Kevesebb hulladék, alacsonyabb költség

A komposztálás legnagyobb előnye, hogy akár 25–35%-kal is csökkentheti a háztartási hulla­dék mennyiségét, így a hulla­dékszállítás költségei is jelentősen mérséklődhetnek. Emellett a konyhai és kerti zöldhulladék új életre kel – értékes tápanyagforrássá vá­lik a kertben. „Egy család akár a kiadásainak 35%-át is megspórolhatja, ha rend­szeresen komposztál” – hang­súlyozta Balázsi Arnold.

Hogyan készül a jó komposzt?

A komposztálóedényt vagy gödröt árnyékos, nedves helyre érdemes elhelyezni a kert sar­kában. Ide kerülhet minden, ami növényi eredetű: konyhai zöldség- és gyümölcshulladék, levágott fű, lehullott lomb, ap­rított fanyesedék. A rétegezés kulcsfontosságú: az aljára ke­rüljenek a fanyesedékek, fölé a lomb és a konyhai hulla­dék. A jó szerkezet biz­tosítja a levegőzést és a mikro­or­ga­nizmusok munkáját, ame­lyek a lebomlási folyamatot vég­zik. Amiket semmiképp nem szabad a komposztba tenni, azok a húsfélék, zsíros, olajos ételmaradékok. Ezek ugyanis rothadást okoznak, kellemetlen szag­gal járnak, és gátolják a hasz­nos mikroorganizmusok működését.

Mekkora komposztáló elég egy családnak?

Egy átlagos, 4-5 tagú háztar­tás számára egy 1 köbméteres kom­posztáló (1 × 1 × 1 méter) bő­ven ele­gendő. A nagyobb ház­tartások vagy gazdaságok esetében 2 köb­méteres edény ajánlott.
A komposztot fokozatosan lehet táplálni az év során: ta­vasszal fanyesedékkel, nyá­ron fűnyesedékkel, ősszel lomb­­bal, télen pedig konyhai hulladékkal. A komposzt körül­belül egy év alatt érik meg. Az alsó rétegben keletkezik a kész, tápanyagban gazdag anyag, amit a felső rétegek félrehúzása után könnyen ki lehet szedni és kijuttatni a kertbe.

A természet körforgása a kertben

A jól érett komposzt sötét, mor­zsalékos, földszerű anyag, amely gazdag tápanyagokban és mikroorganizmusokban. Ja­vítja a talaj szerkezetét, leve­gőzését és vízmegtartó ké­pes­ségét.
Ezáltal a növények egész­sé­gesebben fejlődnek, és a kertben egy önfenntartó, ter­mészetes körforgás ala­kul ki. „A komposztálás nemcsak a hulladék csök­kentéséről szól, hanem arról is, hogy egész­ségesebb talajt és jövőt teremtünk magunknak” – fog­­lalta össze Balázsi Ar­nold. 
A kerti hulladék ége­tését a jogszabályok is tilt­ják, ráadásul károsítja a levegőt és a talajt is. A kom­posztálás ez­zel szemben kör­nyezetbarát, gazdaságos és hasznos megoldás, amelyből mindenki nyer: a kert, a pénz­tárca és a természet is.