Bár az Országos Statisztikai Intézet szerint januárban 9,6 százalékra csökkent az éves infláció a decemberi 9,7 százalékról, a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az árak továbbra is emelkedni fognak, érdemi lassulás pedig legkorábban az év második felében várható – írta a Digi24. 
A portál idézte Christian Nă­sulea világgazdasági professzort, aki kifejtette: nagyon magas a maginfláció, ami azt jelenti, hogy még mindig a tavaly év végéig tartó jelentős áremelkedésekhez viszonyítunk. Ezért a jegybank 4 százalékos inflációs előrejelzése legfeljebb az év végére lehet elérhető cél.
A közgazdász szerint a 2025-ös gyors drágulás miatt magas maradt az összehasonlítási alap, ezért az éves infláció a következő hónapokban is magas szinten maradhat. Úgy véli, érdemi változás csak július–augusztus után várható, amikor az infláció mértéke látványosabban mérséklődhet.  A szakértő szerint az inflációt továbbra is elsősorban az energiaárak alakulása hajtja, a villamosenergia-piac liberalizációja és a külső tényezők pedig késleltették a korábban várt árcsökkenést.
„Reméltük, hogy 2026 közepére alacsonyabb árak lesznek, de a külső tényezők és a piaci körülmények miatt ez egyelőre nem történt meg. Sajnos úgy gondolom, még eltart egy ideig, amíg a villamos energia ára lejjebb megy” – mondta. A közgazdász bírálta a gázárplafonálási rendszert is, amely szerinte torzulásokat okozott a piacon, és véleménye szerint inkább negatív, mint pozitív hatásai voltak.

Bizonyos termékek jobban megdrágulhatnak

Năsulea ugyanakkor kifejtette, a közel 10 százalékos éves infláció a gyakorlatban jól látható áremelkedést jelent a fogyasztók számára, még akkor is, ha a statisztikai átlag alacsonyabb, mint egyes termékek tényleges drágulása. „Pontosan ezt jelenti a majdnem 10 százalékos infláció: az árak egyik évről a másikra közel 10 százalékkal emelkednek, és ennek hatását a fogyasztók erősen megérzik, függetlenül attól, hogy a jövedelmük nő-e vagy sem. Jelenleg még az átlagjövedelmek növekedése sem igazán követi ezt” – magyarázta Năsulea. Hozzátette: a gyakorlatban egyes termékek ára akár 30–40 százalékkal is emelkedhet, még ha az általános infláció alacsonyabb is, mivel az inflációs mutató a gazdaság összes termékének és szolgáltatásának átlagát tükrözi.

Az infláció mértéke csökkenhet, az árak nem

Adrian Negrescu közgazdász szerint az infláció jelenlegi szintje közvetlenül tetten érhető a vásárlóerő romlásában, mivel a lakosság jövedelmének egyre nagyobb részét alapvető kiadások viszik el.
„Az áremelkedések már egyértelműen rontják a lakosság vásárlóerejét. A lakosság által megkeresett pénz több mint felét sajnos ma már élelmiszerre és a legfontosabb közüzemi szolgáltatásokra köl­tik: villanyszámlára, gázszámlára, fenntartási költségekre. Ebben a helyzetben a lakosságnak továbbra is nagy kihívásokkal kell szembenéznie, különösen úgy, hogy idén a béreket és a nyugdíjakat befagyasztották” – mondta a közgazdász.
Negrescu szerint a drágulásokat részben az adóemelések, részben a nemzetközi piaci folyamatok okozzák, ugyanakkor az infláció az év második felében mérséklődhet. Úgy véli, július–szeptembertől a bázishatás miatt akár 5–5,5 százalékra is csökkenhet az infláció, majd a gázárak és a piac liberalizációjának alakulásától függően 4 százalék közelébe is süllyedhet, de újabb áremelkedések sem zárhatók ki. A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: az infláció csökkenése nem jelent árcsökkenést, csupán azt, hogy az árak lassabban emelkednek, miközben a gazdaság alkalmazkodási időszaka további megszorításokra kényszerítheti a lakosságot és a vállalatokat is.