Romániában 2015–2025 között 130,7 százalékkal emelkedtek az új lakóépületek építési költségei, ami a harmadik legnagyobb drágulást jelenti az Európai Unióban – derül ki az Eurostat tegnap közzétett adataiból. Egyébként nincs olyan tagállama az EU-nak, ahol ne kerülne többe az építkezés, mint tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor az uniós átlagdrágulás ugyanebben az időszakban csak 48,2 százalék volt. Az Eurostat ugyanakkor közölte: az általuk használt mutató nem a lakások eladási árát méri, hanem azt, hogy mennyit számláznak a kivitelezők az új lakóépületek felépítéséért. A statisztika szerint Romániát csak Bulgária és Magyarország előzi meg: Bulgáriában 166,1, Magyarországon 155,4 százalékkal nőttek az építési költségek tíz év alatt. A legkisebb drágulást Olaszországban (17 százalék) és Görögországban (17,3 százalék) regisztrálták.

A tízéves áremelkedés jelentős része az utóbbi években következett be. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben 5,8 százalékkal, 2022-ben 12,2 százalékkal, 2023-ban pedig 6,9 százalékkal emelkedtek az építési költségek az Európai Unióban. Az áremelkedés üteme ezt követően mérséklődött: 2024-ben 2,3, tavaly pedig már csak 1,3 százalékos növekedést mértek. Az Eurostat egyik ehhez kapcsolódó kiadványa az európai építőipar alakulásáról is közöl adatokat. E szerint a koronavírus-járvány utáni fellendülést követően 2021-ben jelentősen nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma az Európai Unió­ban. A többlakásos épületek építésénél azonban 2023-ban ismét visszaesés következett, amelyet 2024-ben és 2025-ben mérsékelt élénkülés követett.