Megmentenék az összeomlástól a szárhegyi fedeles hidat
Omlásveszélyre figyelmeztető táblát helyezett ki a Maroson átvezető fedeles hídra a gyergyószárhegyi önkormányzat. A térségben egyedi, építészeti és helytörténeti szempontból is jelentős faszerkezetű építményt az önkormányzat tataroztatná és műemlékvédelmi besorolás alá helyeztetné – de ehhez faanyagnál többre lesz szükség.
Omlásveszélyt megállapító és a közlekedést mindkét irányba megtiltó – bár egyelőre csak figyelmeztető jellegű – tábla került néhány nappal ezelőtt a gyergyószárhegyi Maros-hídra: a helyi önkormányzat arra kéri a lakosságot, hogy vegye komolyan a figyelmeztetést, és „lehetőség szerint kerüljék a hídon járművel történő áthajtást”. A helyzetet nem teszi egyszerűbbé, hogy Gyergyószárhegy közigazgatási területén ez az egyetlen, a Maroson átvezető híd, így kulcsfontosságú azon gazdák számára, akiknek esztenái, legelő- vagy kaszálóterületei vannak a folyó szemközti parti részén.
„Mindig” ott volt
Kétségtelen, hogy a kistérségben egyedinek számító fedeles híd régi építmény, de nem tudni, mennyire, mert építésének idejéről nincsenek adatok – visszaemlékezések alapján csak annyi valószínűsíthető, hogy egykor kalákában épült, és az időnkénti tatarozása is kalákában, a helyiek összefogásával valósult meg.
– Nincs leltári nyoma, sem leírás arról, mikor épülhetett a híd, de becsléseink szerint körülbelül százéves lehet. Azt tudjuk, hogy két alkalommal tűz ütött ki rajta, amit a helyiek eloltottak, felújították az építményt, és az idők során folyamatosan, kalákában végzett munkával igyekeztek fenntartani az állapotát
– mondta lapunk érdeklődésére Danguly Ervin, Gyergyószárhegy polgármestere. Kiemelte: a korábban szekeres- és gyalogosközlekedésre épített hidat a gazdálkodás megváltozott módja miatt nehéz mezőgazdasági járművekkel is használják, és bár nem volt megmérve, szerkezete hány tonna súlyt bír meg, feltételezhető és félő, hogy alkalmatlan erre a nagy terhelésre.
Kié, ami mindenkié?
Az önkormányzat közlése szerint nem hagynák veszni a hidat, de ahhoz, hogy teljes körű felújítására sor kerülhessen, előbb tulajdonjogi helyzetét kell tisztázni.
– A célunk az, hogy az elkövetkező időszakban tulajdonjogi szempontból rendezzük a híd helyzetét, kerüljön be az önkormányzat vagyoni leltárába és telekkönyveztessük. Ehhez elsősorban vízügyi engedélyre van szükség. Ezt követően szeretnénk felvetetni a műemlékek sorába, mintegy garanciaként arra, hogy senki sem fogja stílusában megváltoztatni az építményt az elkövetkezőkben. Amint ezek megvannak – a téli hónapokban tervezzük megszerezni az engedélyeket –, megterveztetjük a felújítási munkálatokat. Szeretnénk a híd eredeti stílusát megőrizni, a faszerkezetet megtartani, és esetleg megerősíteni, úgy, hogy a nagyobb járművek számára is használható legyen, amennyiben ez lehetséges
– vázolta elképzeléseiket Gyergyószárhegy polgármestere.

Amit lehet, megtesznek
A faszerkezetű hidat mindkét oldalán terméskőből rakott pillérek tartják, erre fagerenda hídlást építettek, ami a tetőszerkezetet is tartja.
– A híd állagmegőrzését még a napokban elkezdjük: kicseréljük a híd padlását és a tetőszerkezet sürgős javítási munkálatait is elvégezzük az önkéntes tűzoltók segítségével, hogy az ázásokat megakadályozzuk. A nagy mezőgazdasági gépekkel közlekedő területtulajdonosokat arra kérjük, hogy Gyergyóalfalu vagy Remete irányába keljenek át a Maroson
– összegzett Danguly Ervin.
Mint arról korábban beszámoltunk, 2025 áprilisában Maroshévízen összeomlott az 1869-ben készült, akkor 156 éve álló Urmánczy fedeles híd. Újjáépítésére van szándék, a megvalósítás azonban még várat magára.

