– Tavaly az alapozás éve volt Gyergyószentmiklóson, az ideit a talpraállás évének nevezte. Miért?

– Mert úgy gondolom, idén megadatik, hogy a régi beruházásokat lezárjuk, s egyúttal újakat is elindítsunk. 

– Kérem, sorolja. 

– Olyan beruházásokat fogunk elindítani, amelyekre a város történetében a kommunizmus óta nem volt példa. Teljes köztér-regeneráció kezdődik el, a mobilitási program is folytatódik. A hitelállományt tavaly újraütemeztük, kevésbé nyom idén a terhe, így önrészeket is tudunk tenni a nagyobb projektjeinkhez. A hetvenéves ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztését lezárjuk, tehát elmondhatjuk, hogy kijövünk a gödörből. Olyan fejlesztésekkel foglalkozhatunk, amelyek a felszínen is látszanak, olyan projekteket tudunk elindítani, amelyek hosszú távon is meghatározzák a várost.

– Említette a hitelterheket. Hol tart a város e téren, mennyi időre és milyen nagyságrendben van leterhelve? Szükség van további hitelek igénylésére?

– Az öt évre felvett hitelállományt kénytelenek voltunk tíz évre átütemezni tavaly, hiszen nem győztük a törlesztést. Egy év telt el ebből, még hátravan kilenc, de már tudunk tenni a mobilitási tervhez másfél millió lejt, egymilliót a Virág negyed köztérrendezésére, további egymilliót a szennyvízhálózatra. Nem szándékunk, hogy gyarapítsuk a hitelállományt, de ez a projektek elindításának finanszírozási igényétől fog függni. Amennyiben tudjuk úgy ütemezni a fejlesztéseket, hogy az önrészeket is tudjuk melléjük rendelni, akkor nem veszünk fel újabb hitelt, viszont ammenyiben nem győzzük majd az önrészeket, kénytelenek leszünk ismét hitelhez fordulni. De inkább hosszabbra nyújtjuk a beruházásokat, úgy ütemezzük, hogy ami uniós támogatásból kell megvalósuljon, az kapjon elsőbbséget.

– A költségvetés bemutatásakor nem volt szó a Gyilkostónál tervezett vagy zajló beruházásról. Történik valami idén az üdülőtelepen?

– Ami csak tervszinten van kezelve, azt nem emeltük ki, mivel egyesek szeretnek mindent félreértelmezni. De a Gyilkostó is része a költségvetésnek, a víz- és szennyvízhálózat kiépítésére készülünk ott. Az elmúlt hónapokban elkészültünk a tervek és költségszámítások frissítésével, a költségkiegészítési kérésünk elbírálás alatt van a fejlesztési minisztériumnál – ha megkapjuk a jóváhagyást, licitre bocsáthatjuk a kivitelezést. Egy-két héten belül kiderül, hogy a minisztérium tud-e finanszírozást adni. Ez egy régi projekt, még 2020-ban ki volt adva a munkálatkezdési parancs általam, a leköszönésem előtt. Az utánam következő, most már elődöm felfüggesztette ezt a munkálatot. Öt év szünet után indítjuk újra, közben kilencmillió lejes többlet keletkezett a költségekben. A tó befolyásainak hordalékmentesítését is tervezzük, a környezetvédelmi minisztérium támogatásából. Ez engedélyeztetési fázisban van, ha nem lesz kormányváltás, várhatóan tízmillió lejből ezt is meg tudjuk valósítani a bákói vízügy révén.

– Egy másik beruházás, amiről többet hallani az utóbbi időben, a várost elkerülő, tizenegy kilométeres terelőút építése. Sokan nem értik, miért van szükség a már elkezdett, rövidebb, illetve egy nagyobb útra is ugyanabban az övezetben. Mire lesz jó az egyik, mire a másik?

– Párhuzamosan futott két ügy: 2009-ben az akkori szállításügyi minisztérium indított el egy tervet, ami a szárhegyi és gyilkostói utak irányába a várost teljesen kikerülő terelőút megépítésére vonatkozott. Ennek csak a megvalósíthatósági tanulmányai készültek el, majd félbemaradt. 2021-ben újra napirendre került, jóváhagyási javaslat is született a Tekerőpatak és a szárhegyi út közötti szakasz megépítésére. Akkor a város és a minisztérium kötött is egy együttműködési megállapodást, amiben a város a munkálatkezdésig szükséges adminisztratív folyamatok lebonyolítását vállalta. Ez egy igazi terelőút, vasúti és közúti felüljárókkal, hasonló ahhoz, ami Sepsiszentgyörgy mellett épült. A korábbi vezetés, bár tudta, hogy ezt kétszázalékos önrésszel meg lehet valósítani, nem lépett, hanem egy kisebb bekötőút megépítését látta célszerűnek. Erre teherforgalmat hiába engednénk, hiszen leterhelnénk vele a Kossuth Lajos utcát, amely nem felel meg infrastruktúra szempontjából a teherforgalomnak, iskolák, óvodák működnek mellette. Ezért tudom a 900 méteres elkezdett szakaszt mindössze bekötőútként kezelni, amely esetleg a községekből a bevásárlóközpontok felé tartó személygépkocsi-forgalmat tudná segíteni.  Ráadásul nem is volt rendesen átgondolva és előkészítve,  nem kértek rácsatlakozást például az európai útra. Ha most leaszfaltoznánk ezt a szakaszt, a becsatlakozás előtt húsz méterrel le kellene zárjuk a forgalom elől, mert a terv nem kezelte az útkereszteződés kérdését, az idei költségvetésbe kellett belefoglalnunk ennek megtervezését. A két út tehát nem is hivatott egymást kisegítni vagy befolyásolni. Sokak számára túl szép, hogy igaz legyen, de a nagy, tizenegy kilométeres terelőút be van foglalva a szállításügyi minisztérium költségvetésébe, uniós finanszírozás van mellérendelve. 2027 második felében, vagy 2028 elején kivitelezési szerződés is születhet, és kezdődhet a munkálat. Nem egy kamuprojektről beszélünk, hanem egy akkora lélegzetvételű beruházásról, amekkorával a város még sosem rendelkezett. Mégis szinte röstellkedve beszélünk róla, mert nem hiszik el ez az emberek, hogy ez a valóság.

– A lakosságnak mindennap bosszúságot okozó problémák kezelésére, amit viszont mindenki észrevesz és szóvá is tesz, vannak-e megoldások a költségvetésben?

– Későre lett költségvetés, későre tudjuk elindítani a liciteket, de a lakosság számára is kézzelfogható lesz, hogy elindítjuk a kismobilitás-tervet, teljesen megújul a felső körforgalom és az örmény templom közötti útszakasz. A templomtól a város végéig kerékpárút, járdák, zöldövezet épül, akárcsak a Kossuth Lajos utcában. A kátyúzás tekintetében most indítjuk a közbeszerzést, amíg az lezajlik, hidegaszfalttal avatkozunk be. A közművesítések során felásott útburkolatok helyreállítása is elkezdődik napokon belül, ha kell, saját költségvetésünk rovására kiegészítjük ezt, hiszen az idei prioritás, hogy minden felásott részt újra járhatóvá tegyünk, ha nem is lesz egységes aszfaltfelület mindenhol.

– A kőkereszt csomópont, azaz Tűzoltó és Nicolae Bălcescu utcák kereszteződése  rendeződik idén?

– A korábbi vezetés egy körforgalmat tervezett oda, hogy a Tűzoltó és Mező utcákból megkönnyítse a kijárást a kereszteződésre. Azt a megoldást találták, hogy egyirányúsítással az egyik utcából teljesen, a másikból részben lezárták a kijárást a csomópont felé. Ez sem az ott lakók, sem az arra járók érdekét nem szolgálta volna, aláírásgyűjtést is kezdeményeztek azért, hogy ne valósuljon meg. A polgármesterváltáskor indult ez az ügy, a korábbi városvezető leköszönő heteiben elindította a munkálatot, én pedig a beköszönő hetemben leállítottam, mert nem tartottam észszerűnek. Újraterveztettük, a költségvetésbe is belefoglaltuk, hogy megnagyobbítjuk azt a teret, és úgy építünk oda körforgalmat, hogy az a lakók érdekeit szolgálja. Ezt is szeretnénk az idén elindítani, de nagymértékben függünk a különböző szakhatóságok engedélyeitől. A kőkeresztet mindenképpen visszatesszük oda, a körforgalom közepébe.

– Több tervezett, elkezdett beruházásnál is említette a kormány szerepét. Mennyire befolyásolja ezeket a jelenlegi politikai krízis? 

– A városnak semmiképp sem lenne előnyös, ha a magyar képviselet most kikerülne a kormányból. A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításának többletfinanszírozása kapcsán is tárgyalásban vagyunk a fejlesztési minisztériummal, akárcsak a gyilkostói közművesítés kapcsán. Elbírálás előtt állunk, várjuk a választ a még tisztségben lévő kormánytól. Egy váltás esetén újra kell kezdeni az egészet, új koncepció szerint. Ha meg is lesz a szándék, pár hetes csúszás úgyis adódik, ez pedig a kivitelezéseket is késlelteti.

– A hazai bizonytalansággal szemben Magyarországon megtörtént egy kormányváltás. Ez mit befolyásolhat Gyergyószentmiklóson?

– Ezt még nem tudjuk. Az elmúlt időszakban voltak olyan fejlesztések elindítva, amelyek a magyar kormány támogatásával valósultak meg, például a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum felújítása. Elakadt a finanszírozás ebben az ügyben, egyelőre nem tudjuk, az új kormány hogyan fog ehhez viszonyulni. Bizakodók vagyunk a folytatásban, hiszen hiánypótló beruházásról van szó. A sporttámogatások kérdése is tisztázatlan egyelőre. A városban ugyan nem működnek sportakadémiák, de vannak tevékenységek, amelyek magyarországi támogatást élveztek. 

– Milyen újdonságok várhatók még idén?

– Elindul a Gondosóra-program, úgy, ahogy Sepsiszentgyörgyön is működik. Az egyedül vagy súlyos betegséggel élők, idősek a célközönség, akik havi 100 lejért használhatnák ezt a szolgáltatást, kedvezményesen azok, akik szociális helyzete ezt megköveteli. Visszahozzuk a civil szervezetek támogatását, az idei civil alap kerete 750 ezer lejben van megszabva. Jelzőlámpát szerelünk a Dózsa György és Tűzoltó utcák találkozásához, és a városháza mellé is tervezünk egyet. Elindítjuk a közszállítási tevékenységet is, zajlik annak átadása a Vitalissima Kft.-nek, készülnek a járatok tervei. A próbaüzem ősszel indul.

– Közösségépítés, a rendezvények sorsa hogyan alakul idén? Sokszor látni a közösségi oldalakon olyan véleményt, hogy szűkös időkben ezeken kell spórolni. 

– Visszafogottabban tervezünk, mint a korábbi években, de a polgármesteri hivatal vagy alintézményei által szervezett rendezvényeket továbbra is megtartjuk. Populista hangulatgerjesztés, amikor a kulturális események megszüntetését javasolják a város gondjainak megoldására. Például: idén összesen egymillió lejt szánunk kulturális eseményekre, ezzel szemben a Virág negyed déli oldalának rendezése 27 millió lejbe kerül. Ha huszonhét évig nem rendeznénk semmilyen eseményt, akkor spórolnánk meg egy ekkora beruházásra való pénzt. Én ezt nem vélem felelős magatartásnak, inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy minél több külső forrást hozzunk be. Idén a költségvetésünk kétharmada is ebből származik.  A civil alap is erre szolgál: hogy a szervezetek is hangsúlyt fektessenek a közösségépítésre.