Elfogadhatatlannak nevezte az uniós költségvetés növelését a német kormány szóvivője. Az európai parlamenti képviselők amiatt háborodtak fel, hogy kizárják őket az uniós alapok kezeléséből, az európai regio­nális hatóságok pedig elégedetlenek azzal, hogy a jövőben nem tárgyalhatnak közvetlenül Brüsszellel az általuk igényelt forrásokról – írta a Curs de Guvernare.
Az uniós ügyekre szakosodott Euractiv hírportál szerint Amélie de Montchalin francia pénzügyi miniszter igyekszik úgy beállítani a költségvetési tervezetet, mint ami csökkenti Franciaország brüsszeli hozzájárulását – ez is jól mutatja, hogyan fogadják Ursula von der Leyen 2000 milliárd eurós javaslatát Franciaországban.
A Curs de Guvernare elemzése rámutat: miközben az európai gazdaság stagnál, és a tagállami költségvetések szinte mindenhol megszorításokra kényszerülnek, az Európai Bizottság javaslata 70 százalékkal növelné az Unió saját működési költségvetését. Idézték Guntram Wolffot, a Bruegel elemzőintézet elnökét, aki szerint a védelemre szánt költségvetési keret korántsem „ambíciózus”. A 131 milliárd euró soknak hangzik, de hosszabb távon nézve ez csak 18,7 milliárd eurót jelent évente. Így az EU költségvetésének világos üzenete az, hogy a védelem elsősorban nemzeti felelősség marad” – fogalmazott Guntram Wolff.

A tagállamok kifogásai

Az elemzés felsorolja a költségvetési tervezet azon elemeit, amelyek várhatóan ellenállásba ütköznek. Ezek közé tartozik a Közös Agrárpolitika (KAP) és a kohéziós források drasztikus csökkentése. A legnagyobb vágást az agrártámogatások szenvednék el: a tervezet reálértéken mintegy 30 százalékos csökkentést irányoz elő. A jelenlegi hétéves költségvetésben a KAP és a kohéziós politika egyaránt a büdzsé mintegy harmadát teszi ki. Az Európai Bizottság új javaslata szerint az 1. fejezet – amely ezeket egyesítené – 865 milliárd eurós keretet kapna, ami már kevesebb mint a teljes költségvetés fele. Az agrártámogatások visszavágásának terve különösen a francia gazdák, míg a kohéziós források csökkentése főként a lengyel kedvezményezettek körében váltott ki éles tiltakozást.
Szintén sokan bírálják, hogy bizonyos forrásokat konkrét reformok végrehajtásához kötné a bizottság, a brüsszeli hatalomkoncentráció kísérletét látják benne. Még Ursula von der Leyen pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP) is vannak bírálói a tervezetnek. Siegfried Mureșan EP-képviselő (EPP) a Twitteren így írt: „Az Európai Parlament nem fogadhatja el, hogy az EU-költségvetés 27 nemzeti, hosszú távon egymásnak ellentmondó agenda összegévé váljon.” Számítani lehet ugyanakkor Németország és Hollandia ellenállására is. Kevéssé valószínű, hogy elfogadják a költségvetés növelését – még akkor sem, ha erre szükség lenne a világjárvány ideje alatt felvett hitelek visszafizetéséhez. Eelco Heine holland pénzügyminiszter figyelmeztetett: a javasolt költségvetés „túl nagy”, és „nehéz döntéseket” kell hozni, azaz vissza kell vágni az uniós kiadásokból. Magyarország is aggódik, elsősorban amiatt, hogy az uniós költségvetés aránytalanul támogatná Ukrajna csatlakozását. Orbán Viktor miniszterelnök az X-en (korábban Twitter) ezt írta: „Az Európai Bizottság javaslata nemcsak igazságtalan, hanem tárgyalhatatlan. Magyarország kitart: megvédjük családjainkat – Brüsszelt meg kell állítani!” Szintén nemtetszést váltott ki a tagállamok körében, hogy annak ellenére, hogy a költségvetés túlnyomó részét továbbra is a tagállami hozzájárulások adnák, a Bizottság három új uniós szintű adó bevezetését javasolja: az elektronikai hulladékokra, a nagyvállalatokra, valamint a dohánytermékekre (cigaretta, szivar) kivetendő közös uniós adókat. Jelenleg ezeket a termékeket a tagállamok külön-külön adóztatják, és a bevételek náluk maradnak. Az új uniós adók célja évi 25-30 milliárd euró bevétel, amit a közösen felvett koronavírus-járvány utáni helyreállítási hitel törlesztésére fordítanának.

A költségvetés számai

A Bizottság által javasolt 2028–2034-es költségvetés nominálisan és reálértéken is nagyobb, mint a jelenlegi: közel 2000 milliárd eurós keret áll szemben az eddigi 1300 milliárddal. A gazdasági portál szerint azonban pontosabb képet ad az uniós bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyított arány. A javaslat szerint a büdzsé a GNI 1,26 százalékát tenné ki, szemben a jelenlegi 1,13 százalékkal. Ez ugyan elmarad a szakértők által kívánatosnak tartott 2 százaléktól, de mégis jelentős növekedést jelentene. Fontos szempont, hogy az éves GNI 0,1 százalékát (nagyjából 25 milliárd eurót) a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap törlesztésére kellene fordítani. Ezt 2028-tól, az új költségvetés hatályba lépésétől kell elkezdeni. Így valójában az Unió mozgástere 1,15 százalékos GNI-arányos költségvetésre szűkülne, ami alig 0,02 százalékponttal több a jelenleginél. Ha a következő két évben hasonló engedmények születnek, mint az előző költségvetés elfogadásakor, akkor a tényleges keret akár a GNI 1,09 százalékára is csökkenhet – azaz a jelenlegi szint alá. Az Euractiv számításai szerint ez még mindig körülbelül 1700 milliárd eurót jelentene – mintegy 400 milliárddal többet, mint a jelenlegi keret. A Bizottság több szempontból is „egyszerűsítette” a költségvetést. A legfontosabb változás: a nagy finanszírozási kategóriák (fejezetek) számát hét helyett négyre csökkentették. A negyedik pillér az adminisztratív kiadásoké – ebből fizetik a hivatalnokokat.