Egyre több a háború a világban, a szabályokon alapuló világrendet felváltja a befolyási övezeteken alapuló világrend – hangzott el Robert C. Castel előadásának tételmondata a Mathias Corvinus Collegium és a Sapientia – EMTE közös rendezvényén, amelynek a felsőoktatási intézmény csíkszeredai kara adott otthont.

Az előadás felvezetéseként Szenkovics Dezső egyetemi oktató, a Sapientia kolozsvári karának dékánja az előadás közéleti kontextusára mutatott rá: véget ért a másfél éves belpolitikai kampány, de kormánya még nincs az országnak, közben Kovászna megyét árvíz sújtotta, elveszett a parajdi sóbánya, nemzetközi színtéren pedig az Amerikai Egyesül Államok gazdasági háborút folytat. Összegezve: megváltozott környezetben éljük hétköznapjainkat. 

Van-e világrendváltás?

A szabályokon alapuló világrendnek alacsony az esélye, ez korábban is így volt, a mi korunk sem különlegesebb bármelyik másik történelmi kornál – mondta előadása kezdetén Robert C. Castel. Ilyen szabályokon alapuló világrend a második világháború után alakult ki, amely gazdasági szempontból is előnyösnek bizonyult. Emlékeztetett: ekkor írták alá a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait szabályozó Bretton Woods-i Egyezményeket. Az előadó szerint az Amerikai Egyesült Államok most húzza ki a szabályokon alapuló világrend alapjait, a változásnak több tünetét is felsorolta. Egyre több a háború a világban, egyre több a vétó az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a világ nagyhatalmai egyre kevesebb dologban egyeznek meg. A jelenlegi világrend gyengülésére utal, hogy egyre kevesebb pénzt, fegyvert kapnak az ENSZ békefenntartó erői. Castel szerint a változás jele az is, hogy idén 65 000 alkalommal kerestek rá a világhálón az emberek a világrendváltozásra az emberek, miközben 2005-ben az ilyen típusú keresések száma alig pár százas nagyságrendű volt. Mint részletezte, a világrend változásának három forgatókönyve lehetséges. Vagy összeomlik a jelenlegi világrend, vagy fokozatosan változik, vagy a dominóhatás érvényesül. Több lehetséges kimenetele lehet a változásnak: marad az Amerika Egyesül Államok hegemóniája, vagy két- vagy többpólusú világrend alakul ki. Elképzelhető az is, hogy régiókra szakad a világ, mint a középkorban.

A Közel-Kelettől az orosz–ukrán háborúig

Hozzáfűzte: sokkal agresszívabbak lesznek a háborúk az amerikai hegemónia hiányában. Ezért sokkal erőszakosabb a közel-keleti háború. A néhány nappal az Izrael–Irán közötti háború kitörése előtt megtartott rendezvényen elhangzott: Irán áll még a lábán Izrael halálos ellenségei közül, míg Szíria már szétesett. Jelenleg ott tartunk, hogy Irán folyamatosan elutasít minden megállapodás-tervezetet, amely keresztbe tenne az atomprogramjának, miközben a nagyhatalmak abban értenek egyet, hogy nem akarnak még egy atomhatalmat. Ebben a helyzetben az Amerikai Egyesült Államoknak nincs jó választása. Egyrészt nem akar háborút, másrészt nem engedheti meg magának, hogy Irán atomhatalom legyen. A kialakult helyzetre Trump elnök megoldása az volt, hogy a problémát Irán szomszédaira hárítja.

Az orosz–ukrán háború kapcsán Castel úgy vélte: a jelenlegi körülmények között nem valószínű, hogy Oroszország atomtámadást hajtana végre. Ez csak akkor történhet meg, ha az orosz eliten belül lehet hatalmi harc belső meghasonláshoz vezet. Kifejtette: Oroszország hadiipara pillanatnyilag több harckocsit tud gyártani, mint a nyugati szövetséges országok együttvéve. 2030-ra fegyverkezhet fel annyira Oroszország, hogy megtámadjon egy NATO-országot – hangzott el az előadáson.