Az Alkotmánybíróság el­utasította tegnap az AUR óvását, és alkotmányosnak találta a kormány második megszorítócsomagját, amely a helyi adók emelését is tartalmazza. A jogszabály előírásai lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok akár 80 százalékkal emeljék az ingatlanadót, és bevezessék a „szennyező fizet” elvét a gépjárműadó megállapításánál.

Kevés az önkormányzatok bevétele

Az Adevărul gazdasági szakértőkre hivatkozva azt írta, az Alkotmánybíróság döntése várható volt, annál is inkább, mert a jelenlegi helyi adók értéke annyira alacsony, hogy nem fedezi a polgármesteri hivatalok lakossági kiadásait. Idézték Adrian Negrescu gazdasági elemzőt, aki szerint szükség van a helyi adók emelésére. „A ház- és gépjárműadók ma már nagyjából annyiba kerülnek, mint egy kisebb bevásárlás a szupermarketben. A befolyó pénz pedig még a szemétszállítás költségeire vagy az önkormányzatok által nyújtott szociális szolgáltatásokra sem elég. Hatvan lej adó egy kétszobás lakásra egyszerűen túl kevés” – mutatott rá Negrescu, aki szerint a valódi adóterhet 2027-től érzi majd meg a lakosság, amikor – a tervek szerint – az állam bevezeti az e-Proprietatea digitális ingatlan-nyilvántartási és -értékelési rendszert, amely a piaci érték alapján számítja ki az ingatlanadót. Ez a belvárosi lakások adóját akár három-négyszeresére emelheti a külvárosi ingatlanokhoz képest. A szakértő szerint az államnak szociális védelmet kell biztosítania azoknak, akik ilyen terheket nem tudnak majd kifizetni. Hozzátette: a lakosság szempontjából az Alkotmánybíróság által átengedett intézkedéscsomag egyetlen pozitívuma az országos adóhivatal (ANAF) átszervezése, amely az adóelkerülés elleni intézkedéseket tartalmazza. „Az ANAF-nak több pénzt kell beszednie, hogy ne kelljen újra adókat emelni a költségvetési hiány csökkentéséért. Másrészt csökkenteni kell a polgármesteri hivatalok abszurd kiadásait sportcsarnokokra és stadionokra. Különben 2026-ban ismét nőni fognak az adók” – vélte Negrescu.

Így nőnek a helyi adók

A portál elemezte a jogszabály alkalmazásának várható hatásait is. Mint részletezték, a kihirdetés előtt álló tervezet minden magánszemély által birtokolt ingatlanra és autóra magasabb adót ír elő, és bizonyos vállalkozásokat is nagyobb teherrel sújt. A lakásadók alapját a jelenlegi érték 2,68-szorosára emelnék, ami például egy bukaresti háromszobás lakás esetében közel 80 százalékos adónövekedést jelentene. Az emelés oka, hogy a mostani adóalapok még 2015-ből származnak, és időközben elavulttá váltak.
A törvény a gépjárműadóknál is új rendszert vezet be: ezentúl a „szennyező fizet” elve alapján kell majd megállapítani az adót, vagyis minél nagyobb egy jármű hengerűrtartalma, és minél rosszabb a környezetvédelmi besorolása, annál többet kell fizetni utána. A Világbank segítségével készített számítási modell a motor méretét és az úgynevezett Euro-normát veszi alapul, a legszennyezőbb, nem eurós kategóriától egészen az Euro 6-osig. A különböző kombinációk szerint ugyanannak a motorosztálynak az adója jelentősen eltérhet: egy 1,6–2,0 literes, régebbi besorolású autó adója például jóval magasabb lesz, mint egy hasonló méretű, tisztább Euro 5-ös vagy Euro 6-os modellé. A reformcsomag emellett a közigazgatás átalakítását is tartalmazza: csökkentenék az önkormányzati és minisztériumi kabinetek létszámát, megszűnne a kormányfelügyelői tisztség, és bizonyos hivatalokban félállásban is lehetne alkalmazni a munkavállalókat.
A törvénytervezet szerint a helyi önkormányzatok maguk dönthetik el, hogy engedélyezik-e a szerencsejáték-termek működését a településükön, és ha igen, milyen feltételekkel. A termek üzemeltetőinek évente engedélyt kell kérniük, amelynél a helyi önkormányzat határozza meg az engedélyezett övezeteket és a fizetendő helyi adó mértékét. A tervezet szigorúan bünteti az engedély nélküli építkezéseket: az ilyen ingatlanokra az alapterület alapján számolt adót öt éven át a duplájára emelnék, a be nem jelentett épületeknél pedig félévente további 30 százalékkal nőne a teher, és az önkormányzatok drónokat is használhatnak ezek felderítésére. A módosítások értelmében azok a lakosok sem vásárolhatnak ingatlant vagy autót, akiknek tartozásuk van az állammal vagy a helyi önkormányzattal szemben.
A törvény előírja, hogy aki ingatlant vagy autót akar vásárolni, előbb igazolnia kell, hogy minden helyi adóját befizette, és a nem fizetők nevét nyilvánosságra is hozzák. A szabályok szerint azoknál a polgármesteri hivataloknál, amelyek nem tudják finanszírozni  saját működési költségüket, május 1-jétől csökken a dolgozók bére, mert a fizetéseket a kormány által meghatározott, alacsonyabb bértábla szerint állapítják meg.

Csökken az önkormányzati állások száma

Január 1-jétől a katonai központok fenntartását már nem az önkormányzatok, hanem az állami költségvetés állja. A tervezet jelentősen leépíti a közigazgatást: a polgármesteri hivatalok álláshelykerete 30 százalékkal, a prefektúráké pedig 25 százalékkal csökken, az útlevél- és jogosítványirodák kivételével. Több kisebb, de fontos előírás is bekerült az intézkedéscsomagba: csak az a sofőr kaphatja vissza a jogosítványát, aki befizeti a rá kirótt bírságot. Továbbá szerepel az előírások között, hogy a helyi önkormányzatok 4500 fő alatti lélekszámnál nem hozhatnak létre helyi rendőrséget. Aki nem fizeti be a helyi adóit, annak akár a fogyatékkal élőknek járó támogatását vagy a minimális jövedelmét is letilthatják. Az önkormányzatok ezentúl nem kérhetnek különdíjat az adóigazolások kiadásáért. A helyi adóhatóságok pedig a kintlévőségeiket átadhatják végrehajtóknak vagy adósságbehajtó cégeknek.