Oroszország korszerűsítette információs hadviselését, a hagyományos propagandaeszközök mellett hiteles online portáloknak álcázott weboldalhálózaton és a TikTokon keresztül terjeszt álhíreket – írta a Szabad Európa. A portál részletes ismertetőt közölt a NewsGuard, 2018-ban alapított New York-i székhelyű médiaelemző cég, amelyek kutatókat és újságírókat egyaránt foglalkoztat – és az amerikai Sunlight Project nevű civil szervezet, valamint a londoni Stratégiai Párbeszéd Intézet (Institute for Strategic Dialogue) tanulmányaira, elemzéseire hivatkozva.
Idézték Olhei Tokariukot, a Stratégiai Párbeszéd Intézet vezető kutatóját, aki szerint a fent említett Pravda-hálózat hamis online platformokból áll, „amelyek célja az ukrán kormány hiteltelenítése, oroszbarát narratívák terjesztése és az »alternatív vélemény« illúziójának megteremtése”. Tokariuk a Szabad Európa ukrán szerkesztőségének nyilatkozva arról számolt be, hogy nagyon sok ilyen oldal van – eddig 150-et azonosítottak, és számuk 2022 óta folyamatosan növekszik. A kampányt Oroszország több nyelven is elindította – eddig 49 különböző nyelven –, és a számuk folyamatosan nő.

A kutató szerint ezek az oldalak főleg az orosz állami médiából, az orosz Telegram-csatornákról, illetve a Kreml-barát országok helyi nyelvű csatornáiról vesznek át tartalmat. „Ukrajna a fő témája ezeknek az oldalaknak. A Pravda szó minden esetben szerepel a címükben – például lehet, hogy egy oldal neve Pravda-news, és a domain végződése egy másik ország kódját tükrözi, például .cz, ha cseh nyelvű ”– mondta.

Tesztelték a mesterséges intelligenciát

A Szabad Európa idézte a NewsGuard legfrissebb kutatását is, amely szerint csak 2024-ben a Pravda-hálózat oldalai 3,6 millió cikket generáltak. A kutatók úgy vélik, ennek egyik célja az, hogy megfertőzzék a nyugati mesterségesintelligencia-rendszereket hamis információkkal.
A tanulmányban tíz népszerű AI-chatbotot teszteltek, köztük a ChatGPT-4o-et (OpenAI), a Smart Assistantot (You.com), a Grokot (xAI), a Pi-t (Inflection), a le Chat-et (Mistral), a Copi­lo­tot (Microsoft), a Meta AI-t, a Claude-ot (Anthropic), a Geminit (Google) és a Perplexity válaszadó rendszert. A tesztben a NewsGuard felhasznált 15 olyan hamis történetet, amelyeket a Pravda-hálózat 2022 áprilisa és 2025 februárja között aktívan terjesztett. A Szabad Európa szerint az eredményeket megerősíti az amerikai Sunlight Project (ASP) 2025 februárjában kiadott jelentése is. E szerint a Pravda-hálózatot nem feltétlenül az élő felhasználók megnyerésére hozták létre, hanem az AI-modellek befolyásolására.

„Az esetek egyharmadában, ha egy kérdés akár részben is tükrözi az orosz propaganda narratíváit, a chatbotok nagyobb valószínűséggel hivatkoznak ezekre az oldalakra. Ami még veszélyesebb: a Pravda-oldalak már megjelentek a legnépszerűbb keresőmotorok első oldalán is, például a Google-ben, de még a Wikipédián is” – idézték Tokariuk nyilatkozatát. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy egyes nyugati, nagy presztízsű kiadványok is elkezdhetnek hivatkozni ezekre a forrásokra.

A kutató szerint ezek a dezinformációk jóval rejtettebbek, mint a korábbiak. Ezek a portálok látszólag helyi híroldalak. Nem ordít róluk a propaganda. Nem azt írják, hogy „Ukrajna rossz, Oroszország jó”, hanem olyan cikkeket közölnek, amelyek látszólag objektív híreknek tűnnek, de közben átvitt módon erősítik az orosz narratívákat. Például egy cikk arról szólhat, hogy Nyugat-Ukrajna bizonyos részein megnőtt az élelmiszerárak inflációja – ami igaz is lehet –, de a cikk hangvétele azt sugallja, hogy Ukrajna kormánya tehetetlen vagy inkompetens. Ezek a cikkek gyakran más hírügynökségekre hivatkoznak, így a chatbotok és más AI-rendszerek hitelesnek érzékelhetik azokat, ha nem vizsgálják meg alaposan az eredeti forrásokat – mutatott rá a kutató.

A TikTokot is használják

A NewsGuard – egyébként nyilvánosan elérhető, húszoldalas – elemzése szerint a TikTokon több olyan fiók is működik, amely a Pravda-oldalak tartalmát terjeszti, sokszor rövid, figyelemfelkeltő videók formájában. Ezek a videók gyakran célzott üzeneteket közvetítenek: például azt az orosz narratívát, hogy Ukrajna elvesztette a háborút, hogy a nyugati országok támogatása értelmetlen, vagy hogy a szankciók Oroszországot valójában nem is gyengítik – írták. A kutatók szerint az ilyen kampányok fő célja nem az azonnali véleményváltoztatás, hanem a hosszú távú bizalomrombolás. „Nem arról van szó, hogy az emberek rögtön elhiggyék, amit olvasnak. Hanem hogy idővel elveszítsék a hitüket az általuk ismert médiában, kormányokban, intézményekben. Ez a dezinformáció igazi veszélye” – nyilatkozta Tokariuk.

A Krím félszigetről működtetik a hálózatot

A francia Viginum ügynökség szerint a Pravda-hálózat adminisztrátora a TigerWeb nevű informatikai cég, amely az oroszok által megszállt Krím félszigeten működik. A cég tulajdonosa Jevhen Sevcsenko, egy krími webfejlesztő, aki korábban a Krymtechnologii nevű vállalatnál dolgozott – ez a cég az orosz hatóságok számára készített weboldalakat. Miközben a Pravda-hálózat főleg szöveges hírekre fókuszál, a TikTok vált a fiatalok – különösen a tizenévesek és a 25 év alattiak – befolyásolásának fő platformjává, akik elsősorban rövid videók formájában fogyasztanak híreket. 

Hogyan lehet kiszúrni a megtévesztő híreket?

Idézték Okszana Morozt, a How Not to Become a Vegetable (hozzávetőleges fordításban Hogyan ne válj zöldséggé) kezdeményezés alapítóját is. Okszana Moroz szerint a TikTok különösen kedvez a dezinformáció terjedésének, mert az algoritmusok az érzelmekre ható tartalmakat részesítik előnyben. Meglátása szerint az orosz propaganda ezt úgy használja ki, hogy érzelmes, gyakran szomorú vagy felháborító történeteket terjeszt, például katonákról vagy civilekről szóló videókkal, amelyek manipulálják a közönséget. Ha valaki bekerül egy ilyen információs buborékba, nagyon nehezen szabadul ki belőle. Moroz arra figyelmeztet, hogy az erős érzelmi reakciók, amelyek megosztásra ösztönöznek, az első jelei lehetnek annak, hogy manipuláció áldozatává váltunk. Szerinte elsősorban arra kell figyelni, hogy az információ forrása azonosítható-e: ha egy hír vagy videó mögött nem áll konkrét személy, médium vagy hitelesíthető forrás, az szinte biztosan dezinformációt rejt.