– Hazai rendteremtés egy változó világban? című, az RMKT Vándorgyűlésén tartott előadásában a gazdaság olyan átalakuló folyamatairól beszélt, mint a digitális transzformáció, a mesterséges intelligencia és a zöld átállás. Ön szerint mely gazdasági ágazatokban lesz a legnagyobb hatása a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésének Románia következő éveiben? 

– Ha évtizedekről beszélünk, akkor azt hiszem, minden ágazatot érinteni fog, mivel ez egy transzformatív technológia, és egyre szélesebb körben érezhető lesz a hatása. Ha megnézzük a korábbi, ehhez hasonlítható technológiai vagy innovációs hullámokat, mint például az ipari forradalom, az elektromosság, az internet, akkor láthatjuk, hogy ezek az innovációk direkt vagy indirekt módon a gazdasági szektorok nagy részébe átszűrődnek. Ha pedig rövid távról beszélünk, akkor látható, hogy eddig leginkább az IT-szektort érinti. Az MI a kezdő vagy kevesebb tapasztalattal rendelkező programozók munkáját egészen hatékonyan kiváltja. Emellett valószínűleg azok a szektorok lesznek még érintve nagyon hamarosan, ahol olyan fehér galléros állások vannak, mint például az adatfeldolgozás. A szolgáltató szektort szintén nagyban befolyásolja. A legvédettebb ágazatok azok, ahol szükség van és lesz fizikai, emberi közbelépésre: a hagyományos szakmák, mint például a vízvezeték-szerelés.  

– Ha zöld átállásról beszélünk Romániában, Ön szerint milyen szerepet játszanak a bankok és a pénzügyi intézmények a fenntartható beruházások ösztönzésében? 

– Érdemes elmondani azt, hogy a jelenlegi helyzetben egy nagyon magas inflációs környezetből jöttünk ki, és sajnos Romániában még mindig ez jellemzi a gazdaságot. Egy ilyen helyzetben az infláció csökkentése érdekében a pénzügyi szektor, a központi bank szemszögéből inkább a megtakarításon van a fókusz. Ezzel szemben, ha több hitel megy ki a gazdaságba, vagy a hitelezést stimuláljuk, akkor annak van egy inflációgerjesztő hatása is. Ebben a helyzetben tehát nagyon nehéz egyensúlyozni: egyik oldalon az inflációt lefelé kell hozni, a másik oldalon, az energetikai szektorban, a zöld átállás támogatása érdekében pont a hitelezés, a tőke biztosítása a nagyon fontos. Alapvetően azt látjuk a bankszektorban, hogy a zöld átállás szempontjai egyre fontosabbak, egyre inkább figyelnek arra is a bankok, hogy olyan projekteket, beruházásokat hitelezzenek, amelyek ökológiai lábnyoma fenntarthatósági szempontból mérsékelt, vagy éppen ezt az átállást segítik. 

– Mit gondol, milyen nagy kihívások állnak Románia gazdasága előtt a következő időszakban?

– A külső környezetet, mint a digitális transzformáció, a zöld átállás, a geopolitikai feszültségek vagy az Európai Unió helye a világban, már érintettük. Ha ezeket félretesszük, és csak a belső tényezőkre figyelünk, első helyen mindenképp a költségvetés helyzete van. A magas költségvetési hiány közvetve hozzájárul a magas importhoz, ami a kereskedelmi mérleget rontja, ugyanakkor versenyképességi problémákat is okoz; illetve az infláció is részben a magas deficithez köthető. Ha magas az infláció, egy ilyen gazdaságban a kamatok is beragadnak magasan, ami a privát szektort nagyon fájdalmasan érinti. Nem fenntartható ez a helyzet, ezt le kell faragni. Viszont az a probléma, hogy olyan nagyra dagadt ez a hiány, hogy gyors és fájdalmas lépéseket kellett bevezetni. Első ütemben adóemelésekre volt szükség – viszont nagyon fontos, hogy azok a lépések is megtörténjenek, amelyek az állam reformját, az apparátus átalakulását célozzák, hogy egy hatékonyabb állami szektorunk legyen. Illetve az adóbehajtásoknál is nagyon jelentős tér van még.

– Az állítja, hogy a versenyképességi problémákat munkával, nem árfolyammal kell kezelni. Mit ért ez alatt? 

– Gyakran felmerül, hogy az árfolyam leértékelésével, gyengítésével kellene kezelni Románia fundamentális gazdasági problémáit, beleértve a költségvetési hiányt, a folyó fizetési mérleghiányt. De ha Romániában van egy alapvető problémánk, ami a költségvetéshez, a fiskális politikához, az államszervezéshez köthető, akkor a problémának a gyökerét kell kezelni. És nagyon sok strukturális problémát is meg kell oldani, mint például az autópályák helyzete, egy sokkal fejlettebb infrastrukturális hálózat létrehozása. De beszélhetünk az oktatásról is, ami szintén sokat tudna segíteni Románia versenyképességében. Szóval először az alapvető problémák gyökerét kell kezelni, és az árfolyam kérdése ilyen szempontból valahol a lista végén kellene legyen. 

– A jelenlegi helyzetben milyen gazdasági modell szolgálhat mintaként Románia számára?

– Többféle modell működik Europában, például az északi államok modelljei, ahol az állam még nagyobb szerepet vállal a gazdaságban – de Románia számára ez egy nehezen járható út, mert ehhez egy nagyon hatékony államra lenne szükség. Jóval nagyobb gazdaságok működnek a francia és az olasz modellben, de ott nagyon sok kérdőjel van az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatosan, így ez sem egy járható út számunkra. Szerintem az ideális az volna, ha az állam méretét egy kicsit mérsékelni tudnánk. Vannak olyan területek, ahol nagyon sokat lehetne spórolni, viszont vannak olyanok, amelyekre jóval többet kellene fordítani: ilyenek az oktatás, a nyugdíjrendszer, a honvédelem. Jó volna, ha európai viszonylatban megőriznénk a viszonylag kicsi állami beavatkozást, spórolnánk, ott, ahol lehet, és ezt a megtakarítást az oktatás vagy a kutatásfejlesztés területére fordítanánk.

– Ha egy mondatban kellene megfogalmaznia, hogy mit jelent ma Romániában a rendteremtés a gazdaságban, hogy szólna ez a mondat? 

– Nagyon röviden: a költségvetés rendbeszedése. Hazai fronton ez a legnagyobb kihívás, és ez nem egy egyszerű egyenlet.