Kell-e tanulni vakációban vagy nem?
Bár valóban felejthet a kisiskolás gyermek nyáron, mégsem indokolt kötelező vakációs feladatokkal foglalkozni, ráadásul középiskolás korig ezt az érvényes szabályozás is tiltja. Ugyanakkor a kognitív képességeket, a már megszerzett készségeket érdemes „ébren tartani”, viszont ne tévesszük szem elől: a kényszernek és kínlódásnak csak negatív hatásai vannak.
Kezdjük azzal, hogy a 6854/2025 számú miniszteri rendelet tiltja a vakációs feladatokat az elemi és általános iskolai osztályokban, azaz egészen előkészítőtől nyolcadikig szünidőben nem kötelesek tanulni a gyermekek – a vakációs feladat csak opcionális, kiegészítő és fakultatív jellegű lehet. A rendelet külön kitér arra, hogy büntetés céljából végképp nem adható vakációs feladat. Ugyanakkor középiskolai szinten már nem fogalmaz meg tiltást, hanem a pedagógusokra és a diákokra bízza a döntést.
Pihenés és tudatos jelenlét
A gyakorlat ezzel szemben mégis azt mutatja, hogy vannak pedagógusok, akik – főleg a kisiskolások esetében – vakációs feladatokat adnak a tanév végén. Kornis Melinda iskolai tanácsadó szerint ezt erőltetettnek tartja, hiszen éppen a kötelezőség, a programszerűség, a korlátok, valamint ezek hiánya darabolják az iskolai évet szünetekre és tanítási egységekre. Ha a szünidő is úgy telik, hogy a gyermeknek napirenden kell lennie a feladatokkal (mert ha utolsó percig halogatja, akkor a finisnél gyűlik meg a fonnivalója), akkor nem érzi azt, hogy szabad, hogy abban lelheti örömét, amihez igazán kedve van, amiben kiteljesedhet.
– Ez az az időszak, amikor a gyermekek elmélyülhetnek azokban a tevékenységekben, amelyek igazán érdeklik őket. A lustálkodásnak, pihenésnek is nagyon fontos szerepe van a kreativitás és fókuszálás terén is, hiszen az ingerszegényebb időszakok vagy a passzív pihenés segítenek „kiszelektálni” a felesleges információkat, teret adva új ötleteknek és a fókuszváltásnak, továbbá stresszcsökkentő hatással is bírnak. Az ún. memóriakonszolidáció is a pihenés ideje alatt történik, azaz a rövid távú emlékek áthelyezése a hosszú távú memóriába, tehát a gyermek nem feltétlenül felejti el a már tanultakat a gyakorlás hiányában! Fontosnak tartom azonban a szülői tudatos jelenlétet a gyermekek vakációs napjaiban is, a közös beszélgetéseket, valamint azt, hogy a gyermekeket a tudatos jelenlét, megfigyelés felé vezéreljék, tanítsák meg reflektálni a bennük és a környezetükben zajló történésekre vonatkozóan
– részletezte a szakember.
Tanulási veszteség?
Vannak kutatások, amelyek számszerűsíteni próbálják a felejtés mértékét. Beszélnek „summer drain brain-ről”, azaz nyári tanulási veszteségről, e szerint a nyári vakáció alatt egy teljes hónapnyi tanulással megszerzett tudás, képesség vész el, amelyet többhetes ismétléssel lehet majd pótolni. Más tanulmányok pedig azt támasztják alá, amire Kornis Melinda is utalt, hogy a tudás éppen attól válik stabillá, ha az aktív tanulási időszakot pihenés követi, amikor elraktározódhat az elsajátított anyag. Valójában szülőként maradhatunk az arany középúton, hiszen a veszteség mellett kardoskodók szerint is már heti 2-3 órai „munkával” megelőzhető a felejtés, a pihenés mellett érvelők szerint is érdemes a megszerzett képességeket, készségeket, tudást szinten tartani. Csak az nem mindegy, hogy hogyan!
Az iskolai tanácsadó kiemelte: a feladatok, készségfejlesztő gyakorlatok erőltetésével éppen az ellenkező hatást éri el a szülő, vagyis amire az iskola elkezdődik, arra a gyermekben nagyfokú ellenállás alakulhat ki ezekkel a tevékenységekkel szemben.
– Persze, gyakorolhat az a gyermek, akinek ehhez kedve van, aki igényli a feladatokat, a játékos fejtörőket. De fontos szem előtt tartani, hogy a sok mozgás (foci, fogócska, biciklizés), a finommotorikát fejlesztő játékok (legó, rajz, fonás, barkácsolás), a logikus gondolkodásra alapozó játékok (sakk, puzzle, malom, Activity stb.) mind-mind az írás, olvasás, számolás készségét fejlesztik
– játékos módon.
További tippek „agytréningre”
A természet megfigyelése, a gyógynövények, gombák, gyümölcsök gyűjtögetése is nagyon hasznos tevékenység, és fokozni is lehet, ha megkérjük a gyermeket, hogy rajzolja, fesse le, amit látott, készítsen fotókat, kisfilmet az élményeiről. A naplóírás – akár rövid bejegyzésekkel is – a tudatosságot, önreflexiót fejleszti, az írás- és kommunikációs készség mellett. Sütés-főzésnél jól lehet gyakorolni a mértékegységeket, miközben a koncentráció, kézügyesség is fejlődik. Okostelefonnal nagyobb gyermek egyéb hasznos dolgot is művelhet: megkérhetjük, hogy tervezze meg a nyaralási útvonalat, számolja ki a tervezett távot, majd dokumentálja az utazást stb.
Az olvasás a fontos
A vakációs feladatokról megkérdeztünk egy pedagógust is. Vass Harmat Izabella tanítónő beismerte, saját szülői megélései is kellettek ahhoz, hogy átértékelje a nyári vakációs feladatok „intézményét”. Ma már azt mondja, hogy annak a gyermeknek, aki év közben elvégezte a munkát, nem igazán kell nyáron gyakorolnia, tanulnia.
– Teljesen felesleges az, amit velünk csináltak gyermekkorunkban, például hogy írjál le húsz háziolvasmányt. Én csak arra biztatom a tanítványaimat, hogy olvassanak, mert az az alap. Lehet az Ropi naplója, vagy a népszerű Stilton könyvek bármelyike, mert ezeket általában kényszer nélkül, szívesen kézbe veszik
– mondta. A tapasztalt pedagógus egyébként a tanév végén minden gyermekről szöveges értékelést készít a szülőknek, amelyből kiderül, hogy adott esetben a gyermeknek hol akadtak nehézségei, melyik kompetenciát kell erősíteni, és javaslatot tesz arra, hogy nyáron legfeljebb erre fókuszáljanak.
– Jó dolognak tartom a tanulási veszteség ellen és a fejlődés szempontjából augusztusban a játékos táborokat, mert egy hét alatt az iskolaitól teljesen eltérő közegben, egymást motiválva, hatalmasat léphetnek előre a gyermekek. Ajánlom a Nyári böngészőt is, a vakációs munkafüzetben román-, matematika- és szövegértés feladatok vannak, tele mesével, és nagyon szellős
– tette hozzá. Vass Harmat szerint semmivel sincs előbb az a gyermek, akit egész nyáron nyaggatnak, mint az, aki pihent. És nagyon kell vigyázni arra, hogy a szülők ne alakítsanak ki gátlásokat, negatív érzéseket a tanulással kapcsolatosan, inkább minőségi időt töltsenek együtt – hívja fel a figyelmet.
Ha mégis van kötelező…
A kötelező feladatok megoldásának egyik járható útja, ha a szülő segít ezek beosztásában – mutat rá Kornis Melinda. Például ha van 81 oldal egy vakációs fejlesztő füzetben, és ebből naponta 3-4 oldalt oldanak meg a gyermekkel, kevesebb, mint egy hónap alatt végeznek a vakációs feladatokkal napi legtöbb 40-50 perc alatt.
– Ha a gyerekben tudatosul, hogy a vakációjának nagyobb részén felszabadul a kötelező feladatok alól, akkor szívesebben áll bele ebbe a napi gyakorlásba. De – ismételte meg – vakációban csak az a gyermek dolgozzon, aki örömét leli ebben, és ne azért oldjon feladatot, mert az pozitív minősítést von maga után.

