Az országban újabb politikai bizonytalanság alakult ki, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette kivonulását az Ilie Bolojan vezette kormányból. A döntés nyomán a kabinet jelenleg kisebbségi kormányként működik, amelyben ideiglenesen a már hivatalban lévő miniszterek vették át a megüresedett tárcák vezetését is. Az Alkotmány értelmében a kabinet legtöbb 45 napig működhet ügyvivő miniszterekkel, a következő hetek meghatározóak lehetnek az új politikai egyensúly kialakításában. A helyzetről a Hargita Népe kérésére Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és ügyvivő mezőgazdasági miniszter beszélt, aki szerint, bár politikai értelemben a PSD már elhagyta a koalíciót, jogilag a folyamat még nem zárult le, mivel a miniszterek lemondását az államfőnek is jóvá kell hagynia. 

Taktikázás helyett dolgozni kell 

Tánczos azt hangsúlyozta, hogy ebben az átmeneti időszakban a legfontosabb az állami működés folyamatosságának biztosítása. Az RMDSZ továbbra is kormányon marad, és két új kulcsfontosságú minisztériumot vezet: Cseke Attila az egészségügyi minisztériumot, Tánczos Barna pedig a mezőgazdasági minisztériumot irányítja. A miniszterelnök-helyettes lapunknak úgy fogalmazott, most nem politikai taktikázásra, hanem a gyakorlati feladatok elvégzésére kell koncentrálni: ki kell fizetni a gazdáknak járó mezőgazdasági támogatásokat, tovább kell vinni az egészségügyi beruházásokat, és biztosítani kell, hogy az európai uniós finanszírozású projektek ne álljanak le a politikai válság miatt. Arra a kérdésre, mi állhat a PSD kilépése mögött, Tánczos óvatosan fogalmazott, de utalt arra, hogy a konfliktus egyik forrása Ilie Bolojan miniszterelnök vezetési stílusa és a bevezetett és bevezetésre váró reformok üteme lehet. Szerinte egy kormánykoalícióban természetesek a nézeteltérések, de a végső szó mindig a miniszterelnöké – és ez nem mindenkinek elfogadható. 

Szükségesek a megszorítások

Felvetődött az is, hogy a szociáldemokratákat főként azok a megszorító intézkedések érinthették érzékenyen, amelyek most már az ő érdekkörei­ket is elérték. 

– Az ország nem kerülheti el az állami kiadások csök­kentését, a veszteséges állami vállalatok bezárását, a működőképesek átszervezését, valamint az állami apparátus karcsúsítását. Bizonyos állami cégek részleges tőzsdei bevezetése is javíthatná a hatékonyságot

– vélekedett Tánczos Barna. Példaként a villamosenergia-termelő és -szolgáltató állami vállalat, a Hidroelectrica működését említette, amely szerinte bizonyítja, hogy a részleges piaci jelenlét átláthatóbb működést, professzionálisabb menedzsmentet és nyereségességet hozhat, anélkül, hogy az állam elveszítené a stratégiai kontrollt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány kezelését nem lehet kizárólag megszorításokra építeni. Szerinte a pazarlás visszafogása mellett fenn kell tartani a beruházásokat és a gazdasági növekedést is, mert ezek nélkül hosszú távon nem kezelhető a deficit. Ezzel összefüggésben szóba hoztuk a nyugdíjak kérdését is. Tán­czos szerint már most elő kell készíteni a 2027-es nyugdíjkorrekciót, mert nem tartható fenn tovább a befagyasztás – legalább az infláció mértékével emelni kell a nyugdíjakat. 

Tízhavonta esedékes újratervezés

Amikor a következő 45 napról kérdeztük, a miniszterelnök-helyettes nem volt különösebben optimista, de úgy vélte, a két nagy párt végül kénytelen lesz újratárgyalni az együttműködést, és valamilyen formában új kormány alakul. 

– Hogy ez stabil többségi koalíció lesz, vagy kisebbségi konstrukció, azt most még korai megmondani

– mondta erről.  Ugyanakkor arra is utalt, hogy Romániában a hatalmon lévő kormányok regnálási ideje statisztikailag 8 és 10 hónap közé tehető. – A román politikában rendszeres és szinte „törvényszerű”, hogy a pártok „körülbelül tíz hónap után összevesznek, majd jön az újratervezés” – fogalmazott Tán­czos Barna.