Művészlexikonok

Sarány István
Művészlexikonok
Túros Eszter, Siklódy Ferenc és Vécsi Nagy Zoltán a vásárszínpadon Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár

Több, az erdélyi magyar képzőművészettel, képzőművészek életével és munkásságával foglalkozó kötet jelent meg az elmúlt időszakban, dokumentálva kulturális életünk e fontos vetületét. A katalógusok, monográfiák mellett összefoglaló jellegű kiadványok is készültek, bemutatva egy-egy adott időszak művészeti életét vagy alkotói közösség, csoportosulás tagságát, tevékenységét. Gondolok itt elsősorban a Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nevével fémjelzett, az Erdélyi Magyar Művészeti Központ (EMÜK) által megjelentetett Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945-1965 között, valamint a Felezőidő2 – Romániai magyar művészet 1975–1989 között című kiadványra, amelyek kiállítási katalógusnak készültek, tartalmuk, terjedelmük és jelentőségük messze túlmutat azon. Idetartozik még az ugyancsak Vécsi Nagy Zoltán nevéhez köthető – ő szerkesztette a kiadványt – terjedelmes munka, a 100 év – erdélyi magyar képzőművészet című kötet, amely az Iskola Alapítvány kiadásában jelent meg, szerző Vécsi Nagy Zoltán mellett Murádin Jenő, Szücs György és Kányádi Iréne. Az említett művek szintézisek, segítenek átlátni és megérteni a hazai képzőművészeti életben zajló folyamatokat, megismerni alkotókat és életműveket. Ezen kiadványok sorát gyarapította a közelmúltban Demeter Ervin terjedelmes kötete, amely 472 oldalon mutatja be az impériumváltás utáni erdélyi magyar képzőművészetet 456 művész életútja és reprezentatív munkáinak reprodukciója révén.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!



Ezek után örömmel fedeztem fel a múlt héten zajlott Csíkszeredai Könyvvásáron három hiánypótló munkát: a baróti Tortoma Kiadó standján lapozgattam Gazda József Háromszék képzőművészete című kötetét, amelyben nem kevesebbre vállalkozott, mint átfogó képet adni e történelmi tájegység képzőművészeti életéről a gelencei templom freskóitól kezdve Barabás Miklóson és a Hollósy-tanítvány Gyárfás Jenőn át napjainkig. A szerző az életrajzok felvázolása mellett dokumentumokat dolgoz fel, műveket elemez, felvázolva az alkotások világnézeti hátterét is.

Másik hiánypótló kiadvány ugyancsak egy katalógus: a Barabás Miklós Céh tavalyi jubileumi kiállításának Portik Blénessy Ágota által szerkesztett katalógusa. A terjedelmes munka a művészi csoportosulás tagságának eddigi legteljesebb leltárát, munkásságának átfogó összefoglalóját és értelmezését adja, felsorakoztatva mintegy háromszáz alkotóművészt.

Érdekfeszítő beszélgetésen ismerhette meg a közönség Siklódy Ferenc Arcképpcsarnokát: a Székelyföldhöz születésük vagy munkásságuk révén – akár csupán ideiglenesen – kapcsolódó alkotóművészeket bemutató rézkarc­sorozata elnyerte már a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi közönség tetszését, no meg a szakma elismerését. A mintegy huszonöt esztendőnyi kitartó munka immár kötetben is megcsodálható a kolozsvári Polis Könyvkiadó és a Csíkszereda Kiadóhivatal jóvoltából: a három és fél száz lezárt életművel rendelkező alkotó portréjához lexikonszócikk-tömörségű bemutató szöveg társul.

Bízom benne, hogy előbb-utóbb megszületik majd az erdélyi magyar képzőművészet nagy szintézise, egy átfogó hazai magyar művészeti lexikon. A fenti munkák jó kiindulópontként szolgálhatnak.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!