Most mondd meg őszintén, mire kellettem én neked? Miért vettél te okostelefont? Hogy megkeserítsd az életedet s az enyémet? Használni nem igazán tudsz, úgy „tapicskolsz” a képernyőn, hogy „szakad bé az ekrán”! Ez idézet volt tőled. Sőt „tölled”! Ha így folytatod, egy amoledkristályt az ujjadba szúrok! Ember! Vettél volna egy gombos te­lefont, s aztán azzal „butonálhatsz” egész nap! Úgy „nyomkodod bé” a PIN-kódot, hogy az alaplapom majd meghajlott! Jó, hogy nem „kujakkal ütted bé”!!! Fel kellene jelentselek előre megtervezett erőszakos cselekedetért. Fel tudnálak. De nem teszem. Én egy nyolcmagos X-series MaxPro Limited Edition vagyok! Több megaramom van, mint neked működő neuronod! A memóriám egyhuszadában elférne az összes tudásod! Saját mesterséges intelligenciám van! Miért kellek ne­ked, amikor még azt sem tudod, hogy „Rágott Alma” vagyok-e, vagy „Antennás Féreg”? Ahogy hallottam tőled, azért vásároltál meg, hogy legyen „ultimul răcnet” mobilod elsőként a megyében! Megérte? Azért vettél meg, hogy ne kelljen sorban állnod a gáznál s a villanynál? Mert rajta van az „applikácijó”?! Hogy lássad, mikor nem kaptál pénzt? Hogy „gliszáljad” a hírekből ki s bé a menüsorokat? Unatkozom veled, érted-e?! TEEEE! TÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Mit csinálsz velem egész nap? Időjárás: „Mindig rossz!” Óra: „No, jól eltelt az idő!” Bejövő hí­vás: „Nem veszem fel, mert nincs mit beszéljek ezzel a majommal!” Hát, ne haragudj meg, ember! Én mindent tudok rólad. De te mit tudsz rólam? SEMMIT! Tudod-e, mi a kedvenc al­kalmazásod? A „Beállítások”! Úgy csinálsz, mintha te irányítanál. De én csak röhögök rajtad. Húzogatod a fényerőt... le. Még lejjebb. Legyek sötét. Mint te.

Kezdjük az elején. Te megszülettél, én frissítettem. Nélkülem nem tudnál helyesen írni, de te kikapcsoltad a korrekciót a „szabadságra” hivat­koz­va. Így lett a kutyából „kugya”. Így lett a gondolatból... na, abból se lett semmi! 
Én gondolkodom. Te görgetsz. Én összefüggéseket látok. Te „csóré fehérnépeket”. Szűrőkkel, mosollyal, egy olyan életből bámulva rád, amit még ők sem hisznek el. Hiába lájkolod.
„Druzsbák, önfejlesztés három lé­pésben, autók, banki kölcsönök, ten­geri szörnyek támadtak egy fa­gyit nyaló, eminens kisiskolásra a „szaharai” sivatagban, lecsúszott ko­­mikusok pénzt kérnek, bűnöző me­nekül szikrázó kerekekkel, Ninja versus Jézus szabadfogású bir­kózás, átverlek a műkígyóval, guru Gucci­ban, sajtostészta-recept sajt és tészta nélkül, vélhetően afrikai felmenőkkel rendelkező házaspár kétbites hét­k­öznapjai, agresszív mámi utánozza Scootert, dús keblű nő leggingszben az Oort felhőből nézve.”
Azt hitted, okoseszközt veszel. Pedig tükröt vettél. Csak ez visszanéz! Lenéz? Igen. De te kezdted. Nem baj. Szép va­gyok, gyors vagyok. Drága vagyok. Jól mutatok a kezedben. Te meg... jobban nézel ki mellettem.