eltűntet. A kutya feladata, hogy személyes tárgyról vagy nyomról indulva felkutassa az eltűnt személyt – részletezte Benkő Zsolt.
Elmondta, idei feladata, hogy kiképezzen egy-két új kutyás önkéntes párost a megyében, hogy minél erősebb legyen a kutyás mentőcsapat, illetve őt vagy kutyáit is pótolni lehessen, ha úgy hozza a szükség. Jelenleg ugyanis csak ő és ebei vethetők be egész Hargita megye területén eltűnt személyek keresésére. Mindezek mellett más fajta, barátságosabb kinézetű kutyákat is képezne, mint például border collie-t vagy labradort, hiszen köztudott, hogy öt emberből legalább három fél a kutyáktól. Benkő Zsolt azt is elmondta, ahhoz, hogy egy mentőkutya bevethetővé váljon, legalább kétéves közös munkára van szükség.
– Nagyon fontos, hogy a kutyák már kölyökkorban hozzászokjanak a különböző zajokhoz, ingerekhez, és figyelmüket ezek a külső hatások ne vonják el a munkáról. Ez azonban lépésről lépésre történik, és a gazdának is nagyon nagy szerepe van benne – ismertette a szakember.
Kéthetente tartanak mentőkutyás felkészítőket, amelyeken a szomszéd megyékből is részt vesznek kutyák és gazdáik egyaránt. Benkő Zsolt egyébként hivatásos trénerként is tevékenykedik, 2010-től működteti a Farkasvölgyi kutyakiképző iskolát, amelyben elsősorban a kutyák gazdáinak tanítja meg, hogyan irányítsák, tanítsák engedelmességre állataikat, hogyan jutalmazzák, dicsérjék és hogyan értsék meg kedvenceik jelzéseit. Mindezek mellett panziós képzést is működtet, ezek a tevékenységek azonban kissé háttérbe szorultak az utóbbi időben, Zsoltnak és kutyáinak ugyanis mentőként állandó készenlétben kell lenniük, a legjobb formájukban várva a bevetésekre, hiszen bármikor szükség lehet a segítségükre.
A Benkő Zsolttal készült beszélgetés óta Argó, a belga juhász sajnos elpusztult. Őszintén sajnáljuk, és osztozunk gazdája bánatában.
Hivatásos mentőkutyák
Benkő Zsolt elmondta, mindig aktív életet élt, imád síelni, hegyet mászni, és egész fiatal kora óta önkéntes hegyimentőként tevékenykedett. 2012-ben felkérték arra, hogy mentéseket is végezzen kutyáival. Mindaddig kolozsvári kutyás mentőket vetettek be Hargita megyében az eltűnt személyek keresésére, mivel itt nem volt ilyen alakulat.
– Elvállaltam, bár nem kis feladatnak tűnt. Havonta jártam a kutyákkal edzésekre Kolozsvárra, voltunk Ausztriában, kapcsolatot alakítottam ki egy veszprémi kutyás mentőcsapattal, náluk is voltunk, ők is jöttek hozzánk, sokat tanultunk egymástól, s így szép lassan sikerül két nagyon jó képességű kutyát képezzünk belőlük – ismertette a kutyatréner szakember.
Mindehhez azonban komoly anyagi támogatásra is szüksége volt a speciális eszközök beszerzéséhez. Bár alkalmazni nem tudták hivatásos hegyimentőként, biztosították a munkához szükséges eszközöket számukra. Hivatásos hegyimentővé végül 2021 februárjában vált. Hargita megyében 2012-ben kezdődött el a kutyás mentés, két első kutyája még most is megvan, és jelenleg két fiatal kutyát képez a feladatra. Zsolt a kilenc hónapos belga juhászt, Joyst terepfelkutatásra készíti fel, a Sába névre hallgató németjuhászt pedig nyomkövetésre, úgynevezett mantrailingre.
– Ez abban különbözik a sportszerű nyomkövetéstől, hogy ott megvan egy adott koreográfia, hogy honnan indul, gyakorlatilag egy R betűt ír le, öt szár, öt törés és három tárgy. Itt azonban nem tudjuk, mi van, csak adott egy szagminta, és nagyjából megmondják, hol látták utoljára az eltűntet. A kutya feladata, hogy személyes tárgyról vagy nyomról indulva felkutassa az eltűnt személyt – részletezte Benkő Zsolt.
Elmondta, idei feladata, hogy kiképezzen egy-két új kutyás önkéntes párost a megyében, hogy minél erősebb legyen a kutyás mentőcsapat, illetve őt vagy kutyáit is pótolni lehessen, ha úgy hozza a szükség. Jelenleg ugyanis csak ő és ebei vethetők be egész Hargita megye területén eltűnt személyek keresésére. Mindezek mellett más fajta, barátságosabb kinézetű kutyákat is képezne, mint például border collie-t vagy labradort, hiszen köztudott, hogy öt emberből legalább három fél a kutyáktól. Benkő Zsolt azt is elmondta, ahhoz, hogy egy mentőkutya bevethetővé váljon, legalább kétéves közös munkára van szükség.
– Nagyon fontos, hogy a kutyák már kölyökkorban hozzászokjanak a különböző zajokhoz, ingerekhez, és figyelmüket ezek a külső hatások ne vonják el a munkáról. Ez azonban lépésről lépésre történik, és a gazdának is nagyon nagy szerepe van benne – ismertette a szakember.
Kéthetente tartanak mentőkutyás felkészítőket, amelyeken a szomszéd megyékből is részt vesznek kutyák és gazdáik egyaránt. Benkő Zsolt egyébként hivatásos trénerként is tevékenykedik, 2010-től működteti a Farkasvölgyi kutyakiképző iskolát, amelyben elsősorban a kutyák gazdáinak tanítja meg, hogyan irányítsák, tanítsák engedelmességre állataikat, hogyan jutalmazzák, dicsérjék és hogyan értsék meg kedvenceik jelzéseit. Mindezek mellett panziós képzést is működtet, ezek a tevékenységek azonban kissé háttérbe szorultak az utóbbi időben, Zsoltnak és kutyáinak ugyanis mentőként állandó készenlétben kell lenniük, a legjobb formájukban várva a bevetésekre, hiszen bármikor szükség lehet a segítségükre.
A Benkő Zsolttal készült beszélgetés óta Argó, a belga juhász sajnos elpusztult. Őszintén sajnáljuk, és osztozunk gazdája bánatában.
Hadnagy Éva

