Nyolc százalékkal nőtt a harmadik országokba visszaküldött bevándorlók száma az EU-ban. 2026 első negyedévében 108 475 nem uniós állampolgárt köteleztek az Európai Unió elhagyására, közülük 34 550 személyt ténylegesen vissza is küldtek valamely harmadik országba – derül ki az Eurostat friss adataiból.

Észak-afrikaiakat küldenek haza a legtöbbször

Mint részletezték: 2025 első negyedévéhez képest a távozásra kötelezett nem uniós állampolgárok száma 12,8 százalékkal csökkent, miközben a harmadik országokba visszaküldött személyek száma 8,1 százalékkal emelkedett. Az előző negyedévhez viszonyítva a kiutasítási határozatok száma 7,9 százalékkal mérséklődött, a tényleges hazaküldéseké ugyanakkor 2 százalékkal nőtt. A távozásra kötelezettek között a legtöbben algériaiak (11 105 fő), marokkói­ak (6435 fő) és szíriaiak (5355 fő) voltak. A visszaküldöttek között török állampolgárok (3555 fő), grúzok (2060 fő) és albánok (2050 fő) szerepeltek a legnagyobb számban.

Románia és Magyarország európai középmezőnyben

A legtöbb kiutasítási határozatot Franciaországban (34 880), Németországban (10 360) és Spanyolországban (9275) hozták. A legtöbb tényleges visszaküldést Németország (7300 fő), Franciaország (3775 fő) és Lengyelország (2660 fő) hajtotta végre. Az Eurostat közleményében nem tér ki külön Romániára és Magyarországra, ugyanakkor a csatolt dokumentumokban olvasható adatok szerint 2026 első negyedévében Romániában 690 harmadik országbeli állampolgárt köteleztek az ország elhagyására, közülük 460 személyt ténylegesen vissza is küldtek harmadik országba. Ez azt jelenti, hogy a kiutasítási határozattal érintettek mintegy kétharmadát visszaküldték. 

Az adatok alapján Románia egyik mutatóban sem tartozik az Európai Unió leginkább érintett országai közé. Magyarországon ugyanebben az időszakban 1950 harmadik országbeli állampolgárt köteleztek távozásra, és 1045 személyt küldtek vissza harmadik országba. Magyarországon tehát közel háromszor annyi kiutasítási határozatot hoztak, mint Romániában, a tényleges hazaküldések száma pedig több mint kétszerese volt a romániainak. Ugyanakkor a hazaküldések aránya alacsonyabb volt: míg Romániában a távozásra kötelezettek mintegy kétharmadát küldték vissza, Magyarországon ez az arány valamivel több mint 53 százalékot tett ki. A ténylegesen harmadik országba visszaküldött személyek számát tekintve Magyarország az Európai Unió tagállamai között a 13., Románia pedig a 17. helyen áll 2026 első negyedévében. Ha a schengeni társult országokat – köztük Svájcot, Norvégiát és Liechtensteint – is figyelembe vesszük, Magyarország a 14., Románia pedig a 18. helyre kerül a rangsorban.