Tetemes mennyiségű műanyag hulladék került a Vargyas-patakba: a hegyi patak Szentegyházához közeli szakaszán százszámra úszik a vízen és hever a parton szennyvíztisztító rendszerekben a szennyező anyagok lebontásához használt biofilm-hordozó műanyag henger. Ez a szennyezés, bár jelentős, és kérdéseket vet fel, valójában eltörpül a patakot érő stressz mellett: a vízi élővilágot leginkább a patakba jutó szennyvíz pusztítja. 

Habzik és büdös a víz

Egy helybéli lakos ennek kapcsán lapunknak arról beszélt, az, hogy szennyvíz jut a patakba, évek óta fennálló és máig megoldatlan probléma, pedig a pusztítás még szabad szemmel is könnyen megfigyelhető: folyamatosan pusztul, tűnik el a vízi élővilág. 
 – Itt lakunk a patak közelében, és naponta járunk a vízpartra kutyát sétáltatni, nemrég egy ilyen alkalommal vettük észre a fekete műanyag hulladékokat is a patakban. Gyermekkoromban számoltuk a halakat az országút alatti részen, ma elvétve látni csak néhányat, a patak szelterszi részén pedig már egyet sem – fogalmazott a helyi lakos, aki szerint a vendégházak és panziók számának növekedése „valósággal kiirtotta az életet” a Hargita-kráterből eredő patakból. – Elszomorító és felháborító, hogy idáig jutottunk: sokszor habzik és érezhetően bűzlik a patak, a hatóságok pedig nem lépnek a tettesek felkutatása és a szennyezés leállítása érdekében – panaszolta. 

Rendszeres ellenőrzés szükséges

A biofilmhordozó szennyezésről a szentegyházi városvezetés úgy nyilatkozott, hogy azt vélhetően a legutóbbi kiadós esőzések sodorhatták le a patakon, tudomásuk szerint egyszeri alkalomról van szó. 
– Eddig nem észleltünk ilyen típusú szennyezést, a hivatalba pedig panasz és jelentés sem érkezett róla. Ami viszont biztos, hogy szigorúan vesszük a patak vizének tisztán tartását, és ha ismét észlelünk szennyezést, azt büntetni fogjuk – fogalmazott a Hargita Népe megkeresésére Lőrincz Csaba polgármester. 
A Vargyas-patak felső folyása Szentegyháza adminisztratív területére esik, a város pedig ebből a patakból nyeri a vezetékes vizét is, már ezért is szükséges kiemelt figyelmet fordítani annak védelmére. 
– Mindenképp szükséges egy alapos és átfogó vizsgálat, mivel a hegyről és a Szel­terszről is sok ház szennyvize fakadhat be a Vargyas-patakba – állapította meg a polgármester, hozzátéve, hogy a vízügyi hatóság munkatársai­val rendszeresen ellenőrizni fogják a patakmedret, illetve mintákat fognak venni a vizéből és bevizsgáltatják azt. 

Probléma mélyén: nincs kanalizálás

A szentegyházi polgármester szerint a szennyezés első számú oka, hogy a házak és a különféle vendéglátóegységek tulajdonosai „aligha ellenőrizhető módon” kezelik a szennyvizet. Elmondta, a Madarasi-Hargitán minden ott működő vállalkozás tartályban kell tárolja a szennyvizet, amit aztán ki kell szivattyúzzon és el kell szállíttassa. Mint megtudtuk, ezt nem minden esetben tartják be a hegyen működő létesítmények: a városvezetés többször is észlelte, hogy a kiszivattyúzott szennyvizet nem szállították el, hanem a Kazán sarka nevű magaslatról beengedték a völgybe. Az elkövetőket egyik esetben sem tudták azonosítani.
Hasonló szennyezésekről számoltak be olvasóink a már Lövéte községhez tartozó Szelterszfürdőről is, ahol Mihály Dénes polgármester szerint a szennyvízhálózat hiánya mellett az is nehézségeket jelent, hogy számtalan ingatlanról nincs dokumentáció és telekkönyv. 
– Nagy hiány, hogy nincs kanalizálás a völgyön lefelé, miközben sok ingatlan engedély nélkül épült, és sok területre máig sincs érvényes telekkönyv. Ki lehet mondani: egy időben ellenőrizetlenül zajlottak
az építkezések, és nem tudni, hogy mi van a föld alatt mások kerítésén belül – vázolta az elöljáró, hozzátéve, hogy elegendő emberük sincs a hivatalban ahhoz, hogy a szennyezéseket feltérképezzék. 
A bírság nagy, a foganatja nem feltétlenül

Lévén, hogy a Vargyas-patak az Oltba ömlik, ügykezelését tekintve az Olt Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, ami a szennyezéseket tekintve borsos büntetéseket is kiróhat az elkövetőkre. Az 1996/107-es törvény értelmében több kategóriában is büntethető a felszíni vizek szennyezése, annak mértéke, fajtája és veszélyességi tényezője szerint. A különféle esetek magán- és jogi személyek esetében egyaránt tetemes büntetéstételeket vonhatnának maguk után: gondatlanság vagy szándékos szennyezés esetén akár 20 000–70 000 lej közötti bírság is kiszabható. 
Bár eddig nem jelezték a Hargita Megyei Környezetőrségnek, Domokos Szilárd környezetőr szerint igyekeznek minden területet figyelemmel követni a szennyezéseket, és amennyiben jelentés érkezik hozzájuk, kivizsgálják az esetet, és ha indokolt, bírságot szabnak ki. Ugyanazt az elkövetést a hatályos törvények szerint nem lehet kétszer büntetni, de a környezetőrség így is jelentős szankciókat tud kiszabni: a szennyvíz altalaj- vagy felszíni vízbe való engedése magánszemélyek esetében 3000–6000 lej, jogi személyek esetében 30 000–60 000 lej közötti bírsággal szankcionálható.