Mindeddig erősen alábecsültük azt a veszélyt, amelyet az éghajlatváltozás által előidézett hőmérséklet-emelkedés jelent az idős személyek egészségére, mutat rá egy kedden közzétett amerikai modellezési tanulmány. A Stanford Egyetem kutatói által vezetett kutatócsoport arra kereste a választ, hogy az ember által okozott globális felmelegedés milyen gyakran fogja a hőmérsékletet olyan szintre emelni, amelyet az idősek már nem képesek elviselni. Az ezen a területen végzett korábbi kutatások az ún. nedveshőmérséklet-mérési értéket alkalmazták, ami az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet a levegő kizárólag a víz elpárologtatásával érhet el, és ez alapján, a páratartalmat is figyelembe véve becsülték meg, hogy az emberi szervezet milyen hőt képes elviselni. Csakhogy ezeknél a kutatásoknál a mintacsoportot fiatal, egészséges felnőttek alkották, s így nem vették figyelembe azt a nagyobb kockázatot, amelyet a hőség az idősebb emberek számára jelent, mivel ők kevesebbet izzadnak, szívük általában gyengébb, és gyakran már meglévő egészségügyi problémákkal is küzdenek. Ezért a kutatók most 60 év feletti emberek magasabb hőmérséklet- és páratartalom-tűrőképességét vizsgáló nedveshőmérséklet-kísérletekből származó új adatokat használtak fel. Figyelembe véve a világ népességének öregedését, modellezték, hogy 2100-ra a hő milyen hatással lesz három különböző korcsoport egészségére különböző mértékű globális felmelegedés esetén. A kutatók becslése szerint, ha a világ hőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-kal emelkedik, világszerte a 60 év felettiek 22 százaléka évente legalább egy hónapig veszélyes hőhatásnak lesz kitéve. Minden további egyfokos felmelegedés azt jelenti, hogy további egymilliárd ember lesz kitéve egy hónappal több ideig olyan hőségnek és páratartalomnak, amit a szervezete már nem képes (biztonságosan) elviselni. Ha a globális hőmérséklet 3 °C-kal emelkedik, a legsúlyosabban érintett régiók – Dél-Ázsia és az Öböl-térség – idős lakói évente három egymást követő hónapig éjjel-nappal veszélyes hőségnek lehetnek kitéve. A legnagyobb veszélynek kitett országok azok, ahol magas a szegénységi szint és korlátozott a hűtési lehetőségekhez való hozzáférés, ilyen India, Pakisztán, Banglades, Mianmar és Niger. „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kompenzálhatatlan hőhatás egyre inkább belső menekültek kialakulásához és határokon átnyúló éghajlati migrációhoz vezethet, ami új politikai és humanitárius kihívásokat vet fel” – figyelmeztetett a tanulmány.