Tavaly április óta tíz százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, és az ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt

– nyilatkozta az Agerpresnek Aurel Popescu, a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség elnöke. Az ágazati szövetség vezetője kifejtette, hogy a 2026-os 2025-höz viszonyított mintegy 10 százalékos drágulás eddig még „normálisnak” volt tekinthető az áfaemelés és az energiaárak liberalizálása miatt, most azonban a helyzet már messze eltér a megszokottól, és Románia a többi államhoz képest is lemaradt az áremelkedések ellensúlyozásában. 

Növekvő költségeik miatt drágíthatnak

Rámutatott: április 1-jétől a gáz ára is nőtt, miközben az energia – a gáz, a villamos energia és az üzemanyag – terén egyik napról a másikra jelentkeznek újabb drágulások, amelyeket a termelők kénytelenek áthárítani, ezért az ortodox húsvét után várhatóan áremelések jönnek, hogy a vállalatok fenn tudják tartani magukat. 

A Romalimenta elnöke bírálta a hatóságok hatékony fellépésének hiányát, miközben más államok beavatkoztak a drágulások hatásának korlátozása érdekében. Úgy vélte: a kormány nem hoz a globális folyamatokhoz igazodó intézkedéseket, miközben az állam többletbevételekhez
jut, a vállalatok költségei nőnek, és közben az infláció féken tartását várják el, amit szerinte nem lehet elérni, mert a dráguló termelési költségek áremelésre kényszerítik a cégeket. Hozzátette, hogy az üzleti környezetet nem veszik figyelembe, a hatóságokkal való egyeztetések pedig inkább formálisak: bár több találkozó is volt – például Sorin Grindeanuval és a kormány–munkáltatók–szakszervezetek háromoldalú egyeztetésén a miniszterelnökkel –, ezeknek szerinte nincs érdemi következménye. 

A harminc banis üzemanyagár-csökkenés kevés

Meglátása szerint a gázolaj jövedéki adójának 30 banis csökkentése csak korlátozott és átmeneti segítséget jelent. Popescu elmondta, hogy az általa vezetett szövetségnek több javaslata is van az árak szinten tartására, amelyeket ismertettek a kormánnyal is. Ezek között szerepel a fuvarozókra vonatkozó kedvezmények kiterjesztése a 7,5 tonnánál kisebb élelmiszer-szállító járművekre, a jövedéki adó és az áfa fokozatos csökkentése, valamint a versenyképes árú földgáz biztosítása az élelmiszeripar számára. 

Élelmiszerhiánytól nem kell tartani

A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy élelmiszerhiánytól nem kell tartani: az ágazat rendelkezik a szükséges nyers­anyagokkal, és képes ellátni a piacot, feltéve, hogy ha biztosított az energiához való hozzáférés. Hozzátette, hogy a malom- és sütőiparban már most 3,5-4 százalékos fogyasztáscsökkenést tapasztalnak, ami szerinte a vásárlóerő gyengülését jelzi.

Nem lesz a régi az üzemanyag ára Az üzemanyagárak nem térnek vissza a korábbi szintre, a kormány legfeljebb mérsékelni tudja a drágulást, mert a nemzetközi piaci hatásokat nem lehet teljesen ellensúlyozni – írta a Digi24. A portál Ionuț Dumitrut, a miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadóját szólaltatta meg a kérdésben. „Ha valaki azt gondolja, hogy meg tudjuk állítani az áremelkedést, vagy vissza tudunk térni a korábbi árakhoz, az illúzió. Nem tudjuk megtenni. Azt elérhetjük, hogy a kutaknál az árak valamivel alacsonyabbak legyenek annál, amit a nemzetközi piaci folyamatok indokolnának, de ezek teljes kompenzálása lehetetlen” – fejtette ki a szakértő. Hozzáfűzte: az árrések plafonálása átmenetileg megállította, sőt helyenként csökkentette az árakat.A tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy az állami beavatkozás lehetőségeit behatárolja a költségvetés nehéz helyzete. „Nagy hiányunk van, és rendkívül szűk a fiskális mozgásterünk. Nem várhatunk masszív állami beavatkozást, mert ez még nagyobb nyomást helyezne a költségvetési hiányra. A hiány még mindig meghaladja a GDP 6 százalékát, ami nagyon magas szint. További terhelés nem kívánatos, és nem is tehetjük meg, mert a pénzügyi piacok megbüntetnének minket” – részletezte Dumitru.
Az állami beavatkozások már most is jelentős költségvetési kiadásokkal járnak: a szállítók esetében mintegy 600 millió lejes, a mezőgazdaságban körülbelül 1,5 milliárd lejes költségvetési kiadásról van szó, miközben a 0,30 lejes jövedékiadó-csökkentés havi szinten több mint 200 millió lejébe kerül a költségvetésnek – mondta Ionuț Dumitru. Ilie Bolojan miniszterelnök tanácsadója szerint az üzemanyagok ára csak akkor csökkenhet, ha az olaj ára nem emelkedik tovább. „Körülbelül 30 banis árcsökkenés várható, ami áfával együtt közel 0,40 lejt jelent, de csak akkor, ha az olaj világpiaci ára nem emelkedik tovább. Ha viszont újra drágul az olaj, a jövedékiadó-csökkentés hatását teljesen elviszi ez a növekedés” – ecsetelte Ionuț Dumitru.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este közösségi oldalán ugyanakkor arról írt: az állam a benzin és a gázolaj drágulásából származó többlet-áfabevétele jóval kisebb annál a tehernél, amit a válság ró az államháztartásra. Közlése szerint a pénzügyminisztérium adatai alapján havi 100-110 millió lej többletbevételre lehet számítani 10-10,2 lejes átlagos üzemanyagár mellett, miközben a válság közvetett költségei ennél jelentősebbek. A miniszterelnök szerint a kormány jelenleg 11 százalékkal, azaz literenként 30 banival tudja mérsékelni a normál gázolaj jövedéki adóját. Mint írta, a pénteki kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelet hatására mától olcsóbb lehet a gázolaj a kutaknál. A döntést azzal indokolta, hogy Romániában az összes üzemanyag-fogyasztás több mint 75 százalékát a dízel adja, és ennek az ára jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a benziné – idézte a miniszterelnök bejegyzését az Agerpres.