A Tamási Áron – Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban zajlott, Agyagási Levente által moderált beszélgetésen részt vett Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnök. A beszélgetés középpontjában a székelyföldi térségekben bekövetkezett válsághelyzetek – többek között a parajdi, Maros és Kovászna megyei események – tapasztalatai, valamint az ezekre adott közösségi és intézményi válaszok álltak. 

– A parajdi sóbánya körüli válság, a környezetkárosodás következményei, a helyi megélhetés ellehetetlenülése, valamint a turisztikai szektor megingása komoly kihívást jelentett

– hangzott el a beszélgetésen.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a térségi összefogás válsághelyzetben is működik.
Az önkormányzati vezető kitért a parajdi válság kapcsán a felelősségi viszonyok tisztázatlanságára is.

– A jövőben két dolgot kell elérnünk: legyen világos, hatékony jogi szabályozás az ilyen helyzetekre, és legyen következménye a mulasztásnak. Mert ha nincs, azzal azt üzenik: ebben az országban mindent lehet

– hívta fel a figyelmet.
A résztvevők hangsúlyozták: a válságokat nem lehet teljesen elkerülni, de a közös fellépés és a helyi közösségek ereje képes csökkenteni a károkat. 

Délután a Bornemisza Anna sátorban a Székelyföldi fejlesztési lehetőségek – Parajd árnyékában témában szervezett panelbeszélgetésen is felmerült a parajdi helyzet, feltárva a katasztrófa hosszú távú következményeit és a térség jövőbeli fejlesztési irányait. A beszélgetésen Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett neves szakértők – dr. Deák György, dr. Ilyés Ferenc, dr. Horváth Alpár és Trucza Adorján – osztották meg tapasztalataikat és fogalmazták meg javaslataikat.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a sóbánya működésének ellehetetlenülése nem csupán gazdasági következményekkel járt, hanem Parajd és egész Székelyföld társadalmi, szociális és turisztikai szövetét is meggyengítette. A térség gazdasága jórészt egyetlen húzóágazatra épült, így a bánya leállása súlyos dominóhatást váltott ki: sorra zártak be a vendéglátóhelyek, munkahelyek szűntek meg, az emberek megélhetése alapjaiban rendült meg.

– Nekünk az az érdekünk, hogy Parajdon újra sóbánya működjön, mert ez az emberek múltja, tudása és megélhetése

– hívta fel a figyelmet Bíró Barna-Botond. 
A panelbeszélgetés rávilágított arra is, hogy Parajdon a gyógyászati turizmus volt a meghatározó, amely különleges értéket képviselt. Ez a hagyomány és tudás ma is értéket jelent, amelyre lehet és kell is alapozni a jövőbeni fejlesztéseket.
A résztvevők hangsúlyozták, szükség van gazdasági diverzifikációra, új fejlesztési irányokra, ugyanakkor nem szabad elengedni azt az örökséget, amely Parajdot a térség egyik legismertebb településévé tették.