Januárra halasztották a döntést a bírák különnyugdíjáról
Ismét elnapolta az Alkotmánybíróság a bírák különnyugdíját szabályozó törvény tárgyalását; az ügyet január 16-án tűzik ismét napirendre. Az elnapolás oka, hogy a testület megosztott az ügy eljárási kérdéseiben, ami határozatképtelenséghez vezetett. A vita tárgya nem maga a törvény, hanem az, hogy az alkotmánybírók szerint milyen eljárási feltételek mellett születhet döntés egy ilyen horderejű ügyben.
Elhalasztotta tegnap a döntést az Alkotmánybíróság a bírák különnyugdíját szabályozó törvény ügyében. A kormány december 2-án felelősségvállalással fogadta el a jogszabályt, az Alkotmánybíróság immár harmadik alkalommal napolta el a döntést. A Romániai Alkotmánybíróság elnöke, Simina Tănăsescu közölte: azért halasztották el az ülést, mert nem volt meg a szükséges határozatképesség a bírák nyugdíjairól szóló törvényről a döntéshez. A következő tárgyalási időpontot január 16-án délelőtt 10 órára tűzték ki. Az elnök hangsúlyozta: a szabályok szerint a tanácskozást csak akkor lehet megszakítani, ha ezt egy bíró kéri, és a kérés valóban indokolt, mert az ügy alaposabb átgondolását igényli.
A négyek különvéleménye
A HotNews szerint ugyanaz a négy alkotmánybíró bojkottálta a vasárnapi ülést is: a Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc. Ők négyen közös közleményt adtak ki, amelyben többek közt leírták, hogy már vasárnap azt kérték, hogy januárra halasszák a döntést a bírák különnyugdíját szabályozó törvényről. A közlemény szerint a halasztás célja az volt, hogy a kormány nyilvánosan kimondja: az új szabályozás nem módosítja, hanem megszünteti a szolgálati nyugdíj intézményét, amelyet az Alkotmánybíróság korábbi döntései is megerősítettek. A négy alkotmánybíró ezzel indokolja, hogy december 28-án elhagyták az üléstermet. Álláspontjuk szerint a testület csak akkor működik jogszerűen, ha a kilenc bíró közül legalább hat jelen van. Elmondásuk szerint ezt követően arról kaptak tájékoztatást, hogy az Alkotmánybíróság elnöke másnapra, december 29-re tűzte ki az új határnapot. A bírák hangsúlyozták: a tegnapi ülésről való távolmaradásukkal nem az Alkotmánybíróság működését akarták akadályozni, hanem a működési szabályok betartásához ragaszkodtak. Szerintük az egyik napról a másikra kikényszerített döntéshozatal eltér a testület bevett gyakorlatától, rontja az érdemi tanácskozás minőségét, és egy ilyen súlyú ügyben ellentétes a jogállam megfelelő működésével. A G4Media beszámolója szerint a négy bíró azt szerette volna, ha hatástanulmány is készül a kormány törvényjavaslatáról.
Az elnök válasza
Erre reagálva Simina Tănăsescu közölte: az alkotmányossági vizsgálathoz nincs szükség hatástanulmányra. Mint mondta, a hatástanulmány a jogalkotási eljárás előkészítő dokumentuma, nem pedig az alkotmányossági ellenőrzés feltétele, és ezt tükrözi az Alkotmánybíróság jelenlegi gyakorlata is. Hozzátette: személy szerint úgy véli, hogy egy ilyen tanulmány hasznos lehetne az alkotmányossági elemzésben, de ez jelenleg kisebbségi álláspont, és nem része a bíróság joggyakorlatának.

