Az Európai Unió költ­ségvetésének 2028–2034-es időszakra vo­nat­kozó elosztása jelentősen átalakul az Európai Bizottság ja­vaslata szerint – írta a Fi­nancial Times-ra hivatkozva a Curs de Guvernare portál. A köl­t­ség­vetési tervet várhatóan ma mutatják be, és a regionális fejlesztésre, valamint a mező­gazdaságra elkülönített – össze­sen 750 milliárd eurós – óriási keretek megszüntetését és összevonását irányozza elő. A Financial Times szerint ugyan­akkor az igazi újdonság abban rejlik, hogy Brüsszel egyéni, tagállamokra szabott költségvetési terveket akar bevezetni. 

A kelet-európai országok járhatnak jobban

A Curs de Guvernare be­szá­molója szerint az új költ­ségvetési rendszer egyetlen országos tervbe vonná össze a jelenlegi több száz, főként a 392 milliárd eurós regionális fejlesztési és a 387 milliárd eurós agrárkeretet jelentő programot. A változtatás nemcsak az or­szágok közti forráselosztást alakítaná át, hanem nagyobb mozgásteret is biztosítana a tagállami kormányoknak – például lehetővé tenné, hogy a fejlesztési források egy részét a védelemre csoportosítsák át.
A Financial Times sze­rint a tervezet kiemelt fi­gyel­met szentel a jövőbeni tag­államoknak – mint Ukraj­na és Moldova –, vala­mint az Oroszországgal szom­szé­dos országoknak, így Lengyel­­or­szágnak, Finnor­szágnak és a balti államoknak. Ezek a régiók előnyt élvez­nének a rugalmasabb forrás­elosztásban és a védelmi ka­pacitások fejlesztésében. Emellett olyan tagállamok is plusz­forrásokhoz juthatnának, amelyek aránytalanul nagy migrációs nyomással néznek szembe, mint például Málta és Görögország.
A londoni lap szerint a tervezett új elosztási elvek hátrá­nyosan érinthetik a ha­­gyományosan mező­gaz­da­­­sági erőforrásokra tá­masz­­­­kodó országokat, pél­­­dául Franciaországot és Olasz­országot. A Bizottság célja ugyanis az úgynevezett „mezőgazdasági jóléti kü­lönb­­­ségek” felszámolása: csök­kentenék a hektáralapú támogatások közti különb­sé­geket a régi és az új tag­államok között. Így azok az országok – főként Kelet-Európában –, ahol nagy mező­gazdasági területek van­nak, de eddig viszonylag alacsony támogatásokat kap­tak, az új rendszer legnagyobb nyertesei lehetnek. 

Megszűnhet a régiók korábbi besorolása

Az új elosztási módszer áta­lakítaná az úgynevezett ko­héziós alapok rendszerét, és megszüntetné a régiók fejlettségi szint szerinti eddigi besorolását. Ez egyben azt is jelentené, hogy azok az országok, amelyek je­lenleg jelentős regionális és agrártámogatásokban része­sül­nek – például Franciaország és Olaszország –, kénytelenek lennének lemondani a regionális pénzek egy részéről. A közvetlen agrártámogatások, például a termékalapú kifizetések ugyan­is ritkábbá és célzottabbá vál­nának.
A tervezet ugyanakkor to­vábbra is jelentős forrásokat irányoz elő a kelet-európai tagállamok számára: ezek várhatóan a korábbi támo­gatások 80–105 százalékát tennék ki. A Curs de Guvernare szerint Románia az elmúlt húsz évben több mint 100 milliárd euró uniós támogatást kapott regionális fejlesztési és agrárprogramokra, és az új el­osztási rendszer is kedvező lehet az ország számára. A köl­t­­­­ség­vetési tervezet ugyan­ak­kor még nem végleges: ér­vé­nyesítéséhez mind a 27 tagállam jóváhagyására szük­ség lesz.

Draghi reformterve

Az amerikai Politico portál eu­rópai kiadása ugyanakkor az új költségvetési tervezet kapcsán arról írt, hogy az alapját Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és volt európai központi bank­elnök nevéhez fűződő ver­senyképességi jelentés ad­ta, amely átfogó reformokat ja­vasolt, hogy hatékonyabban működjön az uniós költség­vetés célzottabban használják fel a forrásokat. A Draghi-féle terv szerint a forrásokat jobban össze kellene hangolni a tagállamok reform­válla­lásaival, hogy azok va­lódi versenyképességi és strukturális javulást eredmé­nyezzenek. A korábbi évek laza elosztási gyakorlata helyett szi­gorúbb feltételrendszerre és átláthatóbb pénzfelhasználásra tett javaslatot. A Politico szerint a tét talán sosem volt nagyobb. Az EU ugyanis példátlan kihívásokkal néz szembe: ke­reskedelmi há­ború Donald Trump Amerikájával; a Vlagyimir Putyin Oroszországa jelentette há­borús fenyegetettséggel, eh­hez jön még a Kínával szembeni erős­ödő gazdasági verseny; a konfliktusok a Közel-Keleten; klímaváltozás; nemzetközi mig­­rá­ció; és a szélsőjobb tér­nyerése, amelynek politikai célkeresztjében Brüsszel áll. A többéves pénzügyi keretéből ezekre is választ kell adnia az uniónak. Az EU jelenlegi alapköltségvetése mintegy 1200 milliárd euró – nem kis összeg. Ez azonban az EU teljes GDP-jének csak kb. 1 százaléka, míg Németország esetében a költségvetés a GDP 48 százalékát, Franciaországban 57 százalékát teszi ki. Draghi és más szakértők szerint ez az uniós szintű köz­kiadás teljesen elégtelen a kontinens előtt álló kihívások kezeléséhez.

Politikai alkuk hígítják a reformot

A Politico beszámolója szerint ugyanakkor az Európai Bizott­ságon belüli „belső lázadás” engedményekre kény­szerítette Ursula von der Leyent, a bizottság vezetőjét. Mint részletezték: az Európai Bizottságon belüli belső ellenállás arra kényszerítette Ursula von der Leyen elnököt, hogy visszavonulót fújjon, és több pénzt ígérjen a szegényebb régióknak, mint ahogyan azt eredetileg tervezte. Elsősorban az olasz jobboldali Raffaele Fittót és a román szocialista Roxana Mînzatut kellett megnyugtatnia von der Leyennek. Így a jelenlegi költségvetési tervezet szerint a Bizottság 2028-tól továbbra is jelentős forrásokat juttatna a szegényebb európai tér­ségeknek – ez épp elég lehet ahhoz, hogy megszerezze a 27 biztos támogatását. A bizottság elnöke elállt az eredeti tervétől, hogy jelentősen növelje a nemzeti kormányok befolyását az EU regionális alapjai – köztük a 400 milliárd eurós kohéziós alap – felett. Az eredeti elképzelés szerint a központi kormányok megerősítése ösztönözte volna a reformokat és csökkentette volna a bürokráciát. A ter­vezet kritikusai  szerint viszont ez csak növelte vol­na az országokon belüli egyenlőtlenségeket, és kizárta volna a régiókat a döntésekből. Az utolsó pillanatban meg­tartották az Európai Szociális Alapot is (ESZA) – ez fiatalok és munkanélküliek képzését segíti –, valamint más programokat, amelyeket ko­rábban kivettek volna a költségvetésből.