Két éve, közvetlenül Székelyudvarhely költségvetésének elfogadása előtt a városi RMDSZ-szervezet az Electrica Rt.-től kikért adatokra hivatkozva súlyos problémaként emlegette és hozta köztudomásra, hogy Székelyudvarhelyen több mint háromszáz háztartás esetében nincs megoldva az áramszolgáltatás, elérve ezzel, hogy a helyzet megoldását módosító javaslatként belefoglalják az akkori büdzsébe. S bár azóta valóban történt előrelépés, továbbra is stócban állnak a benyújtott kérések, és a város újonnan kiépült lakóövezeteiben jelenleg sem biztosított a megfelelő áramellátás – ez alatt itt azt értjük, hogy minden fogyasztónak van saját villanyórája, és az utcájában van közvilágítás. 

Ahány ház, annyi improvizáció

Ehelyett ahány ingatlan­beru­há­zás, annyiféle megoldás: nem ritka, hogy egy egész utcát lát el egy háromfázisos háztartás, aminek a többiek aztán kifizetik az elfogyasztott áram értékét – olvasóink visszajelzései szerint ilyen van Szombatfalván, a Szászok táborában és a Széldombon is. Továbbá több olyan lakónegyed is van, ahol a közművesítést magánberuházásként valósították meg, ezeken a helyeken a hálózat nincs átadva a szolgáltatónak. 

Itt szeretnének előrelépést

A városházától megtudtuk: idén a Csalóka utcában fogja bővíteni a hálózatot a szolgáltató, de többek között a Széldomb, a Szászok tábora és Cserehát környékén is szeretnének fejlesztéseket végezni. Ehhez viszont több feltételnek is teljesülni kell: az érintett övezetre kell legyen érvényes rendezési terv, a lakosok át kell adjanak a városnak a területeikből, hogy legyen elegendő közterület a hálózat kiépítéséhez, a városnak pedig kell legyen elég pénze a rá eső önrész fedezéséhez. Továbbá a szolgáltatónak is meg kell érje anyagi szempontból, mert ellenkező esetben – ha az adott zónában kevés a fogyasztó – máshol végez hálózatbővítést.

A Csalóka sínen, a többi várólistán

A Csalóka utca lakói 2020-ban adták le kéréseiket a villanyhálózat bővítésére, csakhogy akkor még nem volt tisztázva az összes érintett terület tulajdonjogi helyzete: nem volt elegendő terület átadva ahhoz, hogy a beruházáshoz szükséges trafóházat kiépítsék. A mintegy 910 ezer lej értékű bővítésre vonatkozó finanszírozási szerződést tavaly novemberben írta alá Szakács Paál István polgármester, a városháza szerint a munkálatokat idén elvégzi a szolgáltató. Lapunknak Zörgő Noémi városházi szóvivő azt mondta, hogy azokban az utcákban, ahol a feltételek lehetővé tették, folyamatos volt a villanyhálózat bővítése, a munkálatok és azok előkészületei idén is folytatódnak. 

– A Csalóka mellett tanulmány készül a Széldomb övezetére is, de lesz bővítés a Budvár zónában és a Csereháton is, ahol az épülő bölcsődének és a csillagvizsgálónak készül hálózat. Ezenkívül a Szászok tábora, Keresztvápa és Szombatfalva zónákban is szeretnénk bővíteni a hálózatot, ezeket a városrészeket jelöltük meg a szolgáltatónak is a 2025–2035-ös időszakra.

Komoly akadályt jelent a területleadás 

Az infrastruktúra-bővítésre váró övezetek esetében az egyik legnagyobb akadályt az jelenti, hogy nincs elegendő közterület a hálózatbővítéshez, amit csak azzal lehet orvosolni, ha a területtulajdonosok lemondanak területeik egy részéről – ugyanis magánterületen történő beruházásokat nem végezhet és nem finanszírozhat a városháza, csak akkor, ha azokat már közterületté minősítették. 

– Az elmúlt időszakban lakossági fórumot tartottunk a Keresztvápa, Lakatosok és a Lakatos István utcák lakóinak, akik aszfaltutat, villanyhálózatot kértek. Mivel azonban a szóban forgó utcák teljes szélességükben nincsenek közterületen, semmilyen beruházást nem lehet közpénzen végezni ott – mutatott rá Zörgő. Hasonló problémák vannak a Széldomb zónában, de a Szászok táborában is számos kisebb utca van, ahol nincsenek átadva az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges területek, ráadásul helyenként a kerítéseket sem a megfelelő helyen állították fel. 

A szolgáltató oroszlánrésze

A villanyhálózat-bővítés, bár rendszerint fele-fele arányban finanszírozza a helyi önkormányzat és a szolgáltató, végső soron az utóbbi döntésén múlik. Ennek legfontosabb tényezője, hogy az Electrica Rt. számára jövedelmező kell legyen a beruházás: vagyis a kiépített hálózatba fektetett összeg haszonnal meg kell térüljön, ami túl kevés fogyasztó esetén nem valószínű. – Fontos kiemelni, hogy a villanyhálózat bővítésével kapcsolatos munkálatok a szolgáltató feladatkörébe tartoznak. Mi minden felújítás, munkálat előtt el kell készíttessünk egy tanulmányt (studiu de coexistență – szerk. megj.), amely elemzi és javasolja az adott városrészen, utcában a villanyhálózatával kapcsolatos munkálatokat. Azonban, ha az Electrica nem akarja az adott fejlesztést, a városháza nem tudja a hálózatot önállóan bővíteni vagy a kábeleket a földbe helyezni – húzta alá a szóvivő. 

Itt helyezik földbe a kábeleket

A folyamatban lévő beruházások – mint a mobilitási tervek és a vár felújítása – tekintetében a Tó utcában zajlik a vezetékek föld alá helyezése, a Bethlen Gábor utcában, a kórház és a múzeum közötti szakaszon már elkészült a kivitelező ezzel a feladattal. – Utóbbi esetében az utolsó simítások vannak hátra, illetve következik a régi oszlopok kiemelése. A II. Rákóczi Ferenc utcában a lehetőség adott a kábelek földbe helyezésére, mivel a felújításkor a kábelcsatornákat kialakították, azonban egyelőre nincs forrás a további munkálatokra – jelezte a szóvivő.

A területátadás folyamata: nemcsak a döntés nehéz
Ha egy tulajdonosnak szándékában áll a saját területéből „leadni” a közvagyonba egy részt, ahhoz először fel kell tüntetni azt a telekkönyvben, melyet topográfus mér fel. A topográfus által kibocsátott iratokkal a tulajdonos közjegyzőhöz kell forduljon, akinek nyilatkozik a terület átadásáról. Ezt követi a kibocsátott iratok és a kérés benyújtása a városházán, amelynek Vagyongazdálkodási Osztálya a tételt belefoglalja a tanácshatározat-tervezetbe, amennyiben minden szükséges irat megvan. Utolsó lépésként az önkormányzati testületnek kell jóváhagynia az említett terület köztulajdonná minősülését, amit tanácsülésen fogadnak el. A folyamat költségei minden esetben a kérést benyújtó lakosra hárulnak.